2013.06.03. Tavaszi zöldségleves, lencsefőzelék sült lecsókolbász, majoránnás pulykatokány, mákos bukta.

Mozgalmas hétvége áll mögöttem. Pénteken, egész jó kis bulit sikerült összehoznunk, ami jót tett az egómnak. Bebizonyosodott, még mindig értek ahhoz, amit fiatalabb koromban éveken keresztül műveltem. Ma viszont rögtön kudarccal indult a fotózásom.Az új garnitúra akkumulátor nem jól műxik. Néhány fotó után levágott a gépem, és két képet a régi fotóimból szedtem elő, hogy időben meg tudjak jelenni. Megszoktátok már, hogy minden reggel jelentkezek a menükkel, ezért ma sem okozhatok csalódást. Ha feltöltöm az akkukat, akkor természetesen új képeket is csinálok, mert ez már hozzátartozik mindennapjaimhoz.

Nézzük az ebédet. A leves, tavaszi zöldségekből készült. Zöldborsó, répa, petrezselyem, karfiol, karalábé, más friss zöldfélék mellett, tészta is főtt bele, a feltehetően csont alaplébe. A megszokott minőség, ami tökéletes az ebéd indításához. 

Az egyik főkaja, a lencsefőzelék, sült lecsókolbásszal. Vettem egy kis mintát belőle. Nagyon pikáns lett. Különféle, harmonikus ízeket éreztem ki belőle. Pici mustáros ízt is véltem felfedezni benne, de ezt nem biztos, hogy mustárral érték el. A babér sem túl domináns, de érződik belőle. Egyszóval, finom lett. Gergő, biztos jól fog lakni. A lecsókolbász, ami feltétként szolgál, megfelelő adag, így elég lesz neki. 

Az én kajám, ma pulykatokány, tésztával. Ez az étel, hamarosan konyhámban is főszereplő lesz, mert ez lesz az egyike annak az ötnek, amit el kell készítenem egy gasztromagazinnak. Nagyon megtisztelő felkérés, és igyekszem megfelelni. A hétvégére tervezem a főzőcskézést. Ez már a harmadik, amivel kész leszek, még kettő lesz hátra. Augusztusban jelenik meg. Nem ússzátok meg! Úgyis el fogok dicsekedni vele. A mai tokány is nagyon finom. Remélem azért, én sem fogok rosszabbat főzni. Én is majoránnával, de kis kaporral készítem, flambírozott pulykából, tejszínesen, friss petrezselymes újkrumplival. A mai ebéd ugyan nem ilyen, de ez is finom. Elég lesz ebédre. 

Az ebédünk koronája pedig egy mákos desszert, amiből bőséges adag érkezett. Fejenként 2 db. A képen látható mennyiség tehát, az egy főre járó porció. Ezek biztosítják, hogy mindannyian jól lakjunk ma is. Remélem, mindenki ugyanígy jár!

2013.04.29. Grízgaluska leves, felesborsó főzelék fasírt, tejszínes pulykatokány, diós csiga.

Mozgalmas volt a hétvégém. Rengeteg öröm ért, amivel kicsit el kell dicsekednem. Felkértek, egy gasztro magazinban történő publikálásra. 
Több mint tíz ételt kínáltam fel nekik, és kiválasztottak ötöt, amit július közepéig el kell készítenem bográcsban, ill. szabad tűzön. Augusztusban jelenik meg. Időben értesültök róla.

Szombaton átvettem egy stafétát, ami szintén a gasztronómiával kapcsolatos blogoldalon jelentkezik, de a legnagyobb öröm tegnap este ért. Megtudtam, hogy írásaimat, a Best Blog címmel jutalmazták. Mostantól, tehát, viselheti blogom a díj emblémáját. Köszönöm!

Két napig minden, a régi kerékvágásban meg tovább. Ma, és holnap, menzai ebédünket látjátok, de május elsejétől, a hét végéig, itthon éljük ki gasztromán hajlamainkat. Hogy miket, azt még nem tudjuk. Lényeg, hogy olcsó legyen. Én, nem tudom! Egyre többször kerülünk, ilyen hó végi hangulatba. Ti is?

Ami pozitívum, hogy a megérkezett, mai ebéd finom. Mindenből vettem kevés mintát, így bátran állítom. A levest mindig azonnal megkóstolom, az íze, és állaga miatt. Zsűriztem már, így tudok véleményt alkotni az ételekről. Elég objektív vagyok. Néha, nagyon kritikus. Kritikus voltam a hét végén is, amikor egy megkóstolt étel, nagyon nem ízlett. Iszonyatosan eltúlozták a benne lévő egyik fűszer mennyiségét. Nagyon elrontotta! A mai levesünkkel kapcsolatban erről szó sincs. Csontleves alaplében főtt grízgaluska, kevés zöldség hozzáadásával, szárított petrezselyem zöldjével tuningolva. A kritikus pont, a galuska kitűnő állagú! 
Még egy pillanatra visszatérnék a fűszerezésre. A hétvégén kapott lestyánt elültetve, egy kis levelet hozzátettem a bablevesbe pucolt zöldségekhez. Bele is került. Az egész család észrevette, a szokatlan ízt. Nem kellemetlen, hiszen a lestyánt, minden ételízesítőben használják, (Maggi fűszerként is nevezik) de nem a megszokott, sőt kifejezettem finom. De szokatlan. Ez is bizonyítja, hogy óvatosan bánjunk, minden újítással. 

A főételekkel, nem lesz ilyen veszély. Mindkettő hagyományos módon készült. A sárgaborsó főzelékkel kapcsolatban, nem is lehetne különösebben újítani. Főtt szárított borsó, ami a szárítás során szétesik szikleveleire, de megfőve, nagyon finom főzelék készül belőle. A különböző régi, és új eljárásoknak köszönhetően, kitűnően tartósítható, így télen is tartalmas alapanyag. Ezt is megkóstoltam, és megállapítottam, hogy épp annyira főtt meg, amennyire kell. Paprikás rántással lett sűrítve, de ezt akár önmagával, a főtt anyaggal is megtehetjük, egy részének turmixolásával. Feltétként, fasírt golyókat kaptunk hozzá. 

Második főételünk, a tejszínes pulykatokány. Ez az étel is szerepel azok között a feladatok közt, amit kaptam a magazintól. Lényegesen több kaporral fogom készíteni, pálinkával flambírozott pulykacsíkokból. Tudjátok, mi  az a flambírozás? Az amikor rágyújtjuk az ételünkre az edényt. Látványos, de veszélyes eleme a főzésnek. Láttam már szőrtelen kart, de leégett szempillát is a művelet után. Ígérem óvatos leszek!

A mai desszert fogyasztásakor, nincs szükség óvatosságra. Egyszerűen, be kell falni a diós csigát. Ha már desszert, még egy dolgot elárulok. Még mindig nem tudom, honnan kapja a konyha a sütiket, de egy cukrász ismerősömmel, az egyik emblematikus gyulai cukrászatból, le van beszélve, hogy őket is meglátogatom. Természetesen, a fényképezőgépemmel. 
Jó étvágyat!