2013.10.29. Gombaleves, pácolt malacsült, rántott csirkecomb

Ma ünnepelnem kell! Pont egy éve annak, hogy először bemutattam, az évek óta érkező ebédünket, és jó - rossz kritikát írtam róla. Akkor rövid ideig a kórházban voltam és mikor kijöttem, akkora volt az ételek közti kontraszt, hogy írnom kellett a különbségről. Később leírtam Kórházi Kulináris Kalandjaimat is, első bejegyzéseim egyikeként. Akkor még frissek voltak az élmények.
A mai napig nem értem, miért kell egy kevés pénzből készült ételnek színvonaltalannak is lenni. Akkor már gyakorlott gasztronómus voltam, így tudtam, hogy hasonló árú, néha olcsóbb alapanyagokból is lehetett volna készíteni a kórházi ételeket. Amin kiakadtam: Öt napon keresztül, minden nap volt a levesben valamilyen formában a fagyasztott sárgarépakockából, és ezt még meg tudták fejelni az egyik napon egy sárgarépa főzelékkel is. Értitek! Sárgarépa leves, sárgarépa főzelékkel. Tudom, hogy nehéz kigazdálkodni a napi étkeztetést abból a kevés pénzből, ami az egészségügyre jut, de akkor is. Az ételek ízével nem lett volna bajom, de akkor is képen ütött a kontraszt mikor hazajöttem. Rájöttem, milyen jó dolgom is van nekem itthon, ahol minden nap finom ételekkel gondoskodik rólam viszonylag olcsón az az étterem, ahonnan szállítják reggelente ételeinket. Ezért kezdem el írni, mert be akartam - és azóta sikerült - bizonyítani, hogy igenis lehet finomat főzni nagy tételben. Szerintem, még könnyebb, mint kisebb mennyiségben. 
Egy éve kezdtem hozzá, és néhány nap kivételével, minden hétköznap be is számoltam az aznap érkező menüről. Több ezer fényképet készítettem róluk, így nyugodtan benyúlhatok az archívumba, ha éppen nem rendeltem valamelyik főételből. Szeptember óta így  van, mert nagyobbik fiam már nem itthon eszik. Változatlanul, ugyanonnan kapja a kaját mint én, de nem haza hozzák, hanem a munkahelyére. Szerencsére van neki! 
Az elmúlt évben több dologra magamtól rájöttem, és több ismeretet szereztem magán a konyhán, ahol ételeinket készítik. Tudom, hogy már előző nap előkészítik az ételeket, és aznap hajnalban kelnek, hogy időben hozzákezdjenek a kiszállításhoz. Az elmúlt évben, ez minden nap rendben meg is történt. Mivel megfogadtam, ha kell kritikát is mondok az ételekről, ez is megtörtént. Nagyon ritkán! Kevés kivételtől eltekintve, minden nap finom, bőséges, változatos ételt kapunk. Mivel a konyha vezetése, - mikor megtudták, hogy írok az ételekről - külön kérte, mindig az igazságot írjam, eddig is, és ezután is így fogok tenni. Sokáig nem is tudtak róla, hogy beszámolok a kajáról, de tavasszal fellebbentettem a fátylat. Örülök, hogy ha ritkán is szükséges, tudomásul veszik, kérik a kritikámat az étellel kapcsolatban, sőt ha ott vagyok, már a készülő ételt is megkóstoltatták velem. Kíváncsiak a véleményemre, pedig én nem vagyok szakács. Igaz, az utóbbi időben rengeteg elismerést kaptam erre a tevékenységemre is, és főleg ennek a napi tevékenységemnek köszönhetem, hogy nagy gyakorlatra tettem szert a receptek írásában is. Szerencsémre megérzem az ízeket, és ha megkóstolom az ételt, el is tudom készíteni. Utána pedig le is írom, hogyan készítettem. Arra pedig, hogy receptet írjak, egyre több kérés érkezik. Sokan olvassák írásaimat, és sokszor kérik egy nekik tetsző étel elkészítési leírását, receptjét. Én meg szívesen teljesítem a kéréseket. 
A menzáról érkező ételek fotózásának köszönhetem azt is, hogy egyre színvonalasabb képeket készítek, saját ételeimről is, így javult a színvonal, és az utóbbi évben, több díjat nyertem saját ételeimmel, receptjeimmel. Ennek a napi tevékenységnek köszönhetően kezdtem blogolni, és ez is elég színvonalasra sikerült. Nem csak ételeimmel, hanem a róluk szóló írásaimmal is sok sikert arattam már. Minden nap több százan kíváncsiak cikkeimre, és a világ minden tájáról olvassák azokat. Kínától, az USA-ig.
Ennyit magamról, és írásaimról, mert közben megjött az ebéd, és dolgom van! Először fotók, megcsinálni az összeállítást, és leírni a véleményemet. Mert már sokan várjátok!

Lássuk a gombalevest! Illetve, ne csak lássuk, kóstoljuk meg! Egy falat nem falat, így több alapján tudok véleményt alkotni. Igen tartalmas leves, tele gombaszeletekkel, hasáb sárgarépával, és nokedlivel. Érdekes, hogy az utóbbi időben, nem sárgarépakocka van az ételekben, hanem más formára van vágva. Én így jobban szeretem. A leves jó ízű, és nem igényelne utánízesítést, de mivel megtehetem, kevés borsot őröltem rá. Saját ízlésemnek, így jobban megfelel. Kerestem receptet róla, de hirtelen nem találtam. Tudom pedig, hogy valamelyik receptoldalra írtam már. Ígérem megkeresem, és ha legközelebb gombaleves lesz, ide is hozom. Én ha jól emlékszem, tejszínes receptet csináltam, bár a mai étel, tejfölös habarással készült.

A főételek közül a malacsültet választottuk ma. Hagymás tört burgonya körettel érkezett a csontos karajszelet, amit Kimi kutyám, rögtön jelzett is. Tudja, megérzi, hogy ebből neki is jár. Hihetetlen szaglása van, és messziről megérzi, ha az étel az imádott csontot is tartalmazza. Ma nem sokat kap, mert a karaj nem tartalmaz sokat. Finom étel, jól fog esni. A hagymás krumplival különösen, és az uborkasalátával pláne. Enyhén fűszeres szafttal is le lett öntve, de óvatosan. Mivel én szeretem a szaftos ételeket, jól választottam.

Nem lett volna rossz választás a másik főétel sem, mert az rántott csirkecomb lett volna. Mivel távolbalátó képességeim nincsenek, kénytelen vagyok megérzésemre hagyatkozni, na meg arra, hogy eddig mindig finom, szép ételként érkezett a rántott csirke is. Van a képekből bőven, alig tudtam kiválasztani azt, amit a legszebbnek találtam. Ennek ellenére a kép természetesen csak illusztráció, mert azok asztalára akik ebből rendeltek, nem ebben a formában érkezik ma. Már csak azért sem, mert kukoricás rizs a köret hozzá.

Ehhez az ételhez is jár viszont a friss uborkasaláta, ami mindkét étel mellé jól illik. Ennek az illatát már én is messziről meg tudom különböztetni mástól. Igaz, hogy ezt én jobban szeretem, mint a csontot. Kedvenc salátáim egyike, és ebben a formában szeretem, ahogy most jött. Enyhén ecetesen, picit cukrosan, sósan. Igaz, én kaprot szoktam erre is tenni, de ahány ház... Most el is gondolkoztam, a nyáron, majdnem mindig így csináltam az ubisalit. Ha nem, akkor pedig tzatzikiként került az asztalra, aminek szintén az uborka a fő alapanyaga. Rengeteg vegyes saláta is készült, így egész nyáron biztosítva volt a vitaminellátásunk.
Mint ahogy az elmúlt egy évben biztosítva volt mindenféle ellátásunk is változatosan, bőségesen, finoman. Szívből remélem, hogy sokad magammal, sokáig fogjuk élvezni a finom ételeket, amik minden nap időben érkeznek asztalunkra. Köszönet érte! További jó munkát Lányok, Fiúk!

