2013.11.07. Vegyes zöldségleves, rántott sajt, harcsapaprikás.

Korábban keltem, kielégítettem a tudomány, és híréhségemet, így korábban kezdhetek bele szokásos mindennapos teendőimbe is. Előre dolgozok, így részben megírom a napi kaják mellé járó eszmefuttatást is.

Már tegnap írtam, hogy én a főtt hús levét, ami a tegnapi egyik főétel természetes velejárója volt, bizony szigorúan újrahasznosítanám. Saját konyhámban, elő nem fordulhatna, hogy ilyen értékes alapanyagot a csatornába öntsek. Még nem tudom, a vegyes zöldségleves, aminek a fotóját már mellékelem írásomhoz, miből készült, de mire ez az írás megjelenik, már meg is kóstoltam.

Nem kóstoltam, és nem is fogom megkóstolni a rántott sajtot, ami az étlap szerint, ma petrezselymes rizzsel, és tartármártással érkezne. Ha rendeltem volna belőle, de nem így történt. Nagy dilemma! Gondolom, Gergő fiam is nagy bajban volt a rendelés leadásánál, mert mindkét ételt szereti Ő is. A tartár mennyiségével mindig hadilábon áll, mert Ő is úgy szereti, ha van bőven mellette a mártásból. Sokáig azt hittem, hogy előhűtött, előre panírozott sajtszeleteket dolgoznak fel a konyhán, de kiderült ez is frissen készül, mint oly sok más. Könnyű nekik, hiszen az ipari olajsütőben gyorsan megsül a sok adag is. A sajt sütésének egyébként is elengedhetetlen feltétele a forró olajban történő gyors sütés. Így nincs ideje a panírban lévő sajtnak megpuhulni, kifolyni a kéregből.
Ennyit dolgoztam előre, de közben megérkezett a kaja, és a fotók után, már meg is kóstoltam az ételeket. A levest, és a harcsapaprikást is. Sejtéseim beigazolódtak, de nem tisztázódott a kérdés. A leves, ami igen finom, és tele van minden földi jóval, valóban úgy készült, ahogy gondoltam. Alaplébe főttek, az előkészített valószínű fagyasztott zöldségfélék. Azt nem tudom, hogy felhasználták-e a tegnap hús levét, vagy külön erre a célra, ma újat főztek csontból. A végeredmény kitűnő, így nem fogok nyomozásba az ügyben.

Amire viszont nagyon kíváncsi voltam, a harcsa. Több hónapja ettem utoljára, pedig nagyon szeretem a halat. Egyébként mindenféle tengeri herkentyűt is. A harcsapaprikás valószínű afrikai halacskából készült, amiért nem kell messzire menni, mert Szarvason tenyésztik. Egyszer jártam a telepükön, és csodákat láttam. Külön medencékben, különböző korú, így különféle súlyú harcsák, és rengeteg. Az ott dolgozó szakember pedig dekára megmondta ránézésre a hal súlyát. Mint elmondta, könnyű dolga van, mert a halak egyszerre érik el a súlyt, így csak a korát kell tudni, az pedig rá van írva a medencére. Kitűnő pörkölt, paprikás alapanyag. Szálka nincs benne, hamar elkészül, Én először egy hagymás, lecsós alapot szoktam készíteni hozzá, mert a kockázott hal, tényleg néhány perc alatt megfő. A kép sem sikerült rosszul! Ugye?
Mivel mindennel gyorsan végeztem, a fotók is megvannak, csak el kell búcsúznom.
De előtte meg kell köszönnöm barátomnak, hogy meghívott egy zártkörű rendezvényre, amiről természetesen be fogok számolni időben. Nagyon különleges esemény lesz, ami kapcsolódik a gyulai kolbászhoz, a pálinkához, a humorhoz. Csupa olyan dolgokhoz, amit nagyon kedvelek(ünk) Merthogy nem egyedül megyek, hanem szeretett hitvesemmel. Közelgő névnapjára egy kis előzetes ünneplés lesz. Köszönöm Jóska!

2013.08.22. zöldborsó leves, bácskai rizses hús, rántott sajt.

Reggel, mikor megkaptuk a kaját, épp kedves vendég volt nálam, és meglepődött, milyen hamar érkezik az ebéd. Már többször elmondtam, de új olvasóim kedvéért megismétlem, nagyon közel lakunk a konyhához. Mindössze néhány száz méter a távolság, így az elsők közt vagyunk a kiszállításkor. Ezért értesülhettek viszonylag hamar arról, hogy mit eszünk nap, mint nap. Mire másokhoz odaér az ebéd, már láthatják is, mit fognak enni aznap. Ennek természetesen van előnye, és hátránya is. Mi sem rendelünk minden nap, mindkét menüből, hiszen nálunk kérem demokrácia van! Bár sokszor én döntöm el, mi fog a következő héten érkezni, többnyire megbeszéljük a menüt. A másik az, hogy ismerem a család ízlését, így bátran be merem vállalni a rendelést. Nem nagyon fordul elő, hogy reklamáció lenne.

A levessel nem is lehetne ilyen, hiszen ebben nincs választási lehetőség. Ez minden napi menünél, közös. A mai napon, zöldborsóleves. Az étlap szerint, "magyaros zöldborsó leves" Pont olyan, ahogy párom készíti. Drága Anyósom is így csinálja, ezek szerint túlteng bennünk a nemzeti öntudat. A friss zöldborsóból készített levesnél, tényleg kevés finomabb van. Kevés zsíron megdinsztelve a borsót, majd fűszerezni, felönteni csont alaplével, vagy vízzel, a végén tésztát belefőzni. A Mama siplikével szokta csinálni. Ez a mai rejtvény!

A lehető legegyszerűbb panírozott étel, ebben a formában a rántott sajt. Tegnap jártam a Sparban, és láttam a panírozott hűtött árukat. Óriási a választék, és ez is köztük volt. Ez, a lehető legjobban előkészített áruk közt van, mert olyan sajtból készül, ami nem olvad meg a sütés közben. Mivel a konyhán ezt is bő, forró olajban sütik, nem is fordulhatna elő, hogy kicsorogjon a panírból a sajt. Itthon nehezebb lenne elkészíteni. Hiába! Ez a nagy konyha előnye! Na meg az, hogy szakavatott szakács, konyhalányok készítik az ételeket. Ezt most úgy érzem, nem volt nehéz. Gergő örülni fog, mert viszonylag jó adag tartár is érkezett hozzá, így kevés pótlásra lesz szükség. Kevés majonézzel biztos ki fogja egészíteni, mert szerinte a sajthoz hozzátartozik. Szerinte.

A másik főétel a bácskai rizses hús. Hogy mitől bácskai, nem tudom, de nem ez a lényeg. Belekóstoltam és ízlik. Kicsit kiérzem belőle a köményt, de ez az én szám íze. A hozzá kapott uborkával, harmonikus egységet alkot. Tegnap szóba került az, hogy kritikát alkotok az ételekről. Jót, és rosszat egyaránt. Szerintem, rossz kritika nincs. A kritikának, objektívnek kell lenni. Nem lehet részrehajló, mert az nem kritika. Remélem, mindenki örül annak, hogy igyekszem megőrizni pártatlanságomat. Őszintén mondom, én is sokat tanultam azóta, hogy értékelem a napi menüt. Jobban rálátok arra a munkára, ami egy ekkora konyhán, minden nap zajlik, és bár függőben van egy látogatás, amivel még nagyobb betekintést nyerhetek a feldolgozásba, főzésbe, sok tapasztalatot szereztem eddig is. 
További jó munkát kívánok, és mindenkinek jó étvágyat saját ebédjéhez!

