2013. április 30., kedd

2013.04.30. Köménymag leves, rántott csirkemáj.

Ma, pofonegyszerű a dolgom. Illetve az lenne, de mivel kedd van, frissít a gépem, és háromszor annyi időbe telik a legegyszerűbb munka is.



Röviden! Ma ismét, csak egyféle főételt rendeltünk. A másik étel, az almával borított borda lett volna, de a májat jobban szeretjük ezek szerint. Az pedig, hogy véleményt írjak olyan ételről, amit nem kóstoltam meg, nem lenne etikus. Akik rendeltek belőle, eldöntik, nekik ízlett-e.
A leves, a lehető legegyszerűbb, köménymag leves, levesgyönggyel. Egy kanállal belekóstoltam, de erről az ételről, nem tudok ódákat zengeni. Nem mintha nem lenne jó, de nincs értelme. Egyszerű, pirított köményes, rántott leves. Nincs mit ragozni. Én jobban szeretem pirított kenyérkockákkal, de mivel ma így érkezett, ezzel fogunk jól lakni. 
A főétel viszont, egész jól sikerült. Apró, csirkemáj darabok, rántva, zöldséges rizs körettel. Uborkasaláta is érkezett hozzá, de csak az egyik edényben. A másikban, a közismert, egyébként nagyon finom csalamádé volt, így ne lepődjön meg senki, ha vagy az egyiket, vagy a másikat kapja. A máj, kicsit keményebb a megszokottnál. Úgy látszik, itt érvényesült a szabály, hogy nem lehet sózni. Ennek ellenére, jól lakunk belőle. 
Mivel holnap ünnep, és úgy döntöttünk, hogy a héten már mi főzünk valamit, majd jelentkezek. Addig illően elköszönök mindenkitől. Tegnap hozta Párom a megrendelt csirkéket, és így abból biztosan készítünk valamit. Félretetettem három csirke mellének a bőrét, és biztosan csinálok vele valamit. A csirkenyak bőre is megmaradt, így most gondolkozok, mivel töltsem meg. Ötlet? 
Viszlát hétfőn!


2013. április 29., hétfő

2013.04.29. Grízgaluska leves, felesborsó főzelék fasírt, tejszínes pulykatokány, diós csiga.

Mozgalmas volt a hétvégém. Rengeteg öröm ért, amivel kicsit el kell dicsekednem. Felkértek, egy gasztro magazinban történő publikálásra. 
Több mint tíz ételt kínáltam fel nekik, és kiválasztottak ötöt, amit július közepéig el kell készítenem bográcsban, ill. szabad tűzön. Augusztusban jelenik meg. Időben értesültök róla.
Szombaton átvettem egy stafétát, ami szintén a gasztronómiával kapcsolatos blogoldalon jelentkezik, de a legnagyobb öröm tegnap este ért. Megtudtam, hogy írásaimat, a Best Blog címmel jutalmazták. Mostantól, tehát, viselheti blogom a díj emblémáját. Köszönöm!




