2016. szeptember 22., csütörtök

2016.09.22. Gombaleves, rántott csirkecomb, roston sült tengeri hal.

Már majdnem teljesen meggyógyultam. Egyedül a szemem hagy még némi kívánnivalót maga után, de nagyon bizakodó vagyok. Már vágom a centit a szemvizsgálat időpontjáig, addig meg majd csak el leszek valahogyan. Minden esetre, most újabb fél évig nem kell mennem kontrollvizsgálatra, tehát élhetek kedvemre. Azért továbbra is vigyázni fogok magamra. Köszönöm a sok aggódást, mert így tudom, milyen sok barátom van, ami nagyon jól esik. A barátok majdnem a legtöbbet jelentik számomra. Egyikük-másikuk nélkül nem lenne már teljes az életem. Köszönöm barátaim, hogy velem éreztetek a nehéz időben, szurkoltatok az egészségemért!
Tehát vissza a régi mederbe, de ahogyan a víz folyik, először az sem tölti ki parttól-partig azonnal a folyó medrét, hanem csak csordogál, majd jóval később éri el a teljes nagyságát. Ehhez tartom tehát én is magam egy darabig. Nem akarok visszaesni egyszerűen. Viszonylag gyors volt, de nagyon kellemetlen a betegség, és megviselt. Túl vagyok rajta, ez a lényeg!
Még a legnehezebb időszakban sem mondtam le viszont, egyik igen kedvelt tevékenységemről, az írásról. Most, hogy lényegesen jobban vagyok, már komoly terveim is vannak. 
Tehát gyorsan vissza a hétköznapok sűrűjébe, és jöjjön  a mai ebédünk ismertetése. 


Már a levessel is jól indul a menü! Szeretem nagyon a gombaleves különleges ízét. Akármilyen gombából főzik, mindegyik kedvenceim közé tartozik. Ma a legismertebb, termesztett csiperkéből főtt leves borítja el teljesen tányéromat, és többször is el fogja, hiszen van lehetőség repetára, amit minden bizonnyal ki fogok használni. Ez tehát, legalább két tányérnyi leveset biztosan jelenteni fog. Ártani nem árt, mert ez a fajta gomba az, ami több lépcsős ellenőrzésen esik át, tehát mérges még véletlenül sem kerülhet közéjük. 

A két főétellel kapcsolatban, már fel sem merülhetne ez a probléma! Ki hallott már mérges csirkecombról? Mondjuk mérges tyúkkal találkoztam már, sőt nem is egyszer, de abban az esetben egészen más volt a szituáció. Mint könnyen kiderülhetett, ma a főételek egyike rántott csirkecomb, amit viszont felajánlok feleségemnek, vigye magával nyugodtan dolgozni, majd amikor eljön az ideje, egye meg jó étvággyal. (biztosan nem mérges, nyugodtan megeheti) Már el is vitte, tehát a fotó egy régebbi, amin nem rizi-bizivel van tálalva a comb. Ma viszont ezzel a körettel érkezett. Hasonló módon, itt viszont csak a csirkecomb "dobverői" láthatók. 
Tegnap, bár beizgultam a paradicsomos káposztára, valamiért mégis a pulykaszárny maradt nekem, a maga járulékos dolgaival együtt, tehát a csontok tömkelegével, amit a kiskutya csak részben fogyasztott el, majd mint aki jól végezte dolgát, szétszórta a maradékot szerte a nappaliban. Még az ágyamra is került belőle, pedig az elvileg tabu lenne számára. 

Ma tehát nem lesz minden teleszórva maradék csirkecsonttal, mert ellenőrizetten kerül a kutyus elé, és csak szűk területen garázdálkodhat majd vele este, amikor nejem hazahozta az ebédje maradékát. A csontot Ő sem eszi meg, a kiskutya legnagyobb örömére. Én pedig ma roston sült tengeri halat fogok enni. Szeretem nagyon a halat, és az egyéb tengeri herkentyűket is. Előző életeim valamelyikét minden bizonnyal tengerparton éltem le, innen a tengerből származó élőlények iránti rajongásom. Csak ne legyen benne szálka, mert azt ki nem állom. A mai halban viszont nincs, mert már majd mindet meg is ettem. előtte viszont lefényképeztem, tehát a mai kajám látható a képen.
Ma tehát jó napom lesz, ez már előre látható! Igyekszem,  minden percet hasznosan is eltölteni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése