2013.07.22. Tarhonya leves, mexikói szárnyas ragu, kelkáposzta főzelék, linzer.

Tegnap vendégségben jártunk. Érdekes, hogy amióta ismerik tevékenységemet, vannak bizonyos elvárások is velem szemben. Nagyon finomakat ettünk, és természetesen, a különbejáratú fotóeszközöm is velem volt. Elválaszthatatlanok vagyunk az utóbbi időben. Be fogok számolni képekkel az eseményről, de valami kikívánkozik belőlem. A házigazda, egyben sütött nyúlpecsenyéjéről van szó. Természetesen, hozzám hozta először, hogy állapítsam meg művének színvonalát. Nagyon szépen tálalt, és különleges ízű pecsenyét rakott elém. Rögtön meg is kellett kóstolni, amit szívesen meg is tettem. Becsülettel végigettem az egész menüt, még a sütiket sem hagytam ki. A nyuszi, almával, hagymával sütve, fokhagymával tűzdelve érkezett. A fő fűszereket természetesen rögtön felismertem, de a zsályát nem sikerült. Már csak azért sem, mert a rozmaring, és a kakukkfű elhomályosított a zsálya lágyabb ízét. Az összhang viszont kifogástalan volt. Az almát, külön jó ötletnek tartom, mert abban gyűlt össze minden fűszer íze, illata. Képzeljétek el a sült almát fokhagymásan, hagymásan, sósan, borsosan, rozmaring ízzel. Már csak egy kevés csili hiányzott volna. Szóval jó volt, mint minden más is. Csütörtökön, és pénteken majd írok róla a menza helyett. Úgy beszéltük meg, hogy erre a két napra nem kérünk kaját. 

Mára viszont kértünk. Levesként, tarhonyalevest főztek nekünk. Másoknak is, de most csak a saját kajánkról írhatok. Megint, jó bőséges beltartalommal érkezett a leves. Nem tudom, miért juttatja eszembe az ínséges kórházban töltött napokat, mert ég és föld a különbség az itteni, és az ottani kaja közt. Nem nyitok fogadóirodát a tippek gyűjtésére, mert szerintem mindannyian nyernétek. Ez a leves tele van szó szerint mindennel, aminek kell egy ilyen levesben lennie. Krumpli, tarhonya, lecsó kellemesen ízesítve. Jó kezdete a mai ebédnek.

Másodikként a mexikói szárnyas ragut kóstoltam meg. Egy tokány jellegű étel, a mexikói konyha jellegzetes alapanyagaival dúsítva. Semmi csili, de ezt én biztos teszek rá. Érthető okok miatt, nem tettek bele, mert sok olyan ember is kap ugyanebből az ételből, akik nem biztos hogy csípnék, ha csíp. Ezt jól megmondtam! Nekem is jó akár így is, de ha növelni tudom az élvezetet, miért ne tenném.

A másik főételt, csak az étlap megtekintésével elemeztem. Nem én fogom beburkolni, mert nem nekem lett szánva. Ha megkóstoltam volna, tudnám, hogy kelkáposzta főzelék érkezett. Ránézésre is látható, mert a kelkáposzta főzelékbe elengedhetetlen krumplik is kikandikálnak a tányérból. A tetejére tett krinolinnal, bőséges adag. Általában, nagyon szeretem a főzelékeket, ez mégsem áll annyira közel ízlésvilágomhoz. Nem úgy, mint a tökfőzelék, ami annyira megihletett, hogy hosszabb értekezést is írtam róla. 

A desszertként érkezett linzerről nem írtam, és nem is fogok szerintem. Nem hiszem, hogy Párom a közeljövőben el fogja készíteni, bár szereti. Ügyes a csaj! Szombaton is olyan sütit csinált, amit még sosem. Finom lett. Mivel ezt is végig dokumentáltam, erről is írok hamarosan. Lehet, hogy még ma. Kráter sütit készített. Ismeritek? Ha nem, akkor kövessétek oldalamat, ahol hamarosan láthatjátok, hogyan csinálta. 
Addig viszont elbúcsúzom. Jó étvágyat, kinek - kinek a saját ebédjéhez!

2013.05.29. Lebbencs leves, zöldborsó főzelék Stefánia vagdalt, pulykacsíkok sajtszószban, linzer.

Biztosan jártatok már úgy, hogy egy istennek nem akar összejönni semmi. Ma így jártam, az ebédünk fotózásával. A bemutatott ételeknél el fogom mesélni mi történt, de térjünk a lényegre.

