2013. március 21., csütörtök

2013.03.21. Paradicsomleves, tarhonyás hús, vadas sertésszelet, makarónival.


Nem unatkozom! Tegnap, háziorvosomnál járva, (Kötelező éves státusz! Egyébként, erre mindenkit biztatnék, hogy feltétlenül keresse fel néha az orvosát. Ha ismert betegsége van, mindenképp. Sok későbbi bajt lehet megelőzni a rendszeres felülvizsgálattal.) szóval eldicsekedtem, hogy nem unatkozom. Egész nap elfoglalom magam, sőt néha még kevés is az alváson kívüli idő. Egy olyan ember számára, aki néhány éve, komoly pofont kapott a sorstól, örvendetes, hogy megtanult élni, azokkal a dolgokkal, amit az élet rá szabott. Nem panaszkodom, sőt boldog vagyok. Mit is tehetnék! Ilyenből vagyok gyúrva.


Mai ebédünk. A menükártyán látható, mit ehetünk.



Paradicsomleves, betűtésztával.
Áttérve a kajákra. Ha paradicsomleves, akkor betűtészta. Semmi más levesbe nem teszik, de a parilevesbe, szinte mindig. A múltkor meg is lepődtem, hogy nem hasonlított levesem kedvenc játékomhoz, a "Scrabble" betűkirakóhoz. Nincs ezzel semmi baj! Igaz, hogy már kinőttem abból a korból amikor az iskolai menzán, a tányér szélére szavakat raktunk ki. Ha jól emlékszem első szerelmem nevét is először a tányér szélén ismerhette meg a világ. Tehát, a leves, nem volt meglepi.

Tarhonyás hús, sertéspöriből.
A főételek sem. A tarhonyás hús, a megszokott módon, finoman érkezett. Talán, finomabban, mint a legutóbbi sertéspöri, tarhonyával. Csak akkor nevén nevezték. Most is külön főtt a pirított tarhonya, és a pörkölt alap. Még csak nem is lett összekeverve, hanem külön mérték edényünkbe a tarhonyát, és a husit. Megmagyarázom az okát. Ha előre összekeverik, előfordulhat, hogy nem lesz homogén az anyag. Magyarul, ha véletlenül úgy szednek edényünkbe, hogy kevesebb hús jut bele, komoly reklamációra számíthatnak. Nem vagyok végzett ellátásvezető, de ezt még üzemi konyhán, nem túl jártas fővel is fel tudom fogni. Érdekes, hogy mióta írok róla, sok eddig nem ismert kulisszatitokra rájövök, ami annyira nyilvánvaló, hogy nem is gondolnék rá egyébként. 

Sertésszelet vadas mártással,
makarónival.
Tetszett a második főétel is. A vadas sertésszelet, makarónival. (Már reklamáltak, hogy miért nem sertésszelet, vadas mártással. Így van az étlapon, és kész!) Mennyivel látványosabb így! Nem csak az összemixelt zöldség jött a vadas mártásban, hanem hivalkodóan, répa darabkák is kerültek bele. Az ízen nem változtatnak, de mennyivel szebb így! Nagyon helyes! Erre is kell figyelni. Nálam sokkal okosabbak megmondták már, hogy az étel sikere az általa nyújtott látványon is múlik. Nem csak az íz fontos, hanem a megjelenés is. Ezért próbálom én is, minél látványosabban tálalni az ételeket.
A záróakkord, önmaga a látvány! A tarhonyás hús mellé érkezett csili-csalamádé, önmagában is látványos. A mai ételek közül, kétségen kívül a legszínesebb. Az más kérdés, hogy a megszokott, finom ízű bevált minőség. Megnézve a következő hét étlapját, láttam, hogy friss öntött saláta is szerepel rajta. Igaz, hogy hét végén, amikor mi nem részesülünk a vendéglátásból, de előbb utóbb számunkra is elérhető lesz. Jön a szezonja!
Addig viszont beérjük azzal, amit ma kaptunk, és jó étvággyal megesszük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése