2013.10.31. Paradicsomleves, tarhonyás hús, savanyúság

Régen vártam már erre a pillanatra! Mint tudjátok, nem kell ellátogatnom a szomszédba egy kis hülyeségért, de én így érzem jól magam. Vártam már, mikor lesz ismét paradicsomleves betűtésztával. Most eljött az ideje, így egy kis tréfát eszeltem ki. Természetesen, nem ebben a formában érkezett a mai leves, de saját hülyeségem okán, ma így jelenítem meg. Azt is mondhatnám, hogy a kép illusztráció! Örülök, hogy rajtam kívül is vannak pihent emberek, akiknek nem okoz gondot egy kis tréfa. 

A főételből ma csak egyféle  érkezett, mert a halból nem rendeltem. Így aztán, annak a képe sem aktuális, hiszen egy régebbi fotót hoztam a montázsba. A tarhonyás húst viszont már meg is kóstoltam, és ízlett. Tulajdonképpen egy sertéspörköltről van szó, amit összekevernek pirított házi tarhonyával. Így aztán kitűnő egytálétel keletkezik belőle, és igen jó ízű. A pörkölt alap bő szaftra van engedve, és lecsósan készült. A tarhonya meg magán tartja, kicsit felszívja ezt a szaftot.

A mellé kapott csemege kisdinnye is illik hozzá. Mivel vége a nyárnak, jönnek a télire eltett savanyúságok. De ez így is van rendjén. A tartósítás olyan lehetőséget biztosít, hogy ne csak nyáron, hanem az ínségesebb időszakban is élvezni tudjuk az ízeket. Milyen szerencse, hogy a nyár végén a bokrokról leszüretelt tarhonyát is könnyű megszárítani, és télire tárolni!
Ma egész nap ilyen leszek! Ti se szomorkodjatok!
Ja! Egyetek finomakat!

2013.07.11. Kelbimbó leves, tarhonyás hús, rántott sajt.

Még egyszer köszönöm, a több száz jókívánságot, de az élet nem áll meg a tegnapi napnál. Rögtön kihasználom családom ajándékát, a mai ételek tálalásához. Így néz ki együtt a mai menü.

Kezdjük szokás szerint a levessel. Ma kelbimbót főztek bele, és igen bőségesen galuskát is szaggattak hozzá. Sok zöld fűszert is láttam benne, ezúttal friss petrezselyem zöldet. Tartalmas, finom leves. Megfelelő edényeket is keresni kellett a tálaláshoz, hogy elférjen egymás mellett a sok kaja. A fatálat, nem erre találták ki, de ha már ez volt az ajándékom, akkor el kell dicsekednem vele. Szinte kötelező!

A tarhonyás húst, szokás szerint saját magunk keverjük össze a pirított tarhonyából, és pörköltből. Egy falattal vettem magamhoz, csak a minta végett, és marhának tűnik. Természetesen a húsra gondoltam! Nem kell mindig másra gondolni! Számtalanszor mondtam már, hogy a kiszállított tarhonyás hús adagolásának, ez a legigazságosabb módja. Összekeverve, lehet, hogy valakinek több tarhonya, és kevesebb hús jutna, vagy fordítva. Így megelőzhetők a reklamációk. Uborkasaláta is járt hozzá, amit mindannyian nagyon szeretünk. Nincs is finomabb, a friss zöldségfélékből készített salátáknál, ilyenkor, mikor itt a szezonja.

A másik főételhez nem jár a salátából, de jut. A rántott sajt, tartármártással van tálalva, de ahogy fiamat ismerem, biztos rá fog csapni a salira is. Szerencsére, megfelelő mennyiség érkezett belőle, így ki tudja elégíteni saláta éhségét is. A tartárt megint kevesellni fogja, de tesz mellé majonézt, aminek az íze hasonlít a tartárra, így teljes lesz a mai élmény is. 
Arra biztos elég lesz mai ebédünk is, hogy mindannyian jól lakjunk. Szerencse, hogy szerény körülmények közt családom, még meg is tudott ünnepelni, de erre mindig szorítunk valamennyit. Sajnos, egyre kevesebbet. 
Mivel mindenhol azt hallom, hogy jobban élünk, ezt el is kell hinnem! Biztos így van! Remélem, egyszer az ajándék tálat azzal is meg tudom rakni, amire való. Sült hússal, kolbásszal, füstölt áruval, telis-tele! Ez lenne a rendeltetése Nem?

2013.06.11. Gombaleves, tarhonyás hús, Erzsébet szelet.

Tegnap, miután kitálaltam, lefotóztam ételeinket, egy kisebb láz ledöntött a lábamról, de úgy tűnik már fitt vagyok. Ezért a tegnapra tervezett melók egy részét mára halasztottam, de ez nem akadályozhat meg abban, hogy a menzáról érkezett ebéd ismertetésével kezdjek. 

Levesként, gombaleves érkezett. Tele mindennel, ami egy igazi gombalevesbe illik. Galuska is van benne bőven, de a gombaszeletek mellett, paprika darabokat is találtam. Elképzelhető, hogy kevés lecsót is töltöttek hozzá. Ha így haladok, teljesen jártas leszek az ún. üzemi konyha rejtelmeiben. Egy biztos! Nagyobb mennyiségben, nem úgy készülnek az ételek, mint otthon a saját konyhánkban tennénk.

A tarhonyás hús sem így készült. Úgy, mintha pörköltet csináltunk volna pirított tarhonyával, és a végén összekeverjük az egészet. Ez a konyhán, az egyenlő adagolás miatt van így. Gondolom én. Na meg azért, hogy feleslegesen ne törjük a keveréssel az ételt. Ha akarom, majd összekavarom én. Ehhez, és a másik főfogáshoz is érkezett, csemege uborka.

A másik főétel pedig Erzsébet szelet. Petrezselymes tört krumplival körítették, és a csemege ubi is jól néz ki a tányéron. Bevallom, mivel nem ez lesz az ebédem, nem kóstoltam, de tudom, az Erzsébet szelet megnevezés kolbásszal, (szalámival) és sajttal töltött húst takar. Finom ebéd, és bőséges adag. Kivételesen, az egész porciót kitálaltam, és azt hiszem jól fog lakni vele Gergő. 
Ennyit a mai ebédről, és megyek bepótolni a tegnap elhalasztott melókat. Nektek pedig jó étvágyat kívánok!

2013.03.21. Paradicsomleves, tarhonyás hús, vadas sertésszelet, makarónival.

Nem unatkozom! Tegnap, háziorvosomnál járva, (Kötelező éves státusz! Egyébként, erre mindenkit biztatnék, hogy feltétlenül keresse fel néha az orvosát. Ha ismert betegsége van, mindenképp. Sok későbbi bajt lehet megelőzni a rendszeres felülvizsgálattal.) szóval eldicsekedtem, hogy nem unatkozom. Egész nap elfoglalom magam, sőt néha még kevés is az alváson kívüli idő. Egy olyan ember számára, aki néhány éve, komoly pofont kapott a sorstól, örvendetes, hogy megtanult élni, azokkal a dolgokkal, amit az élet rá szabott. Nem panaszkodom, sőt boldog vagyok. Mit is tehetnék! Ilyenből vagyok gyúrva.

Mai ebédünk. A menükártyán látható, mit ehetünk.

Paradicsomleves, betűtésztával.

Áttérve a kajákra. Ha paradicsomleves, akkor betűtészta. Semmi más levesbe nem teszik, de a parilevesbe, szinte mindig. A múltkor meg is lepődtem, hogy nem hasonlított levesem kedvenc játékomhoz, a "Scrabble" betűkirakóhoz. Nincs ezzel semmi baj! Igaz, hogy már kinőttem abból a korból amikor az iskolai menzán, a tányér szélére szavakat raktunk ki. Ha jól emlékszem első szerelmem nevét is először a tányér szélén ismerhette meg a világ. Tehát, a leves, nem volt meglepi.

Tarhonyás hús, sertéspöriből.

A főételek sem. A tarhonyás hús, a megszokott módon, finoman érkezett. Talán, finomabban, mint a legutóbbi sertéspöri, tarhonyával. Csak akkor nevén nevezték. Most is külön főtt a pirított tarhonya, és a pörkölt alap. Még csak nem is lett összekeverve, hanem külön mérték edényünkbe a tarhonyát, és a husit. Megmagyarázom az okát. Ha előre összekeverik, előfordulhat, hogy nem lesz homogén az anyag. Magyarul, ha véletlenül úgy szednek edényünkbe, hogy kevesebb hús jut bele, komoly reklamációra számíthatnak. Nem vagyok végzett ellátásvezető, de ezt még üzemi konyhán, nem túl jártas fővel is fel tudom fogni. Érdekes, hogy mióta írok róla, sok eddig nem ismert kulisszatitokra rájövök, ami annyira nyilvánvaló, hogy nem is gondolnék rá egyébként. 

Sertésszelet vadas mártással,
makarónival.

Tetszett a második főétel is. A vadas sertésszelet, makarónival. (Már reklamáltak, hogy miért nem sertésszelet, vadas mártással. Így van az étlapon, és kész!) Mennyivel látványosabb így! Nem csak az összemixelt zöldség jött a vadas mártásban, hanem hivalkodóan, répa darabkák is kerültek bele. Az ízen nem változtatnak, de mennyivel szebb így! Nagyon helyes! Erre is kell figyelni. Nálam sokkal okosabbak megmondták már, hogy az étel sikere az általa nyújtott látványon is múlik. Nem csak az íz fontos, hanem a megjelenés is. Ezért próbálom én is, minél látványosabban tálalni az ételeket.

A záróakkord, önmaga a látvány! A tarhonyás hús mellé érkezett csili-csalamádé, önmagában is látványos. A mai ételek közül, kétségen kívül a legszínesebb. Az más kérdés, hogy a megszokott, finom ízű bevált minőség. Megnézve a következő hét étlapját, láttam, hogy friss öntött saláta is szerepel rajta. Igaz, hogy hét végén, amikor mi nem részesülünk a vendéglátásból, de előbb utóbb számunkra is elérhető lesz. Jön a szezonja!
Addig viszont beérjük azzal, amit ma kaptunk, és jó étvággyal megesszük!

2013.02.12. Almaleves, tarhonyás hús, rántott sajt, rizi-bizi, tartármártás, savanyúság.

Örömmel jelentem, hogy ma nem kellett noszogtatnom fotós énemet, és gyorsan, frissen leképítettem azokat az ételeket, amiket ebédkor veszünk magunkhoz. Ki, mit. Nem vagyok teljesen happy, de nagy tervekkel állok a mai nap elé. Hét végén kint voltunk a böllérversenyen. Évek óta először, nem versenyzőként, de nem csak nézelődőként. Mindkét fiam hangosított, Gergő fellépett néptáncosként, és két zenekarral is. Egy másik zenekarban, Sógorom is muzsikált, így szinte családi rendezvény volt. Két napja rendszerezem a képeket, amikből külön összeállítást készítek. Van anyag bőven. Nejem, és én is fotóztunk, valamint innen-onnan összeszedtem néhány tavalyi, és mások által készített idei képet is. 

Ez a mai választék. Jól fogunk lakni.

Almaleves.

De most nem ez a lényeg. Nézzük, ma mit eszik a Hajdu család.
Levesünk, ma almából készült. Én, fahéjjal, szegfűszeggel készíteném, a végén, tejszínes habarással. Érzékszerveimre hagyatkozva, meg kell állapítanom, hogy a tálalt almaleves, közel jár, az általam elképzelthez. Már az edény tetejének levételekor éreztem a fahéj illatát. Egy meglepetés ért. Nem a megszokott gerezdekre vágott almából, hanem valószínűleg géppel aprított gyümölcsből készült. Hiába. Az idő, nagy úr. Így gyorsabb volt elkészíteni, de az étel élvezeti értékéből, semmit nem von le.

Tarhonyás hús.

Főfogásaink egyike, a tarhonyás hús. Szemmel láthatóan is, külön készült a pörkölt alap. Nem is lett összekeverve, hanem a tarhonya tetejére lett halmozva. Elgondolkodtam. Cogito, ergo sum. Valószínű egyszerűbb az étel adagolása így. Meg szebb is, ha nem egy kutyulékot kapunk, hanem látszik a pörkölt, és a tarhonya. Előbb-utóbb úgyis összekeveredik.

Rántott sajt, rizi-bizivel, tartárral.

A második főétel, a rántott sajt, rizi-bizivel, tartár mártással. A köretről, és a rántott sajtról nem kívánok, ma hosszabban értekezni, a tartárról, viszont igen. A tartárt, általában rántott ételek mellé szokás adni. Az eredeti "souce tartare" nem azonos a mai formájában ismert, "retro" változattal. A vendéglátós változatot, lényegesen egyszerűbb kikavarni tejfölből, majonézből, mustárból, sóból borsból, és étolajból. Ha belegondolok, hogy előtte a majonézt is ki kell kavarni, akkor ez már dupla kavarás. Ha van egy kis idő, akkor el lehet készíteni főtt tojás sárgájából, mogyoró, vagy oliva olajból, majonézből, finomra vágott (blansírozott) hagymából, kevés citromléből, sóból, őrölt borsból, almaecetből, finomra vágott snidlingből. Ezt is duplán kavarhatod, hacsak nem veszel bóti majonéztet. Ebbe viszont több az "E" mint a "megszentségtelenitettétekben". 

Vegyes-vágott savanyúság.

Szót érdemel a tarhonyás husi mellé kapott savanyúság is. Ma a konyha spájzából, talán a legjobban hozzáillőt választották. Más a helyzet nyáron, amikor lehet frissen készített, vagy kovászolt salátákat adni ételeinkhez. Télen, viszont marad, a tartósított savanyú. Mi lenne, ha nem lenne borkén, és nátrium benzoát? Szerencsére, a savanyított finomságokat, évezredek óta ismerik, és egyre korszerűbb megoldásokkal tartósítják. 

A jövő heti étlap.

Ma megint választhatunk, a finomságok közül. Ezt már előre megtettük, amikor kitöltöttük a megrendelőt. Ma megint megtehetjük, mert kedd van. Ilyenkor tekinthetjük meg a következő heti menüt, és választhatunk. Meg is tesszük!