Lebbencsleves érkezett. Kitálaltam, és akkor vettem észre, hogy hibás a tányér. Ez az egy van a szekrényben! Áttettem másikba, de a tányér szélén ottmaradtak a nem kívánt cseppek. Törlés, és a papírtörlő még jobban szétkente a tányér szélét. Tűrhető állapotba hoztam a fotózáshoz. Annyira el voltam foglalva, hogy megint utólag kóstoltam meg. Jól sikerült! Nagyon gazdag leves, bőven elegendő ebédre. Pirított szalonnadarabok, tészta, krumpli, de lecsópaprika is van benne bőséggel. 
Vissza a múltba! A tegnapi rakott krumplival kapcsolatban, másoknak is ugyanaz volta véleménye mint nekem, sőt...!!!

A zöldborsó főzelék, ma Stefánia vagdalttal érkezett. Tudtam, hogy baj lesz a fényképpel, de hogy ennyi...? Megszoktam már, hogy a fasírtot nem tudom kiemelni egy darabban, de ez szanaszét esett. Egyébként nagyon finom. A főzelék, és a vagdalt is. A picike bazsalikom, amit díszítésnek szántam, pedig olyan illatot csinált a nappaliban, hogy most is azt élvezem. A főzelék, kellően sűrű, és igazán jól esik. 

Gergő ebédjének hivatalos neve, " pulykacsíkok sajtszószban " Kitűnő étek ez is. Biztos jól fog esni neki. Kivéve az az egy falat, amit a tálalásnál, véletlenül a földre ejtettem. A kutyámnak jól esett. Nem neki lett szánva, de először Kimi mondott véleményt róla. Eredetileg én kóstoltam volna a tálalt falatot, de így alakult. Mivel anélkül nem mondhatnék véleményt róla, hogy ne vettem volna mintát, picit én is megrövidítettem az adagot. Jó szaftos, igen finom étel. 

A süti, nagy kérdőjellel érkezett. Legjobban, a linzerre hegyez. Nincs a közepén lyuk, de a töltelék, a tészta, minden a linzer koszorúra emlékeztet. Nem találtam elég látványosnak, így kicsit próbáltam belevágni. Az eredmény, hogy az összes ma érkező süti össze lett kaszabolva. Sebaj! Így is ehető maradt, legalább nem kell harapni. 
Remélem, holnap nagyobb szerencsém lesz! Jó étvágyat!

2013.04.22. Karalábéleves, gyulai finomfalatok, lencsefőzelék sültkolbásszal, linzer.

Halljátok szómat! Merthogy van miről mesélnem. A krónikát már megírtam, és igazi középkori stílusban, hamarosan közhírré tétetik. De mint írtam, az külön mese lesz. 
Az elvárt krónikát viszont meg kell írnom, a ma is pontosan érkezett ebédünkről. Most is szívesen teszem, és új kihívások várnak rám. Délután a konyhára látogatok, és holnap kora reggeltől is figyelemmel kísérem, az ott végzett munkát. Természetesen, ez sem marad majd krónika nélkül. Addig viszont nézzük, mit eszünk ma.
Viszonylag egyszerű a dolgom, mert csak ketten eszünk ma. Gergő külhonban tengeti néhány napig nyomorúságos életét, (de irigylem) így őkelme nem rendelt magának ezekre a napokra kaját. 

A leves, egyszerű karalábéleves. Csont alaplébe főtt karalábé kockák, kiskocka tésztával együtt főve. Igazi kímélő étek a hétvégi dínom-dánom után. Tegnap birkapörköltöt főztünk, valamint palócos levest gyulai módra, a marhahusit birspálinkával flambírozva, bőségesen megáldva zöldségekkel, minden földi jóval. Nagyon átvettem a krónikás szerepét, de hamarosan visszarázódok hétköznapi voltomba. Az írást ma hajnalban megírtam, hamarosan látjátok! Ja! Nyertünk is főztjeinkkel. Különdíjas lett a Tepertő Keverők csapata! 

A mai főkajánk, akár hasonlíthatna is a tegnap főtt ételünkre. Követelmény volt, hogy gyulai kolbásszal, és pálinkával készítsük a versenykaját. A konyhán készített ételben pálinka nincs, de gyulai kolbász van. Azért hívják gyulai finom falatoknak. Tényleg finom. Apró húsokból pörkölt szalonnából. Füstölt kolbászból készített étek, amit tésztával kínálnak. Nem akarok ódákat zengeni a tegnapi birkapöriről, de a másik ételről sem, de higgyétek el, hogy pillanatok alatt elfogyott. Sorban álltak érte. Szó szerint! Még szerencse, hogy a szakácsoknak, és családjuknak is maradt. Így mi is jól laktunk belőle, a magunk szerény módján. 

