A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lekváros derelye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lekváros derelye. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 30., csütörtök

2013.05.31. Nyírségi húsgombóc leves, milánói makaróni, lekváros derelye.

Ma frissen, jókedvűen ébredtem. Egy kis privát infót belecsempésznék a mai beszámolómba. Ma 33 éve, házasodtunk össze feleségemmel. Jókedvemnek, ez is oka volt, valamint az, hogy ma este megint azt fogom csinálni, amit hosszú éveken keresztül tettem. Zenét szolgáltatok (magyarul diszkózok). Ez a tevékenység is hozzátartozik az életemhez, és szívesen emlékszem vissza aranykoromra. Egész életemben, teljes értékű embernek tartottam magam, ezért nem roppantott meg, mikor a sors a mai helyzetbe hozott. Most a gasztronómiában élem ki magam. Állítólag, egész jól teszem. Ezt, az utóbbi időben, rendszeressé vált elismerések bizonyítják. A házasságom eredménye pedig, a két tehetséges fiú, akik szintén naponta örvendeztetnek meg bennünket, sikereikkel. 
Ennyit a családom jelenlegi állapotáról, és jöjjenek az étkek. 



Most fél nyolc van, és az ételeket valószínű, most adagolják. Mivel gyakorlatom van a leírásukban, ismerem az ételeket, ma különös módon írok róluk. A leves ma, nyírségi húsgombóc leves lesz. Van róla saját receptem is, így most azt osztom meg. Íme:  
A leves hozzávalói, 4 személyre: 
2 db. sárgarépa, 1 db. petrezselyemgyökér, 2 db krumpli, zöldbab ízlés szerint, ha van friss zöldpaprika, esetleg 1 nagyobb paradicsom, kávéskanálnyi őrölt piros paprika, 2dl. főzőtejszín, vagy tejföl, kevés liszt a habaráshoz. Ízlés szerint tehető hozzá, aprított petrezselyem zöld, mustár, vagy ecet.
A gombóchoz:
250 g. darált hús, 2 ek. liszt, 2 ek. rizs, 2 tojás, só, őrölt bors, 1 nagy fej vöröshagyma, nagyon apróra vágva, vagy reszelve. A gombócba is gyúrhatunk petrezselyem zöldet.

Elkészítése:
Sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zöldbabot, krumplit kockákra aprítok, majd 1 fej hagymával, sóval, szemes borssal, felteszem főni. Míg fő, elkészítem a gombócokat, a már az előzőekben felsorolt alapanyagokból. Mikor a leveslé felforrt, beleteszem a gombócokat, és kb. 20 perc alatt együtt készre főzöm. A rizsnek kell megpuhulnia, mert a hús hamarabb megfő. Ha nem vagyunk biztosak időérzékünkben, nyugodtan vegyünk mintát a gombócokból. Nem szégyen megkóstolni, sőt kötelező! Ha úgy érezzük, közel van a kész állapothoz, behabarjuk. Ha tejföllel csináljuk, savanykásabb lesz. Mindenképpen ajánlom a pikáns ízt, így ha tejszínes habarást készítünk, kevés ecet, vagy kávéskanálnyi mustár is mehet hozzá. Ezt mindenki saját ízlésére bízom. A végén, apróra vágott petrezselyem zölddel is megszórhatjuk kicsit, nem csak az ízén, hanem az esztétikai élményen is javít, a frissen vágott zöld fűszernövény. 
Én így készítettem el a húsgombóc levest, és tudom, a konyháról is így fog érkezni. 
A milánói makaróni, amit főételként kapunk, szintén ismerős. Számtalanszor készítettem már, sőt fiatal korom első olyan ételei közé tartozik, amivel vendégeket láttam. Ez is harminc éves múltra tekint vissza. Fiatal házasokként, ezzel az étellel vártunk, néhány hozzánk látogató ismerőst. Bevallom, hasonlóan készítettem, mint a konyhán. Akkor még nem voltam tisztában a milánói, és a bolognai közti különbséggel, és én is darált hússal, gombával, sonkával, paradicsomszósszal csináltam, trapista sajtot ráreszelve. 30 éve, még nem nagyon ismertük a fűszerkeverékeket, azt sem tudtuk, hogy a bazsalikom, és az oregánó szerves része az Olasz ételek fűszerezésének, de az eredmény frenetikus volt. Akkor is sikert arattam. A mai milánói is biztos finom lesz, de most a széles archívumom fényképét teszem ki illusztrációnak. 
A másik főétel ma a lekváros derelye lesz. Úgy emlékszem, ebből nem rendeltünk ma, de mivel van róla saját képem, így ezt is megosztom. Apropó kép! Egyre gyakrabban találkozok saját ételfotóimmal, amiket az internetről töltenek le. Semmi gond nem lenne, de az ilyen módon megosztott képeknél is illő a forrást megjeleníteni. A minap kis vitám volt egy receptes oldal gazdájával, aki sajátjaként tette fel a képemet receptje mellé. Beismerte ugyan, hogy a netről szedte le a képet, de szerinte ez így van rendjén. Szerintem nem. Nem bonyolódok be az utóbbi időben megismert plágium ügyekbe, de....
A derelyét egyébként, kitűnően el lehet készíteni gyorsfagyasztott tasakos anyagból. Tudom, hogy az igazi a házi, de ekkora mennyiségért kár nekifogni. 
A nagy kérdés, a gyümölcs, ami az ételeinket fogja kísérni, de erre is hamarosan fény derül. A múlt hét pénteken kapott almákból, néhány, a szekrény tetején található társukkal egyetemben, kétféle almás sütit készített Párom. A hagyományos almás pitét, és egy különlegesen finom, reszelt almást fahéjjal, mazsolával. Aki kíváncsi a receptekre, látogasson el blogoldalamra, ahol bővebb infót találhat. 
Az ételeink, még úton vannak, de már olvashatjátok a beszámolót. Mindenkinek szép hétvégét, a mai ebédhez jó étvágyat kívánok!


2013. március 22., péntek

2013.03.22. Nyírségi húsgombóc leves, lekváros derelye, bolognai spagetti, gyümölcs.


Meglepetéééés! Szerintem, még most tálalják ételeinket, de Ti már látjátok, mi lesz az ebéd. 




Így kell ezt csinálni. Nem? Már többször dicsekedtem archívumommal, de most ismét megteszem. Az utóbbi időben szenvedélyemmé vált ételfotózás eredményeként, annyi képem van, hogy szinte minden ételről azonnal, több változattal tudok szolgálni. És mind a saját fotóm. Tegnap este Kedves Feleségem, megkívánt egy kis pudingot. Ő is csavaros észjárású, így nem hagyományosan csinálta. Rögtön előkaptam képítőmet, és illendően megkérdeztem, szabad-e. Nem locsolni, az a jövő hét végén van. Szabad volt lefényképeznem, mit készített magának, így látni fogjátok. 
De nem ezért ültem ilyen korán a gép elé. Van egy kakukktojás a képen, mert nem tudom, milyen gyümölcs érkezik. A három közül valamelyik. Ebben biztos vagyok. 


A levesben is, hiszen szerepel a neve az étlapon. Nyírségi húsgombóc leves. A szokásos, pénteki gazdag leves. Nagyon finom szokott lenni, és hamarosan meglátjuk. Természetesen, erről is készítek képeket, de azt majd egy másik alkalommal láthatjátok. Lehet, hogy csinálok, egy újabb montázst, és a bejegyzés végére biggyesztem. Sőt biztos!

A lekváros derelye, viszont, azon sem fog szerepelni, mert ma nem kértünk belőle. Amikor meglátták a fiúk, hogy bolognai spagóca a főkaja, mindkettő ebből rendelt. Én is. Sőt! Egy titkot elárulok. Külön készülődés folyik. A mai napom, részben, vagy egészben a bolognairól fog szólni.
Illetve, a bolognainak, különleges alkalomra történő különleges tálalásáról. Nagyon készültem. Kíváncsi vagyok, mit fogtok szólni hozzá. Mindent látni fogtok, időben. Addig titok! Így aztán gyorsan le is zárom a beszámolót, újabbal, majd a titok feloldása után jelentkezek. Mert a titok, addig titok, amíg ki nem derül. 
De jó lenne, ha az ég is kiderülne!


2013. február 8., péntek

2013.02.08. Tárkonyos raguleves, lekváros derelye, zöldséges, rakott penne, alma.



A hét elejétől, új formában számolok be naponta érkező ételeinkről. Több a köret. Elsősorban a szöveges körítésre gondolok, de igyekszem, szebben tálalni, és minőségi fényképeket is csinálni róluk. Örömmel teszem. Ebben a borongós, télies időjárásban, nem is tehetnék mást. Az embernek, valamivel el kell foglalnia magát, ha már egyedül tölti napjait. Hiába ül mellettem barátom, Kimi kutya, az mégsem olyan, mintha a család venne körül. De hétvége jön, és akkor megint a konyhában töltjük időnk jelentős részét. Párom már jelezte, hogy süti is lesz, mert van rendelés rá. Természetesen a családtól. Ma viszont, még azt esszük, amit rendeltünk, és már meg is érkezett.

A napi menü. Kicsit trükköztem a fotóval. Ugye nem baj?


Tárkonyos raguleves, gazdagon.

Lássuk, mit is kaptunk? A leveske, tárkonyos raguleves. Pénteken mindig sűrű levest kapunk. Nem is tudom miért írtam „leveskét”, mert az adag, szokás szerint bőséges. A tárkony, különleges ízt ad az ételnek. Nem lehet viszont, minden leveshez használni. Sima húsleveshez biztos nem. Elsősorban, tejszínes, tejfölös levesekhez illik. Mint a maihoz is. Husival, sok zöldséggel dúsítva, akár egymagában is megtölti a bendőt. 

Lekváros derelye, morzsával.
Főételt, mára is kétfélét rendeltünk. Gergő, lekváros derelyét eszik. Ez a tésztaétel, illik a leves mellé. Mint minden pénteken, most is tésztafélékkel leptek meg bennünket. Ez a szokás, visszanyúlik a vallási eredetű, pénteki böjtig. Valahány éttermi, menzai menüt fogyasztottam életem során, mindenhol tésztás étel volt a leves utáni második péntekenként. A tésztát, nem csak az olaszok, hanem szerte a világon, minden nemzet változatosan készíti. Az olaszoknál is meg van a derelye megfelelője. Ott raviolinak hívják. Kicsit más, de lényegében mégis egy töltött tészta. Az elkészítés módja is ugyanaz. Lobogó vízben, néhány percig főzzük, és szósszal, vagy öntettel, esetleg, mint a derelyét, zsemlemorzsával, porcukorral hintve tálalják.

Zöldséges, rakott pennetészta.
Külön blog bejegyzésem foglalkozik a csőben sült ételekkel. A mai második főfogás is közéjük tartozik. Rakott zöldséges penne. Szépen rétegezve, a legvégén, a ráöntött öntet rápirulásával, szép ropogós kéreggel. Mivel minden ételt le is meózok, ezt is megkóstoltam. Ma kicsit fűszertelennek találtam. Megígértem, hogy őszinte leszek, így bátran merek kritikát is mondani. Nincs baj! A fűszerezést, utólag is pótolhatom. Sót, fogok rá tenni utólag!
Mint illik, ma is érkezett valami, amivel teljessé tesszük a mai menüt. Ez pedig, fejenként, egy mosolygós alma. Jókora! Ebben a csúnya időben kell is a vitamin!
Most, hogy kitárgyaltam a menüt, néhány szó a kezdő képről. Agyalós típus vagyok. Sokáig gondolkoztam, és úgy döntöttem, hogy ma ebben a formában látjátok a mai kajánkat. Szerintem egész jól sikerült. Bár nem szeretem a csicsás dolgokat, ez még belefér. Ugye, nem giccses?