2013.07.11. Kelbimbó leves, tarhonyás hús, rántott sajt.

Még egyszer köszönöm, a több száz jókívánságot, de az élet nem áll meg a tegnapi napnál. Rögtön kihasználom családom ajándékát, a mai ételek tálalásához. Így néz ki együtt a mai menü.

Kezdjük szokás szerint a levessel. Ma kelbimbót főztek bele, és igen bőségesen galuskát is szaggattak hozzá. Sok zöld fűszert is láttam benne, ezúttal friss petrezselyem zöldet. Tartalmas, finom leves. Megfelelő edényeket is keresni kellett a tálaláshoz, hogy elférjen egymás mellett a sok kaja. A fatálat, nem erre találták ki, de ha már ez volt az ajándékom, akkor el kell dicsekednem vele. Szinte kötelező!

A tarhonyás húst, szokás szerint saját magunk keverjük össze a pirított tarhonyából, és pörköltből. Egy falattal vettem magamhoz, csak a minta végett, és marhának tűnik. Természetesen a húsra gondoltam! Nem kell mindig másra gondolni! Számtalanszor mondtam már, hogy a kiszállított tarhonyás hús adagolásának, ez a legigazságosabb módja. Összekeverve, lehet, hogy valakinek több tarhonya, és kevesebb hús jutna, vagy fordítva. Így megelőzhetők a reklamációk. Uborkasaláta is járt hozzá, amit mindannyian nagyon szeretünk. Nincs is finomabb, a friss zöldségfélékből készített salátáknál, ilyenkor, mikor itt a szezonja.

A másik főételhez nem jár a salátából, de jut. A rántott sajt, tartármártással van tálalva, de ahogy fiamat ismerem, biztos rá fog csapni a salira is. Szerencsére, megfelelő mennyiség érkezett belőle, így ki tudja elégíteni saláta éhségét is. A tartárt megint kevesellni fogja, de tesz mellé majonézt, aminek az íze hasonlít a tartárra, így teljes lesz a mai élmény is. 
Arra biztos elég lesz mai ebédünk is, hogy mindannyian jól lakjunk. Szerencse, hogy szerény körülmények közt családom, még meg is tudott ünnepelni, de erre mindig szorítunk valamennyit. Sajnos, egyre kevesebbet. 
Mivel mindenhol azt hallom, hogy jobban élünk, ezt el is kell hinnem! Biztos így van! Remélem, egyszer az ajándék tálat azzal is meg tudom rakni, amire való. Sült hússal, kolbásszal, füstölt áruval, telis-tele! Ez lenne a rendeltetése Nem?

2013.06.13. Karfiol leves, rántott sajt, ropogós csirkeszárnyak.

Minden napom, azzal kezdem, hogy megnézem a meteorológiai radarképet. Ma, az egész ország tiszta volt. Ez engem is bizakodással tölt el, és nagy energiával látok neki a mai napnak. Még egy kis szubjektív öröm. Egyre többen vagytok kíváncsiak írásaimra. Ez büszkeséggel tölt el, mégpedig azért, mert ezek szerint, amit csinálok, nem csinálom rosszul. Tegnap FB blogoldalam is átlépte az 500-as határt, és folyamatosan emelkedik a létszám. Tartottam egy sorsolást, ahol saját készítésű fűszercsomagot nyert egyik szerencsés olvasóm. Ezt a sorsolást megismétlem az 1000. látogatónál is. 

De térjünk át az ebédre. Karfiol levessel kezdünk. Eszembe jutott, hogy elfelejtettem megkóstolni a kitálalás után, így a megszokott módon, abbahagyva a beszámolót, mintát vettem belőle. Kellemes, lágy ízű, sok karfiollal, sok zöld petrezselyemmel. Az általam szárított egész éves mennyiség lenne elég a konyhán, egy alkalommal főzött levesbe, de nem ugyanarról a mértékről beszélünk. 

A leves után, következhetnek a főkaják. Rántott sajt az egyik. A szokott minőség. Nyilvánvalóan előkészített anyagból készítették, ami jól sikerült. A sajt nem folyt ki a panírból, kellő keménységű maradt. Úgy olvastam, külön erre a célra kikísérletezett sajtból készíti valamelyik hűtőház, és fagyasztva hozzák forgalomba a panírozott sajtot. A lényeg, hogy bő, forró olajban kell kisütni. Akkor szépen egyben marad az egész. Gergő fiam, mindig kevesli rajta a tartárt, és  majonézzel szokta pótolni. Jó bőségesen. 

Hogy ne csak mi lakjunk jól, arról a másik főfogás gondoskodik. Csirkeszárnyak érkeztek, amit Kimi kutyám rögtön észlelt is. Nem türelmetlen. Tudja, hogy csak akkor kapja meg a csontot, amikor itt az ideje. Mivel fejenként három repülőt kaptunk, jut belőle őkelmének is bőségesen. Krumplipürét, és vegyes vágott savanyúságot kaptunk hozzá, de valószínű, hogy a hűtőben lévő uborkasalátát eszem hozzá. A kovászos uborkám holnapra érik meg, így a hét végén azzal lakunk jól. 
Nektek is jó étvágyat!

2013.05.14. Karalábékrém leves, rántott sajt, fokhagymás sült tarja.

Mivel még jó néhány képem van a virágok vasárnapján készítettekből, ma ismét ezt raktam ételeink hátterének. Nem harsogó, de nagyon szép ez is. Illik, mai finom kajáink mögé.

A levest, nem ebben a formában vártam. Azt gondoltam, mikor megnéztem az étlapon, hogy alaplébe főtt karalábékockákat kapunk levesként, de inkább karalábé krémleves érkezett, rengeteg galuskával. A szokásos mozdulatok (géptől felállok, odamegyek a kajához, megkóstolom, visszaülök) után, megállapítom, hogy nagyon jó ízű a leves. Szinte nem található benne karalábédarab, viszont az ízében benne van. Tejföllel, vagy tejszínnel behabarva, de csak enyhén, mert a sűrítésre szinte nincs is szükség. Azt megadja a karalábé krémes állaga. 

A rántott sajthoz, különösebb hozzáfűznivalóm nincs. Hacsak annyi nem, hogy előre elkészített, panírozott sajtból készült úgy, ahogy az elő van írva. Fiam biztos meg fog bocsájtani, hogy a csücsköt levágtam a tálalás kedvéért, de így jobban látszik a sajt állaga. Nagyon szépen sült meg. Nagyon forró olajban, gyorsan. Olyan gyorsan, hogy a panírban rejlő sajtszelet, ne váljon folyóssá. Tartárral, rizzsel lett tálalva. Gergőnek, ez az utolsó ebédje itthon, mert holnaptól Drezdában menzázik, egészen Pünkösdig. 

Mi viszont továbbra is itthon étkezünk, és jó étvággyal fogyasztjuk a mai főételünket is. Ma sült tarját választottunk. Finom, fokhagymás, elég szaftos. A pác ízében, borsot, mustárt véltem felfedezni. Krumplipürével kaptuk, és csemegeuborkával. Komplett ebéd. Jóllakásunk megint biztosítva van.
Mindenkinek jó étvágyat, saját ebédjéhez!

2013.04.09. Grízgaluska leves, toros káposzta, rántott sajt.

Jó Reggelt!
Mivel folyamatosan kommunikálok a konyhával, úgy tűnik, a tegnap palóc apró pecsenyének elnevezett étel neve elfogadásra talált. A mai kaják nevét viszont nem kell kutatnom. Még csak különösebben elemeznem sem kell, de természetesen mintát veszek belőlük.

A kép hátteréről annyit, hogy tegnap készítettem. Úgy tűnik, mégis megmozdult valami az időjárásban. A minap láttam, hogy három fészekben már kotlanak a gólyaasszonyok. Szurkolok nekik!

