2013.11.08. Lencsegulyás, szilvás gombóc, bolognai spagetti.

Gyönyörű az idő, finom az ebéd, itt a hétvége, mi kell még? Nem is cifrázom, mert ha már ilyen az időjárás ki fogom használni. Később meg is ebédelek, de már kóstoltam.

A leves, nekem enyhén cukrosnak tűnt. Mindig hangsúlyozom, hogy saját ízlésem szerint mondok véleményt az ételekről, de hogy is tehetném másként. Egyébként finom és szokás szerint tartalmas. A pénteki hármas. A gazdag leves, a tésztaétel, és a gyümölcs. Ez már évek óta fennálló hagyomány, és jó is így. Sok pótolnivalóm van még. Egyre többször kéritek, írjam le az általam megosztott ételek receptjét, és igyekszem is a kéréseket teljesíteni. Mivel még nem írtam a lencsegulyásról, azt is pótolom, meg a paradicsomos káposzta receptjét, ami iránt ma reggel érdeklődött egy kedves ismerős.

A szilvás gombóc, tudom sokak ízlésvilágában, az egyik fő helyen áll. Nagyon látványos étel, nem tudom ki találta ki, de okos volt. Finom, egyszerű, laktató étel. Hála a fagyasztási eljárásnak, egész évben, elérhető áron juthatunk hozzá, és nem kell vesződni a tészta elkészítésével. Pedig, nem is olyan nehéz. Lehet, hogy erről is írok recit.

A bolognai spagettit számtalanszor készítettük már saját konyhánkban is. Áron fiam, kedvenc étele, így akár több receptet is hozhatnék, de most kivételt teszek. Azt hozom ide, amivel egy bloggertársam versenyén nyertem. Csak érdekesség, hogy ezt az egyszerű ételt, el lehet készíteni ünnepi tálalással is. Dettinek így készítettem a bolognait.

Nem felejtkezhetek meg a gyümölcsről sem, ami ma nem esett messze a fájától. Egyenesen a mi ételhordónkba hullott, fejenként egy szép mosolygós alma. El fog fogyni!
Nektek viszont mit kívánhatok, ebben a gyönyörű időben? Jó étvágyat, kellemes pihenést a hétvégén!

2013.09.20. Palócleves, rakott bolognai spagetti, grízes tészta, körte.

Ma is időben érkeztek az ételek, de mivel nem voltam elégedett a technika sebességével, újraindítottam a gépet, és közben a kitálalt levest meg is ettem. Közben elmélkedtem egy kicsit a palóclevesről. 

A Palócokhoz, mint népcsoporthoz, az égvilágon semmi köze nincs, hacsak annyi nem, hogy anno Mikszáth Kálmán, a "nagy palóc" kérésére főzte meg először, a szintén nagyon híres Gundel János, a dinasztia alapítója. Így lett palócleves, a palócleves. Az, hogy a későbbiek során a Gundel dinasztia oly sok hírességet adott országunknak, csak a rend kedvéért: Latinovits Zoltán, Bujtor István, Frenreisz Károly, nem beszélve a híres TV-sről, Gundiról, akik mind Gundel unokák. A leves, pedig kitűnő! A mai is, bár az eredeti palócleves újragondolása. Nincs ezzel semmi baj, mert én sem ragaszkodok soha az eredetihez. Sokszor sokkal jobbat sikerül csinálni, ha nem követem az eredeti receptet. Az viszont biztos, hogy nagyon finom raguleves érkezett, tele hússal, krumplival, és az elhagyhatatlan zöldbabbal. Tejfölös habarással, kicsit talán kevesebb kaporral, mint azt vártam volna. De ez természetesen az én ízlésem, és nem kötelező ezt kielégíteni!

A főételként érkezett bolognai spagetti formabontó. A csőben sütés technikáját választotta a Chef, így szebben tálalható, mint más esetben.  Az eredetihez képest annyi a változás, hogy a kocka aljára dara került, ezzel biztosítva a lecsorgó szaft felszívását, ami egyáltalán nem rontja el az ízét. Áron fiam nagy kedvence, és megint veszélyben van az én adagom. Egy falattal gyorsan megkóstoltam, és elég jó a véleményem. Szokás szerint, kicsit fűszertelenebb, mint azt saját konyhámban csináltam volna, de Áron biztos jól nyakon önti ketchuppal, és saját kedve szerint alakítja a fűszerezést. Így is van rendjén. Már szemre is vételezte, örömmel konstatálva, hogy ma biztos jóllakik.
A grízes tészta, soha nem tartozott kedvenceim közé, és ez a szokásom nem változott kezdettől fogva. Tudom, vannak akik megőrülnek érte, de én már csak ilyen vagyok. Ezért is van, hogy nem rendeltünk belőle, mert a családomban, senki nem csípi annyira, mint a bolognait. 

A körte, pedig nagyon jó lesz. Ez érkezett ma ételeink mellé, és ez kedvenc gyümölcseim egyike. Pont annyi cukrot tartalmaz, amit egyszerre megehetek, de természetesen, tartanom kell a mértéket. Szezonális gyümölcs, de mindig hozzájuthatok, ha másként nem, párlat formájában. Mivel minden gyümölcsből lehet lekvárt, vagy pálinkát készíteni, de akár befőttet is, maradok a feldolgozott formájánál. Természetesen, a legfolyékonyabb változatát is nagyon kedvelem, de befőttként is szívesen fogyasztom. Már csak azért is, mert Anyósom, külön nekem, szorbittal teszi el. 
Ma biztosan jól fogunk lakni, és várakozással tekintek a hétvége elé. Nejem töltött paprikát vett tervbe, és legalább fogok enni az egyik kedvencemből. Ha már úgy alakult, hogy mire észbe kaptam, eltűnt saját adagom, a minap. Így jártam. Jó helyre került!
Kellemes hétvégét, és jó étvágyat kívánok. Egyetek, főzzetek finomakat a hétvégén is!

2013.06.21. Betyárleves, bolognai spagetti.

Kedves Barátaim, Rendszeres Olvasóim!
Ma kicsit előre dolgoztam. Végiggondoltam az elmúlt hetek, hónapok történéseit, és elhatároztam, hogy kis változtatást végzek bejegyzéseimen. Természetesen pozitív változtatásokat!
Tavaly októberben kezdtem a naponta érkező ebédjeinkről beszámolni. Először csak saját FB oldalamon, majd mivel rákaptam a blogolásra, külön oldalt szántam a témának. Köszönöm, hogy egyre többen kíséritek figyelemmel munkámat, és nem várt mértékű látogatottsággal ajándékoztatok meg. Bejegyzéseimből kiderül, és többször jeleztem már, hogy ezeket az ételeket nem saját konyhánkban készítjük, hanem egy gyulai étteremből szállítják ki időben, megfelelő minőségben. Ezért kezdtem hozzá bejegyzéseim írásához. Szerettem volna bebizonyítani, hogy a híres-hírhedt menzai koszt is lehet finom. Véleményem természetesen szubjektív. Nem állt szándékomban reklámot csinálni a konyhának, pedig megérdemlik. Úgy döntöttem, mostantól nem csak folytatom a cikkeim írását, hanem újdonsággal is jelentkezek. Többször fordultatok már hozzám azzal a kéréssel, hogy az itt közölt ételek receptjére is kíváncsiak lennétek. Néhányszor már megpróbáltam le is írni a megkóstolt ételek elkészítési módját, összetevőit. Tettem ezt saját ismereteim, egyre növekvő gasztronómiai tapasztalataim, és elsősorban a kialakult ízlelési érzékem alapján. Az így leírt recepteket természetesen ellenőriztetem, hiszen én sem vagyok hibátlan. Így aztán, mostantól, legalább heti két, de lehet, hogy több alkalommal ezen az oldalon is jelentkezek recepttel. A recepteket előre megírom, és itt a recept hivatkozását teszem közzé. A hivatkozásra kattintással, másik oldalamra navigállak, ahol elolvashatod az étel elkészítési módját, a komplett recepttel együtt. Természetesen, a már meglévő, és egyre frissülő fotóarchívumomból képeket is adok az ételhez. Mától kezdődően tehát ebben a formában jelentkezek. Remélem, mindenki megelégedésére!

Ennyi előzetes után nézzük a mai ebédet. Levesként betyárlevest kaptunk. (furcsa, hogy múlt időben írom, hiszen még meg sem érkezett, de tudom hogyan készül) A betyárleves, egy pikáns raguleves, ami rendkívül gazdag hússal, zöldségfélékkel, gombaszeletekkel, galuskával dúsítva, a végén tejfölös habarással enyhén sűrítve. A színét őrölt pirospaprika biztosítja. Én, ha tehetem, kevés velőt is szoktam főzni bele. Egy biztos! Látatlanban merem állítani, hogy finom, bőséges adagot kapunk ma is. Erről is írok receptet hamarosan!

A főétel, melyből ma csak az egyik félét rendeltük nagy családi kedvenc. Két menü közül választhattunk. A rizsfelfújt málnaszörppel, és a bolognai spagetti közül. Mi ezt az utóbbi opciót fogadtuk el. Ezt szeretjük jobban. Áron fiam legnagyobb kedvence! Saját konyhánkban is sűrűn készítjük, így rendelkezek tapasztalattal az elkészítést illetően. Ez inspirált többek közt arra, hogy ma megosszam saját receptemet, az elkészítés módját illetően. Rögtön kettőt is. Ezeken a linkeken megnézhetitek, hogyan csinálom én: 
Ez volt az első bejegyzés Kedvenc Kajáinkról szóló oldalamon: Természetesen a bolognai spagettiről szól.  
Egy blogszülinapi versenyre is írtam a bolognairól, amivel megnyertem a versenyt. (erre nagyon büszke vagyok, mert szakértő zsűri döntött.)

A mai napon még valamilyen gyümölcs is jár az ebédhez, amit még egyenlőre nem tudok körülírni, de a képen már látható lesz. (fejenként egy őszibarackot kaptunk)
Kérem, ha tetszik a megújult forma, jelezzetek vissza, és írjátok meg milyen receptre vagytok kíváncsiak. Azokra az ételekre gondoltam, amiket ezen az oldalon jelentettem meg. A láblécben, a címkék közt megnézhetitek, mikről írtam már! 
Van egy megrendelés, amit nem felejtettem el. Elsőként az Erzsébet szelet receptjét írom le. 
Addig viszont mindenkinek kellemes hétvégét és jó étvágyat kívánok!

2013.05.10. Csorba, bolognai spagetti.

Ismét megérkezett a napi ebédünk, és ma a heti utolsó menzai kajákról írok. Mielőtt ezt megtenném, vissza kell térnem kicsit a tegnapi csilis babra. Arra, ami nem csilis volt, de igen finom. A család el is határozta, hogy hamarosan elkészítjük. Benne voltam, és meglepetés következik. Leírtam, hogyan fogom elkészíteni. Nem az első, hogy megkóstolva az ételt, receptet készítek róla, így most is gyorsan megtettem. A leírás, már úgy van megfogalmazva, mintha elkészült volna, de gondolom bocsánatos bűn. Ha elkészül, önálló bejegyzésként meg is jelentetem. Lássuk:

Hozzávalók 4 személyre:
10 dkg. bacon (kockázva)
1/2 kg. száraz, tarkabab (előző este beáztatva, sós, babéros, enyhén ecetes vízben megfőzve)
1/2 kg. pulyka felsőcomb filé (apró kockákra vágva)
1/2 l. dobozos paradicsompüré.
3 fej hagyma, 5 gerezd fokhagyma,
só, őrölt bors, szárított bazsalikom, kakukkfű,
1 kávéskanál sertészsír.
(ha szükség lesz rá, kevés étkezési keményítő, ha sűríteni kell)
Elkészítése:
A húst, apró kockákra vágtam, először a rostokra merőlegesen felszelve. Kb. 2x2cm-es darabok készültek. 3 hagymát vágtam össze, szintén nagyon apróra, valamint 5 gerezd fokhagymát nyomtam szét a kés lapjával, és felaprítottam. Az apróra vágott bacont kicsit pirítottam, hozzáadtam a hagymát a fokhagymát. Kevés pirítás után,  kicsit megsózva, a húst is. A húst addig pirítottam, amíg kifehéredett, és egy kis kéreg keletkezett rajta körös-körül. Ezek után hozzáadtam a paradicsomszószt, és az előfőzött babot. Nem tudom miért nem szeretem a konzerv babokat, pedig semmi különbség nincs az ízében. Én jobban kultiválom azt, amit saját magam főztem, előző este beáztatott babból. Kényelmesebbek, elkészíthetik dobozos konzervből is. Ebből, a hús mennyiségéhez, 3 doboznyi szükséges. Mivel a bab előfőtt,  csak annyi ideig kell tovább főzni, amíg a hús megfő. Megkóstoltam, és fűszereztem. Került bele még bazsalikom, kakukkfű, só, őrölt bors, és csili, saját szárított készletemből. Mivel a család úgy szereti, több mint a "mintaételben" volt. A pulykának, nincs szüksége hosszú főzésre. Fél óra, és kész.
Ennyit tehát a tegnapi ebédről, és nézzük a mait:

Egy biztos! Megint jól fogunk lakni! A séma maradt, a pénteki gazdag leves, és a tésztaétel. A levesünk, csorba. Egyszerűen csorba. Mivel a leves románul csorba, ez természetes. Erdélyi alapokon nyugvó, ízletes gazdag ragu. Számtalan változatát ismerjük, és mindegyik finom. Romániában, a tálaláskor, csípős paprikát, és tejfölt is adnak mellé. A mai levesünk, tejfölösen készült, így nem volt szükség külön tenni hozzá. Csípős paprikát, meg tesz hozzá mindenki, akinek ízlése úgy kívánja. Én fogok mellé tenni. Szemre, minden van benne, ami szükséges a gasztronómiai élményhez. Zöldségfélék, apróra vágott hús, zöldbab, gomba, káposzta. az íze, a csorbára jellemző savanykás, pikáns íz, amit normális esetben, a savanyú káposzta biztosít. ajánlom, mindenkinek a csorbát! Akár egytálként is fogyasztható, és jól lehet lakni vele. Nem szégyen mellé, friss puha fehér kenyeret sem fogyasztani!

A főételünk, ma a bolognai spagetti. Többször fordult már elő az étlapon, és mivel Áron kedvenc étele, mi is sokat csináljuk. Ma autentikus módon készült a konyhán is, darált hússal, paradicsomszósszal, a szokásos finom minőségben, bőségesen. Külön, már többször blogoltam a bolognairól, így ha valaki esetleg szeretné elkészíteni, bejegyzésemben ráakad a történetére, leírására, az elkészítés módjára is. 
Itt megnézhető, én hogyan készítem a bolognait.   
Blogszülinapi játékban is részt vettem a bolognairól szóló bejegyzésemmel, amit meg is nyertem ezzel.  Önfényezés vége!

Nem rendeltünk, a mai másik főételből, a vargabélesből. Ez az az étel, amikor réteslapok közé szorított, főtt finommetéltet, mazsolát, vegyítünk, majd tojásos, vaníliás, lisztes szósszal, tepsiben összesütjük, tetejét megpirítva tálaljuk. Saját fotóval tudok szolgálni, mert megfordult már a konyhánkon. 
Apropó fotó! Talán büszke is lehetnék, mert az utóbbi időben, sűrűn látom viszont ételeinkről készített képeimet. Mindaddig, nincs probléma, amíg nem válik mindennapossá, és ugyanattól a személytől, többször látom, hogy sajátjaként tölti fel a képeimet. A képeket is védi a médiajog! Mivel ezek a saját szellemi termékeimnek minősülnek, illik a forrást megjelölni. Ennyi!

Fejenként, egy alma is mosolygott ránk edényeinkből, amit most kivételesen, nem falok fel. Holnapig félretettem, mert terveim vannak velük. De bosszant, hogy nem írhatok róla! Augusztus közepéig, semmiképpen. Akkor meg fog jelenni, és mindenki láthatja. Látjátok? Ilyen a médiajog!
Addig viszont, kellemes hétvégét, jó étvágyat! See You!

2013.03.22. Nyírségi húsgombóc leves, lekváros derelye, bolognai spagetti, gyümölcs.

Meglepetéééés! Szerintem, még most tálalják ételeinket, de Ti már látjátok, mi lesz az ebéd. 

Így kell ezt csinálni. Nem? Már többször dicsekedtem archívumommal, de most ismét megteszem. Az utóbbi időben szenvedélyemmé vált ételfotózás eredményeként, annyi képem van, hogy szinte minden ételről azonnal, több változattal tudok szolgálni. És mind a saját fotóm. Tegnap este Kedves Feleségem, megkívánt egy kis pudingot. Ő is csavaros észjárású, így nem hagyományosan csinálta. Rögtön előkaptam képítőmet, és illendően megkérdeztem, szabad-e. Nem locsolni, az a jövő hét végén van. Szabad volt lefényképeznem, mit készített magának, így látni fogjátok. 
De nem ezért ültem ilyen korán a gép elé. Van egy kakukktojás a képen, mert nem tudom, milyen gyümölcs érkezik. A három közül valamelyik. Ebben biztos vagyok. 

A levesben is, hiszen szerepel a neve az étlapon. Nyírségi húsgombóc leves. A szokásos, pénteki gazdag leves. Nagyon finom szokott lenni, és hamarosan meglátjuk. Természetesen, erről is készítek képeket, de azt majd egy másik alkalommal láthatjátok. Lehet, hogy csinálok, egy újabb montázst, és a bejegyzés végére biggyesztem. Sőt biztos!

A lekváros derelye, viszont, azon sem fog szerepelni, mert ma nem kértünk belőle. Amikor meglátták a fiúk, hogy bolognai spagóca a főkaja, mindkettő ebből rendelt. Én is. Sőt! Egy titkot elárulok. Külön készülődés folyik. A mai napom, részben, vagy egészben a bolognairól fog szólni.

Illetve, a bolognainak, különleges alkalomra történő különleges tálalásáról. Nagyon készültem. Kíváncsi vagyok, mit fogtok szólni hozzá. Mindent látni fogtok, időben. Addig titok! Így aztán gyorsan le is zárom a beszámolót, újabbal, majd a titok feloldása után jelentkezek. Mert a titok, addig titok, amíg ki nem derül. 
De jó lenne, ha az ég is kiderülne!