Két napig minden, a régi kerékvágásban meg tovább. Ma, és holnap, menzai ebédünket látjátok, de május elsejétől, a hét végéig, itthon éljük ki gasztromán hajlamainkat. Hogy miket, azt még nem tudjuk. Lényeg, hogy olcsó legyen. Én, nem tudom! Egyre többször kerülünk, ilyen hó végi hangulatba. Ti is?
Ami pozitívum, hogy a megérkezett, mai ebéd finom. Mindenből vettem kevés mintát, így bátran állítom. A levest mindig azonnal megkóstolom, az íze, és állaga miatt. Zsűriztem már, így tudok véleményt alkotni az ételekről. Elég objektív vagyok. Néha, nagyon kritikus. Kritikus voltam a hét végén is, amikor egy megkóstolt étel, nagyon nem ízlett. Iszonyatosan eltúlozták a benne lévő egyik fűszer mennyiségét. Nagyon elrontotta! A mai levesünkkel kapcsolatban erről szó sincs. Csontleves alaplében főtt grízgaluska, kevés zöldség hozzáadásával, szárított petrezselyem zöldjével tuningolva. A kritikus pont, a galuska kitűnő állagú! 
Még egy pillanatra visszatérnék a fűszerezésre. A hétvégén kapott lestyánt elültetve, egy kis levelet hozzátettem a bablevesbe pucolt zöldségekhez. Bele is került. Az egész család észrevette, a szokatlan ízt. Nem kellemetlen, hiszen a lestyánt, minden ételízesítőben használják, (Maggi fűszerként is nevezik) de nem a megszokott, sőt kifejezettem finom. De szokatlan. Ez is bizonyítja, hogy óvatosan bánjunk, minden újítással. 
A főételekkel, nem lesz ilyen veszély. Mindkettő hagyományos módon készült. A sárgaborsó főzelékkel kapcsolatban, nem is lehetne különösebben újítani. Főtt szárított borsó, ami a szárítás során szétesik szikleveleire, de megfőve, nagyon finom főzelék készül belőle. A különböző régi, és új eljárásoknak köszönhetően, kitűnően tartósítható, így télen is tartalmas alapanyag. Ezt is megkóstoltam, és megállapítottam, hogy épp annyira főtt meg, amennyire kell. Paprikás rántással lett sűrítve, de ezt akár önmagával, a főtt anyaggal is megtehetjük, egy részének turmixolásával. Feltétként, fasírt golyókat kaptunk hozzá. 
Második főételünk, a tejszínes pulykatokány. Ez az étel is szerepel azok között a feladatok közt, amit kaptam a magazintól. Lényegesen több kaporral fogom készíteni, pálinkával flambírozott pulykacsíkokból. Tudjátok, mi  az a flambírozás? Az amikor rágyújtjuk az ételünkre az edényt. Látványos, de veszélyes eleme a főzésnek. Láttam már szőrtelen kart, de leégett szempillát is a művelet után. Ígérem óvatos leszek!
A mai desszert fogyasztásakor, nincs szükség óvatosságra. Egyszerűen, be kell falni a diós csigát. Ha már desszert, még egy dolgot elárulok. Még mindig nem tudom, honnan kapja a konyha a sütiket, de egy cukrász ismerősömmel, az egyik emblematikus gyulai cukrászatból, le van beszélve, hogy őket is meglátogatom. Természetesen, a fényképezőgépemmel. 
Jó étvágyat!

2013. április 26., péntek

2013.04.26. Alföldi betyárleves, hortobágyi palacsinta, narancs.

Tobzódom a mai ételek látványában. Azért kíváncsi lennék, a mai rendelések megoszlására. Kíváncsiságom oka az, hogy a másik főétel ma, a grízes tészta lenne. Csoda, hogy nem kértünk belőle? A hortobágyi palacsinta, biztos másokban is ingerenciát váltott ki, és szinte biztos, magasan nyerte a versenyt. Tétre, befutóra fogadnék!




A leves sem semmi! Alföldi betyárlevesként szerepel az étlapon. Biztos semmi köze ahhoz az Alföldihez, akiről az utóbbi időben sokszor esett szó, de ezután a leves után biztos körbenyalná a száját. Megint a szokásos, gazdag pénteki leves. Hasonló ízű pikáns levest készítettünk mi is a hétvégén a Páleszfesztiválon, de ez egész más. Apróra vágott húsdarabok, feltehetően sertés, vagy pulykahúsból, gombaszeletekkel, sárgarépakockákkal, bőségesen galuskával, és zöldfűszerekkel. A végén tejfölös habarással állt össze. Őrölt piros paprika is leledzik benne, amit a színe bizonyít.
És akkor jöjjön a fő attrakció! A hortobágyi palacsinta.  Furcsa, de van aki a csirkepörkölt újrahasznosításával készíti. Igen praktikus megoldás. A megfőtt csirkehúst, a csontjáról lefejtve, megdarálja, majd kevés sóval, őrölt borssal petrezselyem zölddel kikeveri, azt sós palacsintába tölti, majd a végén a tejföllel kevert pörkölt szafttal leönti. Így a legegyszerűbb. Itt viszont biztos nem így készítették. Mármint a konyhán. Tüzetesebben átvizsgálva, megkóstolva, megállapítottam, hogy darált húsból készült. Szinte biztos a sertés. Kellemesen fűszerezve, úgy csinálták, mintha fasírtot kevernének. A kenyér tartalomra is fogadnék. A fokhagyma ízét is érzem, de nem hivalkodóan. Igen finom lett a töltelék. A mártás, pedig biztos nem csirkepöri szaftja. Ezt nem tudom, hogy csinálták, de ezt is megpróbálom elemezni. Azt már megtudtam, hogy többnyire csont alaplevet használnak. Valószínű mai mártásunknak is ez az alapja. Valószínű, laza paprikás, fűszeres rántás lett felöntve az alaplével, majd tejföllel lett csomómentesre kavarva. Ha most látnátok, ilyenkor mit csinálok, biztos kiröhögnétek. Felállok a gép elől, és többször belekóstolok az ételbe. A mártás íze, de főleg utóíze alapján próbálom beazonosítani a cuccot. Kellemesen sós, savanykás, pikáns íze van. Érzem benne a borsot, de a savanykásságát, nem csak a tejföl adja. Valószínű kevés ecet, vagy a csalamádé leve is megfordul benne. 
Kedves Barátaim az Úrban! Ti, akik grízes tésztát rendeltetek! Nem tudjátok, mit hagytatok ki! Én sem, hogy Ti mivel lakatjátok jól magatokat, mert nálunk a palacsinta 3:0 arányban győzött. Ma biztos jól lakunk! A hétvégén is, mert itthon főzünk, de még nincs eldöntve mit. Akcióvadász párom, eldönti. Merthogy hó vége van. Nálatok is? Nálunk nagyon!
Ja! Kaptunk narancsot is!










2013. április 25., csütörtök

2013.04.25. Tavaszi zöldségleves, sült oldalas petrezselymes burgonya, uborkasaláta.

Rövid leszek! Ennek fő oka az, hogy mára csak egyféle kaját rendeltünk mindannyian. Biztos finom a másik főétel, ami körömpörkölt lenne, de mivel nem kóstolom meg, nem tudok véleményt mondani, így nem lenne korrekt azt méltatnom, vagy kritizálnom. Lehet viszont, hogy hétvégén, ebben a gyönyörű időben, bográcsban főzök egy kis körömpörit. Majd látjuk.



A háttérfotót tegnap készítettem. Az almavirágról virágport gyűjtő méhecske, szorgos munkájának eredménye hátsó lábán látható.


A tavasz jegyei, ma megérkeztek edényeinkben. Nem azért, mert a leves, tavaszi zöldséglevesként van aposztrofálva, hanem a tavasz bizonyítékát a végén ismertetem. A levesről csak annyit, hogy finom, tejszínes, többféle zöldséget tartalmazó, kiskagyló tésztával felfőzött, igen pikáns leveske. Répát, zöldborsót, de még kelbimbót is találtam benne. Gondolom, mind fagyasztott áru volt, de hamarosan, már friss zöldségekből készülhetnek étkeink. Itthon legalábbis biztosan.

A főfogás mára, mindhárom adag, sült oldalas, petrezselymes burgonyával, ami mellé uborkasalátát is tehetünk. A tavasz, bizonyítottan eljött! Hosszú ideig nélkülöztük a friss zöldségeket, ez viszont már az. Az uborka, bár melegházi, valami azért megkezdődött. Én, személy szerint, nagyon örülök neki, de így van vele családom többi tagja is. Áron fiam is imádja az ubisalit! Mivel kaptunk belőle bőven, nem lesz veszekedés!
Kevesebb szó esett a főételről, de az is nagyon finom. A sült oldalas egyben lett sütve, később adagokra vágva, finom fokhagymás, sós  laktató étel. A mellérendelt petrezselymes krumpli illik hozzá. Igaz, hogy ha itthon sütöm, a kisült zsírból kicsit csorgatok rá tálaláskor, de erre most nem volt lehetőség. A sült zsírra, napokig rá szoktunk járni, mert friss kenyérre kenve, lilahagymával, nincs kitűnőbb reggeli, vagy vacsora. Kis kitérő után, leszögezem! Ma is jól fogunk lakni. Remélem, mások is.   Akik ugyanonnan kapják ebédünket mint mi, biztosan. Tudom, hogy sokan figyelemmel kísérik beszámolóimat, és azt is, hogy sokan irigykednek, nem tudnak a távolság miatt erről a konyháról rendelni. Azt is tudom viszont, hogy nekik sokszor ötletet adok az aznapi, vagy másnapi menü elkészítéséhez. Ma is mindegyik ételt bátran ajánlom elkészítésre. 
Jó étvágyat hozzá!