2013.09.05. Gombaleves, főtt sertéshús, vadas mártás, körömpörkölt, csemege uborka

Megint itt vagyok, mindennapos tevékenységemmel, ebédünk publikálásával. Előtte viszont, meg kell jegyeznem azonban, hogy mennyire igazságtalannak érzem: Magyarország, Budapest centrikus! Mire alapozom? Egyre többször fordul elő, hogy ételeimmel versenyezek, és rendszeressé vállt, hogy nyerek is. Apróságoktól, a komolyabb, több tízezer forintot érő tanfolyamokig. Már három alkalommal nyertem tanfolyamon való részvételt, de egyet sem tudtam még igénybe venni. Ha Budapesti lennék, semmi baj nem lenne. Még annak ellenére sem, hogy nehezebben mozgok egészséges társaimnál. Egy több hétvégén zajló tanfolyamra viszont utazni kell, esetleg szállást keresni, tehát többe kerülne a leves, mint a hús. A múltkor kiszámoltuk. A hat alkalom, felutazással, visszaúttal, több mint 100 rugó lett volna, és ebbe nincs benne az étkezés költsége. Sajnos, vonattal, egyedül nem tudok menni, állapotom miatt. Ez van! Arról jutott eszembe, hogy tegnap megint nyertem egy páros belépőt a Budavári Borfesztiválra, ami szép ajándék, de nekem kb. 20000-be kerülne. Az még nincs beleszámítva, hogy mivel gasztronómiai fesztiválról van szó, meg is kellene kóstolni az ottani ízeket, és borokat. Ez az én privát problémám, de kikívánkozott belőlem!

Jöjjenek a kaják! A leves, gombát, és galuskát tartalmaz. Már kitaláltátok, gombalevest kaptunk. A megszokott minőségben megfelelő beltartalommal, habarva. Én nagyon szeretem. Értek is keveset a gombákhoz, mert évtizedekkel ezelőtt, ősz tájon sokat szedtem erdőkben, mezőkön. Azokat a fajtákat, amiket ismertem, bátran gyűjtöttem, és soha nem tettem közéjük mérgezőt, de szedtem, és megmutattam a hivatalos gombavizsgálónak, jól gondoltam-e a fajtáját. Még gyilkos galócát is találtam környékünkön, a pósteleki erdőben. Ezeket azért írtam, mert jön a gombaszezon. Bátran biztatok mindenkit, hogy szedjen gombát, de ügyeljen, hogy csak az ismert fajtát szedje le, mert ha egyetlen darab mérgező kerül az ehetők közé, a gombavizsgálónak kötelessége!!! az egészet megsemmisíteni! A mai leves alapját képező gombánál ez fel sem merülhet, mert biztos konzerv csiperkéből készült, ami kitűnő levesnek. Levesnek, egyébként én legjobban a szegfűgombát szeretem, illata, és íze miatt. 

Nagy kedvencünk a vadas is. Főtt sertéshúsra halmozták a mártást, ami makaróni tésztán lett tálalva. Igen finom, pikáns. Mi is szoktuk csinálni saját konyhánkban, leginkább marha szegy oldalasból. Ebből leves is készül, és a hozzá főzött zöldségekből készítjük a mártást. Írtam már róla, így egyszerűbb ha megmutatom. A szafariszósz elnevezés tőlem származik, egy pihent pillanatom gyümölcse! Itt láthatod.