A másik főétel, ma fantom. Láthatatlan, mert mára abból nem rendeltünk a már ismert okok miatt. Képet viszont kerestem széles archívumomból, így meg tudom mutatni, mit nem eszünk ma. Lencsefőzeléket, sült kolbásszal. Biztos vagyok benne, hogy akik ebből rendeltek, nem fognak csalódni. Mi sem szoktunk.

A mai étkezés koronája a desszert, ami egy linzer koszorú fejenként. 
Biztos vagyok benne, hogy mindenki jól fog lakni az ételekkel. A mennyiség, és a minőség is biztosítja ezt. Mindenkinek, jó étvágyat hozzá! Én pedig visszavedlek krónikássá, és hamarosan láthatjátok írásomat. Szerintem, egész jó lett. Legalábbis különleges. Mesét, még úgysem írtam! 

Azért meg kell mutatnom, mit főztünk tegnap:

Birkapörkölt gyulai módra pálinkával.

Palócosan készített kapros raguleves, birspálinkával flambírozott marhahússal, gyulai kolbásszal.

2013.02.11. Köménymag leves, krumplifőzelék sült virslivel, pulykatokány orsótésztával, linzer.

Ezekből választhatunk ma.

Baj van a fényképésszel! Alig tudtam bele lelket verni. Hiába mondtam, hogy fel kell kelni, mert itt vannak a kaják. Nagyon nehezen szedte össze magát. Fejfájásra, izület fájdalmakra, frontra hivatkozott. Egy ideig vitatkoztam magammal, de a végén sikerült álláspontomat érvényesíteni. A cél lebegett szemem előtt. Ki fog beszámolni, a mai kajákról? Amikor várják. Még Kaliforniában is. 

Van, aki sorozatomból ismeri a ritkán látott, kóstolt hazai ízeket. Tudom, mert megbeszéltük már párszor. Végül, csak hatottak rám az érvek, és csináltam, néhány fotót. Remélem, a gyógyszerek rövid idő alatt hatnak, és teljes értékű ember leszek. Gyors, 2-3 kép az ételekről, utómunka, javítás, montázs készítés, és már láthatjátok is. Csak ez a billentyű csapkodás ne esne olyan nehezen! Több hibát csinálok, mint bármikor. Még szerencse, hogy lehet javítani!

Köménymag leves, levesgyönggyel.

Nézzük, mik kerülnek ma tányérjainkba. A leves, köménymag pirításának eredményeként született. Könnyű kis étek, a hétvégi lakoma után. Itthon csirkeszárny volt kétféle képpen, és kacsanyak leves. A fiúk kihasználták a Böllérnap VIP vendégszeretetét, mert hangosítottak, Gergő táncolt, és két zenekarral is fellépett. Ők jól laktak kolbásszal, hurkával. Azért itthon nekiestek a csibikének is. Alig maradt valami. 

Krumplifőzelék, sült virslivel.

A köménymag levessel, magában nem lehetne jóllakni, de nem is ez a cél. Ma, csak előételként szolgál. Nem pirított kenyérkockákkal érkezett, mint ahogy az étlapon volt, hanem levesgyönggyel. Ugyanazt a szerepet tölti be mindkét levesfeltét.
Egyik főfogás, ma a krumplifőzelék, sült virslivel. Kicsit belekóstoltam. Finom, kellően pikáns, ecetes, jó ízű. Paprikás rántással készült. Pont sikerült kanalammal kiválasztani az étel egészéből, az a csomót, amiben nem főtt szét a rántás. Peches vagyok. 

Pulykatokány, orsótésztával.

Elkezdtem kutatni további csomók után, de szerencsére többet nem találtam. Igaz, hogy nem végeztem mélytengeri fúrást ez ügyben, de a felületi kutatás kielégítő eredményt hozott.
Másik főkajánk a majorannás, pulykatokány nevet kapta. Ezt Gergő rendelte, tehát nem kóstoltam meg, csak egy falatot. Ez is finomra sikeredett. Jó sűrű szaftja van, ami kellően megtapad, az orsótésztán. Ezért jó együtt tálalni őket. Biztos, megint jól fogunk lakni. 

Linzer.

Nekem nem lesz nehéz, mert az étvágyam sem az igazi. Lehet, hogy veszem a kalapom, és kúrálom egy kicsit magam. A desszertként kapott linzert, pedig biztos nem eszem meg. Nem esek kétségbe. Van, aki jól lakik ezzel is.