2013. április 24., szerda

2013.04.24. Pulykanyak leves, bácskai rizses hús, zöldborsófőzelék fasírttal, piskótatekercs.

Mától, ismét teljes a létszám. Gergő hazajött, így mára már mindkét menüből érkezett. Élményekkel teli, de fáradtan érkezett. Pont akkor, mikor ételeink is megjöttek. A desszertként érkező piskótatekercset, azonnal be is nyomta. 




Mi viszont, a hagyományos sorrendet követjük, ami a levessel kezdődik. Ma pulykanyakból főtt a leves. Nagyon egyszerű elkészíteni, mert sós vízben kell feltenni főni, és később mehet bele a répakocka, valamint a fodros tészta, amit ma belefőztek. Ha házilag készítjük, annyi a különbség, hogy nem kockára vágott, hanem nagyobb darab zöldségek kerülnek a lébe. Zöld fűszerek is lettek hozzá főzve. A menzai kosztnál, így egyszerűbb. Bele is kóstoltam, és minden OK. Én szokás szerint, kis friss borsot őrlök rá, de ez az én egyéni ízlésem. Kimi kutyám is jól fog lakni a finom csontokkal. 
A főételünk, bácskai rizses hús címen fut. Nem összekeverve, hanem az igazságos adagolás miatt, először a rizs, majd a lecsós pörkölt kerül a tetejére. Ez is nagyon finom lett. Hamarosan többet is vételezek belőle. Biztos jól fogok lakni vele, mert a mennyiség nagyon nagy.
Nem kóstoltam meg, de biztos finom, Gergő mai főétele.
Zöldborsófőzelék, fasírtszelettel. A tálalásnál láttam, hogy elég sűrű, így biztosan ízleni fog fiamnak. Majd megkérdezem tőle milyen lett. 
A desszertről már tudna véleményt mondani, mert mint említettem, azt már befalta. Egyik leglátványosabb, és legegyszerűbb süti a piskótatekercs. Elkészíteni is egyre könnyebb, persze nem házilag. A vékony piskótalapot, nagyüzemi körülményekkel elkészítve, csak baracklekvárral kell megkenni, és feltekerni.
Azért vannak titkok előttem is, mert a cukrászatban, nem vagyok annyira jártas. Van viszont cukrász ismerősöm, és lehet, hogy bekérezkedek egyszer a műhelybe. Legalább ebben is tájékozódok kicsit, és benneteket is tudlak informálni.
Tegnap két bejegyzést írtam a hétvégi bográcsozásról amit ezzel együtt, máris megismerhettek. 
Kellemes napot, jó étvágyat!

2013. április 23., kedd

2013.04.23. Paradicsom leves, szezámmagos rántott szelet.

Ma még pofonegyszerű a dolgom. Úgy volt, hogy tegnap, és ma reggel látogatást teszek a konyhán, de technikai okok miatt későbbre halasztottuk. Semmi baj! Nekem kell alkalmazkodnom, nem nekik. Elvégre ott komoly munka folyik és nem akarok láb alatt lenni. 



Ma még egyféle főmenüvel szolgálhatok, mert Gergő holnap jön haza. Van humora a fiatalembernek. Tegnap küldött egy fotót arról, hogy éppen milyen kaján tengeti szánalmas életét Barcelonában. Akkora adag paellát dugott virtuálisan orrom alá, hogy akár nekem is jutott volna belőle. Szeret élni a gyerek! Jól teszi!
Nézzük, mi mivel csillapítjuk éhségünket ma. A leves, paradicsom főzet. Egyszerűen paradicsom pürével, besűrítve, tészta belefőzve. Ma nem a szokásos betűtészta, hanem tésztarizs került bele. A megszokott minőség, és épp egyszerűsége teszi finommá. A hétvégi főzőcskézés után jól jön egy kis könnyebb leves. Megjegyezném, hogy kutyánknak, még mára is maradt a birka csontjából, de a számunkra félretett pörkölt, nem sokáig tartott. Igen finomra sikeredett. Meg a palócos stílusú leves is, amik gyulai kolbásszal, kevés pálinkával flambírozott marhalábszárból készült. De ez már a múlt. Nem is lenne szabad nyálcsorgató élményekről írnom!
A mai főétel választék, csak a szezámmagos rántott szeletre terjed ki. Holnaptól, három adag jön házhoz, de ma még nincs kinek tálalnom a harmadikat. Őszintén mondom, nem is tudom Gergő, mit rendelt. Holnap ilyenkor kiderül. A rántott húsról sem tudok ódákat zengeni. Azt megtettem tegnap, a hétvégi vigalomról. Olvastátok már? Állítólag, igen jól sikeredett. 
Nem is rabolom tovább értékes időtöket, de meg kell említenem, hogy mit nem eszünk ma. Rakott zöldbab lenne a másik főkaja, és biztosan sokan választották. 
Váljék egészségükre!


Ezt csak meg kell mutatnom! Barcelonában, ekkora egy adag paella. Hát, nem zónaadag! Fiam tegnapi ebédje.


2013. április 22., hétfő

2013.04.22. Karalábéleves, gyulai finomfalatok, lencsefőzelék sültkolbásszal, linzer.

Halljátok szómat! Merthogy van miről mesélnem. A krónikát már megírtam, és igazi középkori stílusban, hamarosan közhírré tétetik. De mint írtam, az külön mese lesz. 
Az elvárt krónikát viszont meg kell írnom, a ma is pontosan érkezett ebédünkről. Most is szívesen teszem, és új kihívások várnak rám. Délután a konyhára látogatok, és holnap kora reggeltől is figyelemmel kísérem, az ott végzett munkát. Természetesen, ez sem marad majd krónika nélkül. Addig viszont nézzük, mit eszünk ma.
Viszonylag egyszerű a dolgom, mert csak ketten eszünk ma. Gergő külhonban tengeti néhány napig nyomorúságos életét, (de irigylem) így őkelme nem rendelt magának ezekre a napokra kaját. 




A leves, egyszerű karalábéleves. Csont alaplébe főtt karalábé kockák, kiskocka tésztával együtt főve. Igazi kímélő étek a hétvégi dínom-dánom után. Tegnap birkapörköltöt főztünk, valamint palócos levest gyulai módra, a marhahusit birspálinkával flambírozva, bőségesen megáldva zöldségekkel, minden földi jóval. Nagyon átvettem a krónikás szerepét, de hamarosan visszarázódok hétköznapi voltomba. Az írást ma hajnalban megírtam, hamarosan látjátok! Ja! Nyertünk is főztjeinkkel. Különdíjas lett a Tepertő Keverők csapata! 
A mai főkajánk, akár hasonlíthatna is a tegnap főtt ételünkre. Követelmény volt, hogy gyulai kolbásszal, és pálinkával készítsük a versenykaját. A konyhán készített ételben pálinka nincs, de gyulai kolbász van. Azért hívják gyulai finom falatoknak. Tényleg finom. Apró húsokból pörkölt szalonnából. Füstölt kolbászból készített étek, amit tésztával kínálnak. Nem akarok ódákat zengeni a tegnapi birkapöriről, de a másik ételről sem, de higgyétek el, hogy pillanatok alatt elfogyott. Sorban álltak érte. Szó szerint! Még szerencse, hogy a szakácsoknak, és családjuknak is maradt. Így mi is jól laktunk belőle, a magunk szerény módján. 
A másik főétel, ma fantom. Láthatatlan, mert mára abból nem rendeltünk a már ismert okok miatt. Képet viszont kerestem széles archívumomból, így meg tudom mutatni, mit nem eszünk ma. Lencsefőzeléket, sült kolbásszal. Biztos vagyok benne, hogy akik ebből rendeltek, nem fognak csalódni. Mi sem szoktunk.
A mai étkezés koronája a desszert, ami egy linzer koszorú fejenként. 
Biztos vagyok benne, hogy mindenki jól fog lakni az ételekkel. A mennyiség, és a minőség is biztosítja ezt. Mindenkinek, jó étvágyat hozzá! Én pedig visszavedlek krónikássá, és hamarosan láthatjátok írásomat. Szerintem, egész jó lett. Legalábbis különleges. Mesét, még úgysem írtam! 

Azért meg kell mutatnom, mit főztünk tegnap:



Birkapörkölt gyulai módra pálinkával.


Palócosan készített kapros raguleves, birspálinkával flambírozott marhahússal, gyulai kolbásszal.



2013. április 19., péntek

2013.04.19. Frankfurti leves, sonkás rakott penne, diós nudli, kiwi.

Gyönyörű az idő, így nem tudok, és nem is akarok megszabadulni a tavasz árulkodó jegyeitől, a virágoktól. Remélem, kedves ismerősöm, aki Sopronban él, hamarosan szintén élvezni fogja a tavaszt! Szerinte hozzánk képest, az időjárás két hetes lemaradásban van náluk. 
Nincs viszont lemaradásban az ételfutár, aki már ki is szállította mai ebédünket. Remélem, a többiekhez is hamarosan eljut!


Ételeink mai dísze a szilvafa virág.
A szokásos tartalmas pénteki leves, ma frankfurti. Nem Frankfurtból jött, de még a virsli sem, ami miatt nevezik mai levesünket így. Hazai alapanyagokból, virsli, krumpli, kelkáposzta, tejföl, liszt a habaráshoz, só, őrölt bors, kevés szárított petrezselyemzöld. Én ebből csinálnám, és biztos vagyok benne, hogy mai levesünk is ezekből készült. 
A sonkás rakott tészta, ma penne tésztából készült. Most került kezem ügyébe egy Olasz tésztakatalógus. Vannak csodák. Nem véletlen, hogy az Olaszok számítanak a tészta hazájának. Hihetetlen változatosság, nem beszélve a helyi specialitásokról. A raviolik külön fejezetet érdemeltek. (a frissen készített töltött tészták) A penne a nagy lyukú rövidebb cső. El lehetett volna készíteni makaróniból is, de szerintem ez jobb hozzá. Nem csak a látvány miatt! Szépen méretre vágva, ízlésesen tálalva. Sonkásan, tejfölösen, sajtosan, tetején roppanós kéreggel. Szóval finoman. 
Másik főétel, semmi különlegességet nem tartalmaz. Diós nudli, csak így egyszerűen. Az alap, itt is a főtt tészta, ami darált dióval, és kevés porcukorral van megszórva. Diabeteseknek nem ajánlom! 
Már nagyon várom a hétfő délutánt, amikor is közelebbről megismerkedhetek a konyhai munkával, nem utolsósorban azokkal akik ételeinket készítik. Viszem magammal jól bejáratott képítőmet is, így sok fotóval, és rengeteg új ismerettel fogok hazatérni. Természetesen, mindezeket meg is fogom osztani!
Nem felejtkezhetek meg a mai ételeinkhez tartozó kiwiről sem. Ez zárja ételeink sorát a mai napon. Hamarosan, friss idény gyümölcsök is meg fognak jelenni az étlapon. Addig viszont be kell érnünk azzal, amit lehet kapni. 
ezzel zárom soraimat, viszlát a jövő héten! Kellemes hétvégét, jó főzőcskézést kívánok! Nálunk ez lesz.

A végére egy montázs a szilvafa virágairól. Gyönyörűek!





2013. április 18., csütörtök

2013.04.18. Zöldborsó leves, zúzapörkölt, sült tarja,

Az idő ma is gyönyörű, és ennek apropóján ráhajtottam kicsit a fotókra. A virágok szebbé, étvágygerjesztővé teszik ételeinket. Vannak ehető virágok is, de ma nem ez a cél. A látvány viszont mindenkit kárpótol. Állítólag virágot lopni nem bűn. Biztos megbocsájt szomszédasszonyom, hogy készletemet háza elől egészítettem ki!


Ma a virágok dobják fel kicsit ételeinket, melyek a virágok nélkül is nagyon finomak. Így kicsit szebbek.

Mivel bejegyzésem elsősorban a kajákról szól, rögtön rá is térek. A leves nem a megszokott zöldborsó, hanem fehér. A benne lévő tejfölös, vagy tejszínes habarástól. Keddi látogatásom óta egyre több fogalmam van a konyhán történő eseményekről. Sok gyorsfagyasztott alapanyagot használnak. Tárolási kapacitásuk, nekik is korlátozott, így sokkal előre nem rendelhetnek. Nagyon függenek a beszállítóktól is. Ha a megrendelt karfiol helyett karalábét hoznak tévedésből, nem mehetnek a sarki boltba bevásárolni. Ilyenkor van az, hogy "a változtatás jogát fenntartjuk" Így fordult elő a múltkor, hogy bakonyi helyett, palóc aprópecsenyét készítettek. Ennek a másik oka az is volt, hogy változatosabbá akarták tenni a menüket. Napokkal előtte volt egy másik gombás étel, így felülvizsgálták az étlapot. Így kell csinálni!
Tulipános Fan-fan mellé a zúzapörkölt került. Mint ahogy azt illik, galuskával tálalva. Jó szaftosan, ahogyan szeretjük. Áron fiam még nem tudja, mi várja itthon. Biztos örülni fog, és nem mellesleg jól is lakik. A konyhán beszéltünk róla, hogy van olyan idős ember, akinek a kiszállított étel az egész napi ellátmánya. A levest megeszi ebédre, a főételt vacsorára, vagy fordítva. Ha desszert is jár az ebédhez, akkor az már külön öröm. Igazolom! Kenyér hozzáadásával, egész nap jól tudok lakni az adaggal. 
Nem elég viszont fiaimnak, ami gondolom érthető. nekik lényegesen több energiára van szükségük, és az egész napos munkában, mozgásban meg lehet éhezni.  Gergő fiam néptáncot tanít, és ez ugyebár mozgással jár. Nem csak tanítja, hanem műveli is ezt a csodálatos tevékenységet. 5 éves korától. Igazi szerelem első látásra. Mindkét fiam vonzódik a művészetekhez, de kicsit másként. 
A kajára visszatérve. Gergus ma tarját fog enni. Tört krumplival, savanyúsággal. a mellérendelt csodálatos mangóliát nem kell megennie! Biztos jól fog esni neki, azt, hogy jóllakik-e vele, nem lehet tudni. Vacsiig elég.
a vegyes-vágott savanyúság ma mindkét főételhez jár, így teljessé teszi a menüt. 
Mivel nincs mit hozzátennem, mára elbúcsúzok. 
Jó étvágyat!



A jellegtelen savanyúságot is feldobja a virág.




2013. április 17., szerda

2013.04.17. Lebbencs leves, fehérbab főzelék sült kolbásszal, sertésszűz, sajtszószal, rizzsel, süti.

Tegnap jártam a konyhán, ahonnan ételeink érkeznek. Megállapodtam a menedzsmenttel, hogy jövő hétfőn délután, és kedden hajnaltól, figyelemmel kísérem, dokumentálom a konyhán zajló munkát. Én is kíváncsisággal teli várakozással tekintek a jövő hét elé! Sikerült több dolgot tisztázni. Néha kritikával illetem az ételeket. Mindig jeleztem, hogy a kritika szubjektív! Csak saját ízlésem alapján írom. Tehát, ezek az én véleményeim. Az, hogy időnként fűszertelennek tartok egy ételt, annak rendkívül nyomós oka van. Az étterem, a rendelések 80%-ában idős embereknek szállít. Olyanoknak, akiknek megterhelő lenne a főzés. Ezek az emberek, nagy többségben betegek, (cukor, epe, szív, stb.) problémákkal küzdenek. Mivel rájuk is tekintettel kell lenni a főzés során, kénytelenek bizonyos kompromisszumokat kötni. Belátom! Könnyebb utólag sózni, borsozni az ételt, mint kivenni belőle. Ezért nem mérvadóak néha kritikáim, az ételek fűszerezettségét illetően. Meg kell jegyeznem, még egy nagyon fontos dolgot. Ezek az idős emberek, különféle alapítványok támogatásával kaphatják ételeiket. Eddig kerültem az anyagiakat, de el kell mondanom: a támogatott menü ára 510 Ft. Támogatás nélkül 700 Ft. Úgy érzem versenyképes ár. Az adagok nagyságát, az ételek változatosságát, ízét tekintve biztosan. 



 

 

 

 
Ezek után rátérek a mai étkekre. A leves igazi hungarikum. A lebbencsleves, igazi pásztorétel. Nem nagykonyhai módon, hanem igazán háziasan elkészítve. Tördelt lebbencstésztával, pirított, füstölt szalonnával, sok krumplival. Ezek az alapanyagok, könnyen hozzáférhetők voltak a pásztorok számára. Hagyma, őrölt pirospaprika mindig volt a tarisznyában, és az ételre, több napig rá lehetett járni. Ma mi járunk rá, de nem több napig.
Az egyik főétel a fehérbab főzelék, sült kolbásszal. Bár Kaliforniában élő virtuális barátnőm megjegyezte, hogy a Magyar étel piros, vagy barna, én ezt is annak tartom. Az is igaz, hogy a kolbász piros is, meg barna is, de a főzelék, nem paprikás rántással készül. Készülhetett volna, de nem volt szükség rá. És nem csak a kontraszt miatt. Kötelességemnek éreztem egy falatot belekóstolni, és meg lesz elégedve vele az, aki ebből rendelt.
Én ma a másik főételből lakok jól, ami sertés szűz, sajtszószban, rizzsel. Ezt is megkóstoltam. Igen jól sikerült. A husik, fokhagymás pácolás után lettek grillezve. A mártás, lágy, kellemes ízű, és bőséges. 
A mai ebéd koronája pedig a süti. Szemmel láthatóan többrétegű kakaós piskótából készült, kétrétegű töltelékkel, a tetején csokimázzal. Megint finom, komplett ebéd. 
Mindenkinek jó étvágyat kívánok!

2013. április 16., kedd

2013.04.16. gyümölcsleves, rántott tengeri halfilé, töltött csirkecomb.

Örömmel tölt el, hogy jó az idő, és a jósok is az mondják, ilyen marad. Kiderült, hogy nagyon sok ismerősöm kapja az ebédet ugyanonnan ahonnan mi. Bár azt mondták, hogy kicsit elfogult vagyok a kajákkal kapcsolatban, abban megegyeztünk, az ár-érték arány kitűnő. Ezért a pénzért, kitűnő ételeket kapunk. Azt viszont nem hitték el, hogy a képeket nem az étteremben készítem, hanem itthon fotózok. Jól esett a dicséret! Mert dicséret, hogy éttermi szinten tudom tálalni a mindennapi kajákat. Az is bebizonyosodott, hogy rendkívül sokan olvassátok a hozzáfűzött kommentárokat. Igyekszem továbbra is objektív maradni! Egy biztos! Nekem, és családomnak, ízlenek az ételek.


A mai levesünk, gyümölcsleves. Vegyesen, biztosan befőttekből. Még nincs itt az ideje a friss gyümölcsöknek. Hamarosan eljön az idő, amikor már ételhordóinkban is megjelennek az idényjellegű zöldségek, gyümölcsök. A leves kapcsán eszembe jutott Nagyanyám, aki télen, a padláson tartott, aszalt gyümölcsökből készítette a levest. Aszalt gyümölcs, pedig volt bőven. télen, de kora tavasszal is csinált belőle levest, kompótot. 
Az, hogy nem vagyok elfogult, annak a legékesebb bizonyítéka a tányéron látható. Csak összehajtva fért az edénybe, és a legnagyobb gondot a sérülésmentes tálalás okozta. Sikerült! Ekkora szelet rántott halat, még nem láttam. Ráfoghatnám, hogy cápaszelet, de tudom, valamilyen gyorsfagyasztott tengeri halból készítették. Örülni fog Gergő!
A másik főkaja, a töltött csirkecomb, hagymás tört burgonyával. Ehhez jár csalamádé is, de a mennyiség elegendő arra, hogy a hal mellé is jusson. Ahhoz volt tartármártás, de nálunk ez így megy. Nem muszáj, hogy járjon, ha jut. Bevallom, a csirkecomb felkeltette kíváncsiságomat. Elsősorban a töltelék miatt. Igen. A múltkor is kicsit panaszkodtam a töltelékre, és most sem vagyok tökéletesen megelégedve. Fűszertelennek tartottam akkor is, és most is. Ezen lenne mit javítani. Sebaj! Egyébként finom az egész, mert kitűnő pácolt csibecombba töltötték bőr alá, ahogyan szokás. Azt is megkockáztatom, hogy az olcsó csirkecombot választották, amit farrésszel együtt lehet kapni. A lefejtett csontos részből ugyanis, kitűnő hús alaplevet lehet készíteni, ami a következő levesünk alapja lehet. 
Már írtam róla, hogy kitűnő kezdeményezésnek tartom az Áru-Házhoz oldal megjelenését. Több vendéglő házhoz szállítható menüje jelenik mer az oldalon, és ma időben történt. Eddig az volt a kifogásom, hogy túl későn, a rendelési határidő lejárta előtt kevéssel jelennek meg a választható égtelek. Ma időben történt! Remélem a tendencia folytatódik! 
Mindenkinek jó étvágyat az ebédhez!