De jöjjön az ebéd! A leves, az étlapon, valószínű daragaluska levesként van aposztrofálva, de én a mezei grízgaluska névvel illettem. A galuska állagára kíváncsi voltam, mert ez a leggyengébb láncszem ebben az ételben. Jól sikerült! Pont annyira van megfőve, amennyire kell. Nincs túlfőzve, de nem törik bele a fog. Az íze is tökéletes, bár én mindig őrlök egy kis friss borsot a tetejére. Nem csak a látvány miatt! A lé, amibe belefőzték, valamilyen előre megfőzött hús alaplé. Már többször írtam, hogy így kellene csinálni otthon is. Ha lenne annyi hely. Mert itt nagy hűtőkamra áll rendelkezésre, ahol napokig lehet tárolni a előre elkészített alapanyagokat. Tudom, mert jártam már ott.

A főétel nagy kedvencem. A TOROS. Kiemelkedik kedvenc ételeim közül. Három kedvenc alapanyagom, a bab, a paradicsom, és a káposzta közül, kettő van benne. A hab az lenne a toroson, ha még babot is főztek volna bele. (Nyáron kipróbálom bográcsban) Megkóstoltam. Keresve sem találhatok benne hibát! Gratulálok! Tudom, hogy egy nagy konyhán, mindent kiszámolnak, mérnek, de akkor is el lehet rontani valamit. Ez nem lett elrontva! Találtam benne csilipaprika maradványt is. Ezt viszont, nem lehet kimérni. Ezt lehet többet adni hozzá, de akkor nem találkozik mindenki ízlésével. Ez találkozni fog. Más kérdés, hogy nekem ott lapul a polcon, saját szárított csilim, a tekerőmalomban, amiből annyit őrlök rá, amennyi tetszik. A torosban, egyébként profi vagyok. Rendkívül jól esett, amikor Benke Laci bácsi, egy főzőversenyen kiemelte toros káposztámat. Nyáron, kovászolt káposztából csináltam, ami igen finomra sikeredett. Ha kíváncsiak vagytok rá. bográcsos rovatomban írtam is róla. Bocs! Nagyon belemerültem a torosba.

A másik főétel, nem fog ekkora ismertetőt kapni. Nem mintha nem érdemelné meg, de a rántott sajtról, nem tudok ódákat zengeni. A rántott sajtot meg kell enni, nem pedig beszélni róla. Nem is nagyon lehet receptet találni róla, mert annyira egyszerű, hogy kevesen írnak róla. Sajt, panír, sütés, a tálaláshoz köret. Ennyi! El lehet rontani, ha nem megfelelő sajtot választunk, mert nem minden sajt alkalmas a panírozásra. A mai ételben szereplő igen. Valószínű fagyasztott áruról van szó, így lényegesen könnyebb volt elkészíteni, mint a másik főételt, a torost. 
Ma megint minden finom. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve! Mondta egykoron Ferenc Jóska. Én is ezt mondom! 

Ezt meg kellett mutatnom.
Kim chee koreai csípős káposzta.
Tegnap csináltam.

Tegnap, egész napom a konyha környékén töltöttem, és sikerült háromféle salátával megörvendeztetni családomat. A fő alapanyag, a kínai kel, és a répa volt. Készült kim chee, koreai csípős káposzta, muzsdélyos káposzta, és rigósaláta. A rigósalátát, hat éve találtam ki a gimnáziumi salátanapra, ahol a recept alapján Áronék elkészítették, és meg is nyerték a versenyt. Ezzel hagyományt is teremtettek, mert még két győzelem követte az elsőt. Kis nosztalgiával, mindegyik salátát újragondolom, és természetesen olvashattok majd róluk. Remélem, felétek is javul az idő! 
Jó lenne, ha nem csak az ebédünk jelentene vigaszt, szürke hétköznapjainkban.

2013.02.12. Almaleves, tarhonyás hús, rántott sajt, rizi-bizi, tartármártás, savanyúság.

Örömmel jelentem, hogy ma nem kellett noszogtatnom fotós énemet, és gyorsan, frissen leképítettem azokat az ételeket, amiket ebédkor veszünk magunkhoz. Ki, mit. Nem vagyok teljesen happy, de nagy tervekkel állok a mai nap elé. Hét végén kint voltunk a böllérversenyen. Évek óta először, nem versenyzőként, de nem csak nézelődőként. Mindkét fiam hangosított, Gergő fellépett néptáncosként, és két zenekarral is. Egy másik zenekarban, Sógorom is muzsikált, így szinte családi rendezvény volt. Két napja rendszerezem a képeket, amikből külön összeállítást készítek. Van anyag bőven. Nejem, és én is fotóztunk, valamint innen-onnan összeszedtem néhány tavalyi, és mások által készített idei képet is. 

Ez a mai választék. Jól fogunk lakni.

Almaleves.

De most nem ez a lényeg. Nézzük, ma mit eszik a Hajdu család.
Levesünk, ma almából készült. Én, fahéjjal, szegfűszeggel készíteném, a végén, tejszínes habarással. Érzékszerveimre hagyatkozva, meg kell állapítanom, hogy a tálalt almaleves, közel jár, az általam elképzelthez. Már az edény tetejének levételekor éreztem a fahéj illatát. Egy meglepetés ért. Nem a megszokott gerezdekre vágott almából, hanem valószínűleg géppel aprított gyümölcsből készült. Hiába. Az idő, nagy úr. Így gyorsabb volt elkészíteni, de az étel élvezeti értékéből, semmit nem von le.

Tarhonyás hús.

Főfogásaink egyike, a tarhonyás hús. Szemmel láthatóan is, külön készült a pörkölt alap. Nem is lett összekeverve, hanem a tarhonya tetejére lett halmozva. Elgondolkodtam. Cogito, ergo sum. Valószínű egyszerűbb az étel adagolása így. Meg szebb is, ha nem egy kutyulékot kapunk, hanem látszik a pörkölt, és a tarhonya. Előbb-utóbb úgyis összekeveredik.

Rántott sajt, rizi-bizivel, tartárral.

A második főétel, a rántott sajt, rizi-bizivel, tartár mártással. A köretről, és a rántott sajtról nem kívánok, ma hosszabban értekezni, a tartárról, viszont igen. A tartárt, általában rántott ételek mellé szokás adni. Az eredeti "souce tartare" nem azonos a mai formájában ismert, "retro" változattal. A vendéglátós változatot, lényegesen egyszerűbb kikavarni tejfölből, majonézből, mustárból, sóból borsból, és étolajból. Ha belegondolok, hogy előtte a majonézt is ki kell kavarni, akkor ez már dupla kavarás. Ha van egy kis idő, akkor el lehet készíteni főtt tojás sárgájából, mogyoró, vagy oliva olajból, majonézből, finomra vágott (blansírozott) hagymából, kevés citromléből, sóból, őrölt borsból, almaecetből, finomra vágott snidlingből. Ezt is duplán kavarhatod, hacsak nem veszel bóti majonéztet. Ebbe viszont több az "E" mint a "megszentségtelenitettétekben". 

Vegyes-vágott savanyúság.

Szót érdemel a tarhonyás husi mellé kapott savanyúság is. Ma a konyha spájzából, talán a legjobban hozzáillőt választották. Más a helyzet nyáron, amikor lehet frissen készített, vagy kovászolt salátákat adni ételeinkhez. Télen, viszont marad, a tartósított savanyú. Mi lenne, ha nem lenne borkén, és nátrium benzoát? Szerencsére, a savanyított finomságokat, évezredek óta ismerik, és egyre korszerűbb megoldásokkal tartósítják. 

A jövő heti étlap.

Ma megint választhatunk, a finomságok közül. Ezt már előre megtettük, amikor kitöltöttük a megrendelőt. Ma megint megtehetjük, mert kedd van. Ilyenkor tekinthetjük meg a következő heti menüt, és választhatunk. Meg is tesszük!