2013.07.10. Pulykanyak leves, tökfőzelék, tarja roston.

A sokak által ismert ok miatt, ma állandóan kakukkol a gépem, de megszokott tevékenységem, akkor is elvégzem, ha fokhagymás tarják potyognak az égből! Lehet, kicsivel rövidebb leszek, mint szoktam!

Nem néztem étlapot, de nem is kellett volna. Leves főtt ma pulykanyakból. Természetesen, nekünk is jutott belőle, így azt tálaltam. Jutott bele a kórházban mindennapos sárgarépa kockákból, és eperlevél tésztából bőségesen. Mekkora színvonalbeli különbség, a kórházi, meg e közt! Tudjátok melyik javára!

Én nagyon szeretem a tökfőzeléket, bár nem ezt kértem ma. Megfelelően kaprosan, úgy ahogy azt Párom csinálná. Szabadságon lesz nemsokára, és elképzelhető, hogy néhány hétre kihagyom a menzáról szóló sorozatot, mert ha itthon lesz, főzni is itthon fogunk. Majd látjuk. A kaporról viszont eszembe jutott, az a nagyobb mennyiségű kapor, amiknek a szárításával most végeztem. Hamarosan írni fogok tapasztalataimról, így figyeljétek a bejegyzéseimet. Közzé lesz téve.

Ha nem is potyogott fokhagymás tarja az égből, mégis érkezett az ételfutár által. Petrezselymes, tört krumplival, nagyon finom, fokhagymás szafttal megöntözve. Tudom, mert megkóstoltam. Jókora adag. Jól fog lakni vele a szülinapos.

Desszert is járna neki, de azt ma kihagyja. Evett eleget a hét végén a saját készítésű sütijéből, ami nem győzöm hangsúlyozni, igen finomra sikerült. Biztos meg lesz ismételve még.
Most viszont megyek vissza fogadni a kakukkolásokat! Nektek is szép napot! Nekem már megvan!

2013.05.14. Karalábékrém leves, rántott sajt, fokhagymás sült tarja.

Mivel még jó néhány képem van a virágok vasárnapján készítettekből, ma ismét ezt raktam ételeink hátterének. Nem harsogó, de nagyon szép ez is. Illik, mai finom kajáink mögé.

A levest, nem ebben a formában vártam. Azt gondoltam, mikor megnéztem az étlapon, hogy alaplébe főtt karalábékockákat kapunk levesként, de inkább karalábé krémleves érkezett, rengeteg galuskával. A szokásos mozdulatok (géptől felállok, odamegyek a kajához, megkóstolom, visszaülök) után, megállapítom, hogy nagyon jó ízű a leves. Szinte nem található benne karalábédarab, viszont az ízében benne van. Tejföllel, vagy tejszínnel behabarva, de csak enyhén, mert a sűrítésre szinte nincs is szükség. Azt megadja a karalábé krémes állaga. 

A rántott sajthoz, különösebb hozzáfűznivalóm nincs. Hacsak annyi nem, hogy előre elkészített, panírozott sajtból készült úgy, ahogy az elő van írva. Fiam biztos meg fog bocsájtani, hogy a csücsköt levágtam a tálalás kedvéért, de így jobban látszik a sajt állaga. Nagyon szépen sült meg. Nagyon forró olajban, gyorsan. Olyan gyorsan, hogy a panírban rejlő sajtszelet, ne váljon folyóssá. Tartárral, rizzsel lett tálalva. Gergőnek, ez az utolsó ebédje itthon, mert holnaptól Drezdában menzázik, egészen Pünkösdig. 

Mi viszont továbbra is itthon étkezünk, és jó étvággyal fogyasztjuk a mai főételünket is. Ma sült tarját választottunk. Finom, fokhagymás, elég szaftos. A pác ízében, borsot, mustárt véltem felfedezni. Krumplipürével kaptuk, és csemegeuborkával. Komplett ebéd. Jóllakásunk megint biztosítva van.
Mindenkinek jó étvágyat, saját ebédjéhez!