A körömpörkölt is szívesen látott vendég asztalunkon. Nem csak fazékban, hanem bográcsban is kitűnően készíthető. Erről is írtam már, így ezt is elolvashatjátok, ha rákattintatok a következő hivatkozásra: Ide!
Mint észrevehettétek, külön oldalam van kedvenceinknek, bográcsos ételeimnek, de másoknak is. Oldalaim látogatottsága, egy hete átlépte a 90000 főt, amit nektek köszönhetek. Köszönöm!

Essék még pár szó, a csemege uborkáról is, amit a körömpöri mellé tálaltam. A megszokott, finom savanyúság. Többször megjegyeztem már, hogy nagyon jó beszállítót találtak a konyhán. Ez a télen sűrűn érkező csalamádéra feltétlenül értendő! A többi savanyúság is kitűnő, de ez mindent ver. Mivel idén jó volt a termés, biztos idén is hasonló minőségben, és mennyiségben kapjuk. 
Tegnap én is lemértem, hogy miből, mennyi kell a tzatzikihez, mert megkértek, hogy lakodalomba készítsek. Így egyszerűbb, ha előre tudom a mennyiségeket, és csak a létszám függvényében kell számolnom. Ezt, a konyhán régóta gyakorolják, hiszen az étkezési létszám változó. A lényeg, hogy megfelelő mennyiségű, és minőségű ételeket kapunk! Köszönjük!

2013.06.11. Gombaleves, tarhonyás hús, Erzsébet szelet.

Tegnap, miután kitálaltam, lefotóztam ételeinket, egy kisebb láz ledöntött a lábamról, de úgy tűnik már fitt vagyok. Ezért a tegnapra tervezett melók egy részét mára halasztottam, de ez nem akadályozhat meg abban, hogy a menzáról érkezett ebéd ismertetésével kezdjek. 

Levesként, gombaleves érkezett. Tele mindennel, ami egy igazi gombalevesbe illik. Galuska is van benne bőven, de a gombaszeletek mellett, paprika darabokat is találtam. Elképzelhető, hogy kevés lecsót is töltöttek hozzá. Ha így haladok, teljesen jártas leszek az ún. üzemi konyha rejtelmeiben. Egy biztos! Nagyobb mennyiségben, nem úgy készülnek az ételek, mint otthon a saját konyhánkban tennénk.

A tarhonyás hús sem így készült. Úgy, mintha pörköltet csináltunk volna pirított tarhonyával, és a végén összekeverjük az egészet. Ez a konyhán, az egyenlő adagolás miatt van így. Gondolom én. Na meg azért, hogy feleslegesen ne törjük a keveréssel az ételt. Ha akarom, majd összekavarom én. Ehhez, és a másik főfogáshoz is érkezett, csemege uborka.

A másik főétel pedig Erzsébet szelet. Petrezselymes tört krumplival körítették, és a csemege ubi is jól néz ki a tányéron. Bevallom, mivel nem ez lesz az ebédem, nem kóstoltam, de tudom, az Erzsébet szelet megnevezés kolbásszal, (szalámival) és sajttal töltött húst takar. Finom ebéd, és bőséges adag. Kivételesen, az egész porciót kitálaltam, és azt hiszem jól fog lakni vele Gergő. 
Ennyit a mai ebédről, és megyek bepótolni a tegnap elhalasztott melókat. Nektek pedig jó étvágyat kívánok!

2013.02.21. Gombaleves, tavaszi töltött szelet rizzsel, zúzapörkölt tarhonyával, csalamádé.

Megint finomakat eszünk, de egy pillanatra visszatérek a tegnapi ebédhez. Aki nem először olvassa hozzáfűzött kommentárjaimat tudja, hogy kitálalás után rögtön megírom a beszámolókat. Sokszor anélkül, hogy megkóstolnám az ételeket. Nem is tehetném minden esetben, mert mások kajájába beleenni, nem illő. A tegnapi egyik főétel kis pontosítást igényel. Az étlap szerint főtt, füstölt tarjából készült az a szelet, amit a babfőzelékhez kaptunk. Ebédkor, egy falatot megkóstoltam, de finom grillezett ízt éreztem. Sem füstöltet, de még azt sem, hogy előtte főzve lett volna. Mint eddig, ezentúl is inkább érzékszerveimre hagyatkozom, amik nem mindig csalhatatlanok, de némi rutinnal rendelkezek. Nem is érdemelt volna szót az egész, de privát üzenetben figyelmeztettek, hogy az étlapon más van. Ennek örülnöm kell, és meg is köszönöm, mert ebből tudom, hogy nem csak a képeket nézitek, hanem többen el is olvassátok. Egyre többen! Még egyszer köszönöm!

A mai teljes menü. A két főétel közül választhatunk.

Gombaleves galuskával, sok gombával.

Ma gombalevessel kezdünk. Gergő nagy kedvencei közé tartozik. Biztos ízleni fog neki. Tele van gombaszeletekkel, és galuskával is. Talán, ez a legfinomabb módja a gomba, levesként való elkészítésének. Tejfölös, vagy tejszínes habarással, lágyan fűszerezve, gazdagon gombával, galuskával. Szeletelt csiperkéből készült. Régebben csináltam levest szegfűgombából. Természetesen frissből. Isteni volt. Egy ideje nem gombászom, de tavasz végétől megjelenik a piacon is, így fogok készíteni. Nem nagy adagot, mert Áron nem szereti a gombát, így a mai levesből is több marad nekünk.

Tavaszi, töltött szelet rizzsel.

Igen szép, látványos étek, az egyik főétel. Tavaszi töltött szelet hivatalosan, ami egy vékonyra kloffolt szeletbe takart tölteléket rejt, majd panírozva sütötték ki. A töltelék, első ránézésre vegyes zöldségkeveréket (misgemüze) tartalmat, valamint valószínűleg kenyérbelet. Szerintem ez a töltelék szaporítóanyaga, mint ahogy más töltelékeknek, és a fasírtnak is. Otthon, a maradék kenyérből szoktuk csinálni, de itt a konyhán, valószínű külön beruházást igényelt a töltelék alapanyaga. Én a töltelékbe zöld fűszereket is szoktam tenni, többek közt petrezselymet, valamint, sót, és borsot. Borsból többet! Mert mi így szeretjük. 

Zúzapörkölt tarhonyával.

Másik főfogásunk nagyon ízleni fog Áronnak. A bolognai spagetti után, talán legjobban a zúzapörköltet szereti. Ma neki ünnep van. A kaja tekintetében biztosan. Képes egy ültő helyében, akár mindkét adagot felfalni, így legalább egy keveset megmentek magamnak, hogy mintát vegyek belőle. Úgy látom, ugyanúgy készült, mint itthon szoktuk csinálni. Lecsóval, jó szaftosan. Nem egy szép, látványos étel, de nagyon finom. És a zúzapörit, nagyon nehéz elrontani! Ezért ajánlom, akár kezdő háziasszonyoknak is. Lehetetlen a zúzát szétfőzni! Állaga miatt, az odakozmálás veszélye is szinte kizárt a zúza esetében. Persze azért figyelni kell rá, mint minden más ételnél. Most eszembe jutott, hogy a konyhán, nincs lehetőség hibázni. Nem lehet elrontott ételt tálalni, kiküldeni. De hát, ez a szakmájuk. Meg is dicsérem a dolgozókat, amikor csak tehetem. Ez az étel is finomra sikerült! Köszi! 

A csalamádé nem csak szép,
 hanem finom is.

A pöri, és a másik főkaja mellé is jár a sokat dicsért csalamádéból. Szebb is a tálalás, a rendkívül színpompás savanyúsággal. A pörkölt mellé tett csalamádé, megszínesíti tálalt ételünket. Így nem csak az íz, hanem az esztétika sem sérül.
Jó étvágyat!