2016. október 7., péntek

2016.10,07, Jókai bableves, spagetti carbonara, túrógombóc.

Meglátszik, hogy legtöbbször figyelmen kívül hagyom, a mások által fontosnak vélt részleteket! Másokat nyilván érdekelt, de én csak most tudtam meg, hogy az általam igencsak kedvelt a Konyhafőnök című gasztronómiai vetélkedő első szériájában bemutatkozott, és ott igen nagy sikert aratott Rozina, tulajdonképpen Kánya Kata ismert színésznő, későbbiekben pedig társkereső céget üzemeltető, számomra rendkívül szimpatikus hölgy leánya. Az alma tehát nem esett messze a fájától, ráadásul ez az alma igen jó táptalajra esett, hiszen ez utóbbi hölgy talpraesettségére, állhatatosságára kezdetektől fogva felfigyeltem, az ifjú hölgyet pedig rögtön a szívembe is zártam. Most egyébként Ő a Konyhafőnök zsűrijének egyik tagja, amivel maximálisan egyetértek. Emlékszem még rá, amikor elsősorban egyes hölgyismerőseim kétségbe vonták "Rozi" szakmai hozzáértését, és talpraesettségét egyaránt, sőt ellenségként viselkedtek vele szemben. Szinte sugárzott róluk az irigység. Úgy érzem Rozina az eltelt időben bizonyított, és nem találtatott könnyűnek, nem úgy mint mások. Gasztronómiai elkötelezettségem, nem kizárólag az imént említett hölgynek köszönhető, de nagyon örülök neki, hogy mindkét nem képviselői egyenrangúan viselkednek a konyhában, és szereplésük szinte sohasem okoz kudarcot. Rozina erre ragyogó példa! Én a Nőket ugyanúgy elismerem a konyhában mint a másik nem képviselőit, és csupán kívánni merem, hogy mások is hozzám hasonló módon gondolkodjanak! Akkor talán nem kapom meg többször hozzászólásban egy hölgytől, hogy szerinte: " férfiembernek, a konyhában semmi helye!" Maradjunk abban, hogy mindenki végezze jól azokat a feladatokat, amikhez kedve, de főként tehetsége van!
A mai ebédünket viszont nem a Konyhafőnök versenyzői készítették, de látva a folyamatot, néha nagyon szívesen megkóstolnám a legtöbb általuk tálalt ételt. Szakácsaink viszont hivatásos szakácsok, nekik pedig egészen más a feladatuk, nap-mint nap.
Ma  például az volt, hogy a tegnap előkészített ételeket, hajnalban elkészítsék, és amíg mások jó ízűen alszanak ők a konyha többi dolgozójával együtt kiporciózzák, majd adagonként kiszállítsák az éhes delikvensek számára. 


Ezt a feladatot pedig maradéktalanul ellátják minden nap, hiszen már az asztalunkon van az ételhordó a Jókai bablevessel, ami igencsak tartalmas étel, és ma is megkockáztatok belőle egy második tányérral, nem foglalkozva az esetleges következményekkel. Úgysem kívánok ma bálba, esetleg más nyilvános, zárt helyre menni, ahol esetleg megszólhatnának nem mindennapi illatú dezodorom miatt. Mert bizony a bab, igen érdekes élettani hatásokkal jár, és a bablevessel jóllakott ember, ebből kifolyólag, nem feltétlenül környezetbarát. Mivel igencsak szeretem a babot, hiszen három legkedvesebb alapanyagom egyike, természetesen írtam már, a konkrétan Jókai számára egykoron elkészített levesről is, így most annak a receptjével térjünk át a következő étel ismertetésére. 

Ez pedig a spagetti carbonara nevű, jellegzetesen olasz tésztaféleség, aminek az eredetéről éppen tegnap hallottam egy érdekes információt. Történt ugyanis, hogy a Világháborút követően, éhínség sújtotta Olaszországot is, valamint azon belül konkrétan Rómát, a fővárost. Így a felszabadító amerikai katonák új kihívással találkozván, meg kellett oldják, ezt a nem lényegtelen problémát is. Felülvizsgálva eddigi ismereteimet, tehát  nem biztos, hogy a carbonara spagetti tradicionális étel, hiszen új ismereteim szerint, elsősorban az amerikai katonák által osztogatott sonkakonzervek, és a tojáspornak köszönhetően találták ki az addig csak tésztákon tengődő, de igencsak leleményes emberek ezt az ételt. Úgy mint a ma ismert bolognai spagettit, tehát ez az étel is az amerikai katonáknak volt köszönhető. De az már egy másik történet, és majd akkor írok róla, ha aktuális lesz. 

Ma számunkra még volna még egy másik választási lehetőség is, hiszen a rendkívül gazdag leves mellett két tészta, vagy legalábbis tészta jellegű ételt tartalmaz a pénteki menü, tehát ehetnék még akár túrós gombócot is, ha nagyon szeretném. Mivel azonban nem szeretem annyira másokkal ellentétben, ebből ma nem eszek, de annak, aki nagyon szereti illően jó étvágyat kívánok!

Mivel pedig ma van a mosoly napja, így mindenkinek szép, mosolygós hétvégét kívánok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése