2013.08.30. Nyírségi húsgombócleves, stíriai metélt, káposztás tészta, sárgadinnye.

Csodás napra ébredtem! Verőfény, végre jó idő, és az asztalomon, az edények fedelének leemelése után illat, és ízkavalkád. Kezdjük az illatokkal: Legfelül, a gyümölcs, ami ma egy szeletnyi sárgadinnye. Semmihez nem hasonlítható illata, máris felvillanyozott. Gergő ételhordójával kezdtem, így a második edényben, a mazsola, és vanília illata fogadott. A harmadik a levesé, amiben a savanykás, vegyes zöldség illat fogadott. Az, hogy végre a nap is süt, és így száradnak a paradicsomjaim, és gyorsabban érlelődik a kovászos üveg, amiben uborka, karfiol, répa, hagyma, fokhagyma, kapor van, az már hab a tortán. (Tortát ma nem kaptunk, mert gyümölcsös nap van)

Kezdjünk, szokás szerint a levessel. Nyírségi húsgombóc leves. Amellett, hogy látványos, szokás szerint nagyon dús, bőséges, nagyon finom is. Ellenálltam neki, így csak egy kanállal vettem belőle, csupán az íz észlelése miatt. Nehéz volt visszafognom magam, mert szokás szerint igen finomra sikerült. Az, hogy blogolok is az ebédünkről, nagy segítség. Most utánanéztem, és kiderült, hogy amióta írok róla, összesen háromszor kaptuk ezt a levest. Nagyon jó arány! Több hónap alatt, mindösszesen háromszor! Ez azt bizonyítja, hogy igen változatos a menük összeállítása. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy minden alkalommal pénteken érkezett ez a fajta leves. Nyilván azért, mert péntekenként mindig tartalmas leves, és tésztaétel érkezik. Ez a leves, pedig nagyon gazdag. Sokféle zöldség, és a húsgombócok teszik gazdaggá. A savanykásságát a tejfölös habarás biztosítja, és akár a tálaláskor rátett kis tárkonyág is illene hozzá, de az másik történet lenne.

A másik étel, ami ma választás tárgya, a stíriai metélt. Választás tárgya, mert Áron nem csípi a káposztás cvekedlit, így valószínű ezt választja. Jól fog választani! A stíriai metélt neve Stájerországról ered. Ez a Felső-Ausztriai vidék a szülőhazája, vagy ki tudja. A lényeg, hogy erről a vidékről nevezték el. Túró, vanília, mazsola, tejföl is leledzik benne, és csőben (tepsiben) sült ételek közé tartozik. Egy rakott metélt tészta, kifejezetten édesszájúaknak. Biztos finom!

Már elárultam, hogy a másik tésztaétel ma, a káposztás tészta, vagy cvekedli. A cvekedli is Német jövevényszó, ami kockatésztát jelent. Ma fodros a kocka. Még nem kóstoltam meg, de biztos vagyok benne, hogy nincs megfűszerezve. Így szokták küldeni, mert van aki cukorral szereti. Én nem! Én sósan, jó borsosan. Sosem ettem másképpen, így több évvel ezelőtt, nem is esett jól, mikor egy étteremben cukrosan hozták, és mellé külön cukrot is raktak az asztalra. Ott nem gondoltak arra, hogy van aki sósan, jó borsosan szereti. Már régen terveztem, hogy fogok írni egy bejegyzést a cvekedliről, de a mai ebéd csak megerősített benne. Én is szoktam készíteni, elég sűrűn. Itthon kénytelen vagyok kevés tésztát mással ízesíteni, mert Áron nem szereti a káposztát. Sebaj! Majd megszereti. Én sem szerettem mindent ilyen idős koromban.

