2013.10.18. Sárgaborsó gulyás, rizsfelfújt, túrós csusza, narancs

Tegnap nem dolgoztam előre, mert nem az én napom volt. Minden kiesett a kezemből, nem éreztem az ízeket, délutánra enyhe hőemelkedésem lett, így viszonylag gyorsan ágyba bújtam, de előtte kalapot húztam magamra. (Értitek!?)
Az előbb keltem, úgy tűnik használt a kúra, és minden OK. Gyorsan megnéztem a mai menüt, és láttam, a túrós csuszáról nincs még recept. Na ezen nem múlott! 5 perc alatt megírtam. 

A leves receptjével ma nem szolgálhatok, de később ígérem pótolom. Ma sárgaborsó gulyás érkezett, ami a szokásos pénteki tartalmas leves. Már Ti is tudjátok. Pénteken gazdag leves, tésztaétel, gyümölcs a hármas. Ez évek óta így van, és tudom, más konyhán is így szokták összehozni a pénteki menüt. Régebben már írtam róla, hogy ez a pénteki kisböjt miatt van így, aminek a hagyománya átragadt a vendéglátásra is. Az más kérdés, hogy a gulyás, nem kifejezetten böjti étel. Így viszont jobban járunk! Maga a gulyás is elegendő a jóllakáshoz, mert minden van benne, ami szükséges ehhez. Hús, zöldségfélék, galuska, nagyon sűrűre főzve. A sűrűséget maga a sárgaborsó biztosítja, ami szárított zöldborsó.

A főételek közül, a rizsfelfújttal (rizskoch) ma nem kötök közelebbi ismeretséget. Van viszont képem róla, mert Gergő már rendelt régebben, és szerepel az archívumomban. Kevés étel van, ami nem! Azok számára tehát ilyen formában érkezik, akik fiamhoz hasonlóan szeretik a rizsfelfújtat. Erről viszont már írtam receptet, de pont egy tejszínes oldalra. A tejszínt nyugodtan helyettesíthetitek tejföllel is. Mindkettő ugyanazt a szerepet tölti be. Lágyabbá teszi az ételt, és kis kötést biztosít neki. Itt megnézhetitek a rizsfelfújt receptjét.  Így készül a rizskoch

Mint már az elején említettem, most reggel írtam a túrós csusza elkészítési módjáról. Igazi hungarikum, talán a legegyszerűbb ételek közé tartozik. Ezt még kezdőknek is bátran ajánlom. Néhány alapanyagból, pillanatok alatt finom ételt lehet csinálni, és ez az egytálétel is rendkívül laktató. Nem tudom miért jutott eszembe a tésztaételről a foci. Még Mezei kapitánysága alatt volt botrány belőle, hogy a focisták tésztát kaptak a menzán. Pedig akkor többre vittük mint most. Lehet, hogy többször kellett volna túrós csuszát főzni az edzőtáborban? Így nyolc után könnyű okosnak lenni.
A túrós csusza receptjét sem felejtem el, ha már leírtam: A túrós tésztát így csinálom.  Én a hagyományos, tepertővel készült csuszáról írtam, a mai ételben viszont nincs tepertő, és nem is fogok hozzá gyorsan sütni egy keveset, hogy meg tudjam szórni vele. Így is laktató étel.

Már csak a gyümölcs maradt hátra, ami minden pénteki ebéd szerves tartozéka. Jó ez a hármas! Ma narancs érkezett. Kicsit meg is lepődtem, mert általában szezonális gyümölcsöt kapunk, de úgy látszik ma így döntöttek a konyhán. 
Mivel ma is végérvényesen elérkezett a hétvége, mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a következő napokra. Én is intézem dolgaimat, mert maradt bőven tegnapról.

2013.05.17. Korhely bableves, rakott penne, narancs.

Ma mozgalmas napom lesz, és bár annyit ehetnék, amennyi belém fér, mégsem teszem. Egyedül vagyok. Párom munkában, Gergő Drezdában, Áron, pedig hajnalban ment Egerbe a tehetségkutatóra muzsikálni. Remélem, jó eredménnyel jönnek haza. Egy másik versenyen már a döntőben vannak, így előttük a jövő. Nagyon fiatalok még, de megérdemlik. Én látom, hallom a rengeteg munkát, amivel eljutottak erre szintre.

De rátérek az ételeinkre, mert erről kell írnom első sorban. A levessel, akár önmagában is jól lakhatnék. Korhely bableves, rendkívül gazdagon. Egyébként is szeretem a savanykás ízeket, és a mai leves ilyen. A savanyú káposzta biztosítja pikáns ízét. Rendes, zöldséges, húsos bableves, amibe savanyú káposztát is főznek, a sajátos íz miatt. Jól sikerült, és már nem csak kóstoltam, hanem kisebb adagot be is nyomtam belőle. Jól esett!

A főételünk, ma rakott penne. Meg sem néztem az étlapot, hogyan szerepel rajta, mert ma kizárólag a benyomásaimra hagyatkozok. Finom, sonkás, húsos ragu van benne, megfelelően sűrítve sajttal, tejföllel, tojással, liszttel. Én legalábbis így készíteném. Csináltunk már néhányszor, saját konyhánkban is, így biztos a recept. Ha nem ezt rendeltük volna, akkor tejbepapit ennénk. Ez, most mások asztalára kerül. Nejem, nagyon szereti, és a múltkor meg is lepte magát egy különleges, pudingos, mazsolás, tejbegrízzel. 

A vitaminéhségünket ma egy narancs oltja. Lassan jönnek, a friss gyümölcsök is. Kíváncsi vagyok, hogyan fog alkalmazkodni a konyha, a szezonális alapanyagokhoz. Addig viszont, amíg egy kiló szép alma, majdnem kétszerese a narancsénak, nem lepődök meg a kínálaton. Abból az összegből, amit ételeinkért fizetünk, gazdálkodni kell. Ezt eddig a konyhán, kitűnően tették!
Most, hogy megírtam beszámolómat, megyek hagymát pucolni. Négy kiló vár rám, a holnapi 15 kiló vaddisznóhoz. A többi alapanyag is fel lesz dolgozva, hogy holnap, csak főzni kelljen. Remélem, jó lesz az idő, és sikerül finomat főzni barátaimmal. 
Nektek pedig, kellemes ünnepet, jó hétvégét, és nem utolsó sorban, jó étvágyat kívánok, a mai ebédhez.

2013.04.26. Alföldi betyárleves, hortobágyi palacsinta, narancs.

Tobzódom a mai ételek látványában. Azért kíváncsi lennék, a mai rendelések megoszlására. Kíváncsiságom oka az, hogy a másik főétel ma, a grízes tészta lenne. Csoda, hogy nem kértünk belőle? A hortobágyi palacsinta, biztos másokban is ingerenciát váltott ki, és szinte biztos, magasan nyerte a versenyt. Tétre, befutóra fogadnék!

A leves sem semmi! Alföldi betyárlevesként szerepel az étlapon. Biztos semmi köze ahhoz az Alföldihez, akiről az utóbbi időben sokszor esett szó, de ezután a leves után biztos körbenyalná a száját. Megint a szokásos, gazdag pénteki leves. Hasonló ízű pikáns levest készítettünk mi is a hétvégén a Páleszfesztiválon, de ez egész más. Apróra vágott húsdarabok, feltehetően sertés, vagy pulykahúsból, gombaszeletekkel, sárgarépakockákkal, bőségesen galuskával, és zöldfűszerekkel. A végén tejfölös habarással állt össze. Őrölt piros paprika is leledzik benne, amit a színe bizonyít.

És akkor jöjjön a fő attrakció! A hortobágyi palacsinta.  Furcsa, de van aki a csirkepörkölt újrahasznosításával készíti. Igen praktikus megoldás. A megfőtt csirkehúst, a csontjáról lefejtve, megdarálja, majd kevés sóval, őrölt borssal petrezselyem zölddel kikeveri, azt sós palacsintába tölti, majd a végén a tejföllel kevert pörkölt szafttal leönti. Így a legegyszerűbb. Itt viszont biztos nem így készítették. Mármint a konyhán. Tüzetesebben átvizsgálva, megkóstolva, megállapítottam, hogy darált húsból készült. Szinte biztos a sertés. Kellemesen fűszerezve, úgy csinálták, mintha fasírtot kevernének. A kenyér tartalomra is fogadnék. A fokhagyma ízét is érzem, de nem hivalkodóan. Igen finom lett a töltelék. A mártás, pedig biztos nem csirkepöri szaftja. Ezt nem tudom, hogy csinálták, de ezt is megpróbálom elemezni. Azt már megtudtam, hogy többnyire csont alaplevet használnak. Valószínű mai mártásunknak is ez az alapja. Valószínű, laza paprikás, fűszeres rántás lett felöntve az alaplével, majd tejföllel lett csomómentesre kavarva. Ha most látnátok, ilyenkor mit csinálok, biztos kiröhögnétek. Felállok a gép elől, és többször belekóstolok az ételbe. A mártás íze, de főleg utóíze alapján próbálom beazonosítani a cuccot. Kellemesen sós, savanykás, pikáns íze van. Érzem benne a borsot, de a savanykásságát, nem csak a tejföl adja. Valószínű kevés ecet, vagy a csalamádé leve is megfordul benne. 
Kedves Barátaim az Úrban! Ti, akik grízes tésztát rendeltetek! Nem tudjátok, mit hagytatok ki! Én sem, hogy Ti mivel lakatjátok jól magatokat, mert nálunk a palacsinta 3:0 arányban győzött. Ma biztos jól lakunk! A hétvégén is, mert itthon főzünk, de még nincs eldöntve mit. Akcióvadász párom, eldönti. Merthogy hó vége van. Nálatok is? Nálunk nagyon!

Ja! Kaptunk narancsot is!