Az elején említettem, a sárgadinnyeszelet illatát, ami tényleg nem hasonlítható semmihez. Kitűnő gyümölcs, bár a sárgadinnyéből készített pálinkát nem tartom a legfinomabb italnak. Évekkel ezelőtt kínáltak belőle, de az ajándék bizony ott maradt a buli végéig az asztalomon. Ne ijedjetek meg! Nem hagytam ott, csak be kellett melegítenem előtte, de jócskán. A lekvár, amit ettem már belőle, az viszont ízlett. Javaslatom tehát, hogy inkább lekvárt főzzetek, ha sok marad a nyakatokon belőle, mint páleszt. Azt viszont illik hozzátennem, hogy akitől kaptam, dinnyetermelő volt, így valószínű nem tudott mit kezdeni a rajta maradt dinnyékkel. 
Ennyit a mai kajákról, és mivel jó időt jósolnak a hétvégére, remélem a meteorológiai nyár utolsó hetét, mindenki jól tölti. A jövő héten iskola, így élvezzétek ki az utolsó napokat! (már aki jár iskolába) 
Mindenkinek szép hétvégét, jó étvágyat kívánok!

2013.07.19. Nyírségi húsgombócleves, szilvás gombóc, káposztás tészta.

Megint a megszokott gazdag leves, és másodikként tésztaétel érkezett. Nem is egy, hanem kétféle. Ma kivételesen ivólevet is kaptunk, ami jól esik a finom ebéd után. Már akinek!

A levest megint nem bírtam kihagyni. Nem kellett étlapot nézni, mert akkora gyakorlatot szereztem már, hogy ránézésre láttam, nyírségi húsgombócleves érkezett. Próbálom elemezni: a gombócok, kellemesen fűszerezettek, a hús, a rizs aránya egész jó. A lé, sárgarépát, zöldbabot, zöld fűszereket, jelentős mennyiségű kaprot tartalmaz. Ez utóbbi, kellemesen pikánssá is teszi, na meg a tejfölös habarás, ami az állag javítása mellett, lágyabb ízt is ad a levesnek. Ez most úgy hangzik, mintha szakértenék az ételkritikához, de tényleg szereztem egy kis gyakorlatot az utóbbi időben. A kitálalt mennyiséget, gyorsan meg is ettem. Jól esett!

A szilvás gombóc, nem az én étkem lesz. Eszembe jutott, hogy néhány éve a Békéscsabai Hűtőházban készítettem reklámfilmet, és láttam több, más hűtött termék mellett, ennek az ételnek a készítését is. Sok ismeretet szereztem! Ez évekkel ezelőtt volt, de már akkor korszerű technológiával készítették a kajákat. A zöldborsó fagyasztását például, az elejétől a végéig dokumentálhattam. Sok új ismeretet szerettem, és bevallom, azóta nem viszolygok a mélyhűtött termékektől. Most, ennyi előzetes után kiderült, hogy a mai szilvás gombóc is mélyhűtött anyagból készült. Szerintem!

A káposztás tészta viszont biztos nem. Nem is lehetne, de nincs is értelme. Friss káposzta dinsztelve,  fodros kocka kifőzve, kellő arányban összekeverve, és szokás szerint, fűszerezés nélkül tálalva. Azt mindenki elvégzi ízlése szerint. Én ugyan el nem tudnám képzelni cukorral, de van aki csak így szereti. Mindenképpen finom tésztaétel. Én sósan, frissen őrölt borssal szoktam enni. 
Pénteken gyümölcsöt szoktunk kapni az ételek mellé, de ma gyümölcslé érkezett. Ezt most kihagyom, hiszen ebben az időben jobb szeretem a hideg sört. Majd ha itt lesz az ideje. Így, hogy végeztem a megszokott beszámolómmal, lehet, be is hűtök egyet.
A hét végére elbúcsúzom, egy számomra nagyon sikeres hét után. Remélem, nektek is ilyen volt!

2013.05.31. Nyírségi húsgombóc leves, milánói makaróni, lekváros derelye.

Ma frissen, jókedvűen ébredtem. Egy kis privát infót belecsempésznék a mai beszámolómba. Ma 33 éve, házasodtunk össze feleségemmel. Jókedvemnek, ez is oka volt, valamint az, hogy ma este megint azt fogom csinálni, amit hosszú éveken keresztül tettem. Zenét szolgáltatok (magyarul diszkózok). Ez a tevékenység is hozzátartozik az életemhez, és szívesen emlékszem vissza aranykoromra. Egész életemben, teljes értékű embernek tartottam magam, ezért nem roppantott meg, mikor a sors a mai helyzetbe hozott. Most a gasztronómiában élem ki magam. Állítólag, egész jól teszem. Ezt, az utóbbi időben, rendszeressé vált elismerések bizonyítják. A házasságom eredménye pedig, a két tehetséges fiú, akik szintén naponta örvendeztetnek meg bennünket, sikereikkel. 
Ennyit a családom jelenlegi állapotáról, és jöjjenek az étkek. 

Most fél nyolc van, és az ételeket valószínű, most adagolják. Mivel gyakorlatom van a leírásukban, ismerem az ételeket, ma különös módon írok róluk. A leves ma, nyírségi húsgombóc leves lesz. Van róla saját receptem is, így most azt osztom meg. Íme:  

A leves hozzávalói, 4 személyre: 
2 db. sárgarépa, 1 db. petrezselyemgyökér, 2 db krumpli, zöldbab ízlés szerint, ha van friss zöldpaprika, esetleg 1 nagyobb paradicsom, kávéskanálnyi őrölt piros paprika, 2dl. főzőtejszín, vagy tejföl, kevés liszt a habaráshoz. Ízlés szerint tehető hozzá, aprított petrezselyem zöld, mustár, vagy ecet.
A gombóchoz:
250 g. darált hús, 2 ek. liszt, 2 ek. rizs, 2 tojás, só, őrölt bors, 1 nagy fej vöröshagyma, nagyon apróra vágva, vagy reszelve. A gombócba is gyúrhatunk petrezselyem zöldet.

Elkészítése:

Sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zöldbabot, krumplit kockákra aprítok, majd 1 fej hagymával, sóval, szemes borssal, felteszem főni. Míg fő, elkészítem a gombócokat, a már az előzőekben felsorolt alapanyagokból. Mikor a leveslé felforrt, beleteszem a gombócokat, és kb. 20 perc alatt együtt készre főzöm. A rizsnek kell megpuhulnia, mert a hús hamarabb megfő. Ha nem vagyunk biztosak időérzékünkben, nyugodtan vegyünk mintát a gombócokból. Nem szégyen megkóstolni, sőt kötelező! Ha úgy érezzük, közel van a kész állapothoz, behabarjuk. Ha tejföllel csináljuk, savanykásabb lesz. Mindenképpen ajánlom a pikáns ízt, így ha tejszínes habarást készítünk, kevés ecet, vagy kávéskanálnyi mustár is mehet hozzá. Ezt mindenki saját ízlésére bízom. A végén, apróra vágott petrezselyem zölddel is megszórhatjuk kicsit, nem csak az ízén, hanem az esztétikai élményen is javít, a frissen vágott zöld fűszernövény. 

Én így készítettem el a húsgombóc levest, és tudom, a konyháról is így fog érkezni. 

A milánói makaróni, amit főételként kapunk, szintén ismerős. Számtalanszor készítettem már, sőt fiatal korom első olyan ételei közé tartozik, amivel vendégeket láttam. Ez is harminc éves múltra tekint vissza. Fiatal házasokként, ezzel az étellel vártunk, néhány hozzánk látogató ismerőst. Bevallom, hasonlóan készítettem, mint a konyhán. Akkor még nem voltam tisztában a milánói, és a bolognai közti különbséggel, és én is darált hússal, gombával, sonkával, paradicsomszósszal csináltam, trapista sajtot ráreszelve. 30 éve, még nem nagyon ismertük a fűszerkeverékeket, azt sem tudtuk, hogy a bazsalikom, és az oregánó szerves része az Olasz ételek fűszerezésének, de az eredmény frenetikus volt. Akkor is sikert arattam. A mai milánói is biztos finom lesz, de most a széles archívumom fényképét teszem ki illusztrációnak. 

A másik főétel ma a lekváros derelye lesz. Úgy emlékszem, ebből nem rendeltünk ma, de mivel van róla saját képem, így ezt is megosztom. Apropó kép! Egyre gyakrabban találkozok saját ételfotóimmal, amiket az internetről töltenek le. Semmi gond nem lenne, de az ilyen módon megosztott képeknél is illő a forrást megjeleníteni. A minap kis vitám volt egy receptes oldal gazdájával, aki sajátjaként tette fel a képemet receptje mellé. Beismerte ugyan, hogy a netről szedte le a képet, de szerinte ez így van rendjén. Szerintem nem. Nem bonyolódok be az utóbbi időben megismert plágium ügyekbe, de....

A derelyét egyébként, kitűnően el lehet készíteni gyorsfagyasztott tasakos anyagból. Tudom, hogy az igazi a házi, de ekkora mennyiségért kár nekifogni. 

A nagy kérdés, a gyümölcs, ami az ételeinket fogja kísérni, de erre is hamarosan fény derül. A múlt hét pénteken kapott almákból, néhány, a szekrény tetején található társukkal egyetemben, kétféle almás sütit készített Párom. A hagyományos almás pitét, és egy különlegesen finom, reszelt almást fahéjjal, mazsolával. Aki kíváncsi a receptekre, látogasson el blogoldalamra, ahol bővebb infót találhat. 

Az ételeink, még úton vannak, de már olvashatjátok a beszámolót. Mindenkinek szép hétvégét, a mai ebédhez jó étvágyat kívánok!

2013.03.22. Nyírségi húsgombóc leves, lekváros derelye, bolognai spagetti, gyümölcs.

Meglepetéééés! Szerintem, még most tálalják ételeinket, de Ti már látjátok, mi lesz az ebéd. 

Így kell ezt csinálni. Nem? Már többször dicsekedtem archívumommal, de most ismét megteszem. Az utóbbi időben szenvedélyemmé vált ételfotózás eredményeként, annyi képem van, hogy szinte minden ételről azonnal, több változattal tudok szolgálni. És mind a saját fotóm. Tegnap este Kedves Feleségem, megkívánt egy kis pudingot. Ő is csavaros észjárású, így nem hagyományosan csinálta. Rögtön előkaptam képítőmet, és illendően megkérdeztem, szabad-e. Nem locsolni, az a jövő hét végén van. Szabad volt lefényképeznem, mit készített magának, így látni fogjátok. 
De nem ezért ültem ilyen korán a gép elé. Van egy kakukktojás a képen, mert nem tudom, milyen gyümölcs érkezik. A három közül valamelyik. Ebben biztos vagyok. 

A levesben is, hiszen szerepel a neve az étlapon. Nyírségi húsgombóc leves. A szokásos, pénteki gazdag leves. Nagyon finom szokott lenni, és hamarosan meglátjuk. Természetesen, erről is készítek képeket, de azt majd egy másik alkalommal láthatjátok. Lehet, hogy csinálok, egy újabb montázst, és a bejegyzés végére biggyesztem. Sőt biztos!

A lekváros derelye, viszont, azon sem fog szerepelni, mert ma nem kértünk belőle. Amikor meglátták a fiúk, hogy bolognai spagóca a főkaja, mindkettő ebből rendelt. Én is. Sőt! Egy titkot elárulok. Külön készülődés folyik. A mai napom, részben, vagy egészben a bolognairól fog szólni.

Illetve, a bolognainak, különleges alkalomra történő különleges tálalásáról. Nagyon készültem. Kíváncsi vagyok, mit fogtok szólni hozzá. Mindent látni fogtok, időben. Addig titok! Így aztán gyorsan le is zárom a beszámolót, újabbal, majd a titok feloldása után jelentkezek. Mert a titok, addig titok, amíg ki nem derül. 
De jó lenne, ha az ég is kiderülne!