2013.10.22. Tojásleves, borított borda, rakott zöldbab

Az élet nem áll meg, de mivel tegnap meghalt a számítógépem, kénytelen vagyok alternatív megoldáshoz folyamodni. Behoztam azt a masinát, amivel a videókat szerkesztem, de mivel ez nem volt eddig internetre kötve, több biztonsági intézkedést, ill egyebeket kellett tennem.  Nem volt fent rajta, a fotószerkesztő progi sem, amivel a mindennapi betevőmről készült fotókat dolgozom fel. Ezért késik a megszokott napi menü.

Ha minden igaz, a férfiasságom rendben lesz, mert a tojáslevesnek, állítólag van köze hozzá. Én még nem tapasztaltam, de hinni kell benne. Jó köményes, ebben is van babér bőven, Ha nem tudnám, hogy nem így van, azt hihetném, a tegnapi leves lett felturbózva. Meg sem fordult a fejemben!!! Nekem ízlik. 

Mint ahogy ízlik mindkét főétel is. A borított borda, kellemesen fűszeresen érkezett. Kíváncsiságom határtalan, így bele is kóstoltam mindkettőbe. Először a borított szeletbe, ami nem csak látványos, hanem igen finom is. Az egész tetején roppanós sajtréteg van, ami még szuperebbé teszi.

A rakott zöldbab, szintén nem a megszokott módon érkezett. Látszik, hogy történtek változások a konyhán. Nagyon szép a rakott étel, de bevallom, kicsit eltúlzottnak éreztem a rászórt őrölt pirospaprika ízét. Néha a kevesebb több. Tudjátok, hogy ez az én külön bejáratú véleményem, és valószínű, mások egészen másként gondolkodnak. Nem baj. Különbözőek vagyunk, így ez az én saját álláspontom. Maga az étel egyébként szintén finom. Nagyon szép is rajta a paprika, sokszínűvé teszi a kaját, de nekem túl erőteljes az íze így. 

Nem  említettem még a csemege ubit, ami a borított bordához járt. Jó így együtt. Jól is laktam a kóstolással. 
A számítógép problémáim egyenlőre megoldódnak, de komoly munka lesz a hét hátralévő felében. Újraélesztési kísérlet következik a megpusztult notebookon, és mily szerencse, hogy minden alkalommal biztonsági másolatot készítek mindenről. Ha nem így tettem volna, az összes fotóm, zeném, és egyáltalán minden dokumentumom elenyészett volna. Pótolhatatlan lett volna a veszteség. Így viszont némi optimizmussal tekintek a jövőbe.

2013.09.23. Tojásleves, borsos tokány, sárgaborsó főzelék, briós

Csaltam! Ennek az az oka, hogy már egy ideje, csak az egyik menü érkezik hozzánk, mivel a másik adagot máshova kértük kiszállítani. Vannak olyan ételek, amik óriási archívumomban sem szerepelnek, és így nem tudnám szemléltetni képpel az ételt. Ma ebbe a helyzetbe kerültem, de megoldottam. A sárgaborsó főzelék, ami sült párizsival érkezik néhány háztartásba, nem biztos, hogy így néz ki, de a technika segítségével, így raktam össze. Fantáziám határtalan, így remélem jól sikerült élvezhető képet produkálni. De térjünk az ebédre!

Tojásleves érkezett, és kicsit ecetesebben, mint azt szeretem. Csak egy kanálnyi volt amibe belekóstoltam, és az is lehet, hogy az épp elfogyasztott kávé után volt túl savanyú, de később ismét megpróbálom. Ez volt az első benyomás, és az elég lényeges. A tojásleves, a legegyszerűbb levesek közé tartozik, hiszen köményes alaplevet kell készíteni, berántani, és vékony sugárban, tojást csorgatni bele. Természetesen, állandó kevergetés mellett. Elgondolkoztam, vajon ekkora tételben, hogyan csinálhatják, hiszen ez igen időigényes folyamat. Majd megkérdezem. 

Amiből, ma rendeltünk, a borsos tokány, ami ma tésztával érkezett. Már megszoktam, hogy sokkal fűszertelenebbek az ételek, mint azt saját konyhánkban csináljuk, így ezt is utána kell ízesíteni. Én sót, őrölt borsot, és csipetnyi fokhagymaport fogok bele tenni, mert ízlésem ezt kívánja. Bőséges paradicsomos szafttal érkezett, így lehet, hogy Áron fiam, még ketchupot sem fog rányomni. Ez nem biztos!

Már az elején említettem, a sárgaborsó főzelékből ma nem rendeltünk, így a kép a fantáziám szüleménye. Harminc éve használok számítógépet, és főleg a grafikában vagyok igen jártas, így nem okozott különösebb gondot összerakni a képet a főzelékről, és a sült párizsiról. A főzelék eredeti feltétje a sült kolbász volt, a párizsit egy másik, zöldborsófőzelékről varázsoltam rá a képre. Egész jól sikerült. Remélem, akik ma ezt rendelték, nem fognak csalódni!

De régen ettem briós kalácsot! Ma lenne rá lehetőségem, de egyenlőre nem állok neki. Ez érkezett ma desszertként, mint azt a múltkor megtudtam, a Gyulakenyér jóvoltából. Ők szállítják a péksütiket, igen jó minőségben. Ránézésre is finom süti, így méltó koronája a mai ebédnek. 
Ezzel az önként vállalt feladattal mára végeztem, de találok magamnak mást. Újra elkezdődött egy új hét, és remélem, mindenkinek sikeres lesz. Az étvágyunk csillapításáról mára gondoskodtak, így nekem csak jó étvágyat kell kívánni mindenkinek!

2013.05.16. Tojásleves, sertéspörkölt.

Ma megint könnyebb dolgom van, mert mindössze két étellel van dolgom, így nagyobb hangsúlyt fordítottam a képekre. Gyönyörű az idő, így kivittem a kajákat a szabadba. Egyre nagyobb gyakorlatot szerzek az ételfotózás terén is, és mások szerint is egyre színvonalasabbak a fotóim. Nem is olyan régen nyertem is velük. De a bejegyzés nem rólam, hanem az ételekről szól!

Ma a leves, rendkívül egyszerű, csorgatott tojásleves. Állítólag, kitűnő élettani hatásai vannak hímnemű sortársaimmal kapcsolatban, de én eddigi életem során, nem vettem észre. Egyébként, nagyon szeretem. Különösen akkor, ha rengeteg benne a tojás. Ebbe most a szokásos mennyiség van, de nem állok neki felforralni, és még több tojással felturbózni. Ismeritek a tojáslevest. Köményes, rántott leves, amibe a felvert tojást, állandó kevergetés közben, vékony sugárban csorgatják. Így, nem lesz darabos a tojás.

Ha most nem a sertéspörköltet rendeltük volna, akkor bakonyi csirkemellet ettünk volna, de ez most mások asztalán fog megjelenni. A múltkor, ez is nagyon finom volt. Mint ahogyan nagyon finom, a sertéspörkölt is. Pirított, reszelt tarhonyával érkezett, és friss uborkasalátával. Határozottan elérkezett az ideje a friss salátáknak is. Nem az első eset idén, hogy friss uborka érkezett. Keveset beszélek a pörköltről, de higgyétek el, nagyon finom. Szombaton, ha minden igaz, vaddisznóból főzök pörit, borókával, és almával. Ne lepődjetek meg! Az alma, ugyanazt a hatást biztosítja, mint a vörösbor. A benne lévő savasság a hagymát teljesen "szétrobbantja" nem beszélve arról, hogy kitűnő, sűrű szaftot biztosít a pörinek. Remélem jó idő lesz. Most viszont az van, és máris megyek vissza, további képeket csinálni. Ha már a természet kegyes hozzám, több beállítást ki fogok próbálni. 
Nektek pedig jó étvágyat kívánok!

2013.04.15. Tojásleves, finomfőzelék virsli, csikóstokány, diós táska.

Nem tudom felétek milyen az idő, de itt gyönyörű. Végre egy igazi tavaszi hétvége volt az ilyenkor megszokott kerti munkával, takarítással. Nejem, legalábbis belehúzott. El is fáradt gondolom. Én sem voltam tétlen, de egészen más munkám volt. Megnéztem! 9834 ételfotómat néztem át, ahol szükséges volt újravágtam, átneveztem, szóval elvoltam. Ne higgyétek, hogy nem segítettem volna szívesen a többi munkában is, de a sors ezt szabta rám. Azt viszont szabadon választottam, hogy minden nap beszámoljak ételeinkről, és ezennel meg is teszem. Vannak akik már várják.

Ma csorgatott tojáslevessel kezdünk. Elgondolkoztam! Ekkora mennyiségben, vajon hogyan csorgatják a tojást? Mert én házilag, könnyen. De itt több mint 600 adagról van szó. A tojást, én állandó kevergetés mellett lassan csorgatom a köménymagos, berántott lébe, vékony sugárban. Biztos van rá valamilyen megoldás, hogy ne órákig kelljen csorgatni a tojást. Talán, vékony lyukú szűrűn keresztül teszik, így egyszerre több sugárban csorog az anyag. Meg fogom kérdezni. Egy biztos, hogy finom leveske. Sok zöld fűszerrel, elég sok tojással, így nem kell turbózni.

Kivételesen, le tudtam fotózni azt az ételt is, amiről nem nagyon van kép az archívumomban. A finomfőzelékről van szó, amit nem nagyon csíp a család. Itthon, legalábbis, még soha nem csináltunk. Talán párom, a gyerekek kicsi korában, kifejezetten nekik készített, de a család asztalán, ritka vendég a finomfőzi. 
Erről is beszéltünk a hétvégén. Szerencsére a konyha olyan változatossággal produkálja nap, mint nap ételeinket, hogy hosszú időbe telik valamelyik étel ismétlődése. Most, hogy rendeztem a képeket, rájöttem, több hónapba telik, hogy valamelyik étel ismétlődjön. Ez így van rendjén. Ez sem kis munka. Nemcsak a szakácsok, konyhalányok, végzik kitűnően munkájukat, hanem a koordináció is kiváló. A mi legnagyobb örömünkre. Egyébként, a finomfőzelékkel kapcsolatban nincs ellenérzésem, de nem tartozik kedvenc ételeim közé. Valószínű a gyermekkori menzás élmények, és a kórházi koszt motivál. 

A másik főétel, a csikóstokány a mai napon. Mitől csikós? Valószínű attól, hogy apróra vágott, füstölt szalonna is van benne. A tokány mint azt többen tudjátok, a csíkokra vágott húsok gyűjtőneve. Ez lehet, sertés, pulyka, marha, de más hús is. Jó szaftosan készül, többnyire paradicsom, paprika hozzáadásával. Télen, konzerv lecsóval. Most is finom, kellően szaftos lett a tokány, és tésztakörettel lett tálalva, ami kellően magán tartja  a ragut. 

Egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a tálalásra, és a fotókra. Terveim vannak. Szívesen is csinálom. Kicsit több a meló velük, de megéri.
Örülök, hogy meg akartam mutatni a desszertként érkezett diós táska keresztmetszetét is. Ha csak úgy, feltárás nélkül fotóztam volna, még ma is filóznék a tölteléken. Ha már így alakult, meg is reggeliztem. Jól esett a kávé után, a süti fele. 
Remélem, Ti is finomat főztök, esztek ma! Nekünk nincs gond a főzéssel, mert ellátnak bennünket. Rajtam kívül több, mint 600 embert. Mi biztosan jól fogunk lakni! Jó étvágyat!

2013.03.05. Tojásleves, rántott pulykamell tört krumplival, rakott zöldbab.

Vannak néha nekem is kudarcaim. Ti ebből semmit nem vesztek észtre, mert a feladatot, minden tudásom szerint teljesítem. Tegnap, rengeteg új bejegyzést írtam, receptoldalakra, blogom is bővült, de nem minden ment simán. Feltöltési problémák vannak. Ma pedig elterveztem, hogy azt is megörökítem, hogyan jut el hozzátok ez a kép, de ez sem sikerült. Nem adom fel, hamarosan látjátok. 
De az ételekről kell beszélnem, hiszen ez a lényeg. Ezzel nincs gond, mert jók lettek a fotók.

Ma ezek az ételek érkeztek Gasztropajtiék ételhordóiban.

Viagra helyett.

Rántott pulykahusi.

 Ma nem kell bevennem viagrát! Tojáslevest ehetünk, ami állítólag növeli a potenciát. Meg a rinocéroszagyar, őrölve. Mi lenne, ha megszórnánk a tojáslevest vele. Dupla élvezet. A hiedelemben nem vagyok biztos. A tojáslevest, sem ezért eszem, hanem azért, mert szeretem. Szombaton én is csorgattam tojást, az erős - savanyú levesbe. Igen jól sikerült, de ma enni kell. Az emlékekkel viszont nem lehet jól lakni.
Főételeink, megint kétfélék. Rántott pulykamell érkezett, tört krumplival. Nem okoz nagy gondot az elkészítés. A vékonyra szelt pulykamellet kikloffolják (klopfolják) (mindkettő helyes) és liszttel, tojással, zsemlemorzsával panírozzák. A legegyszerűbb ételek közé tartozik. Bár a panírozás, van akinek gondot okozhat. Kezdő háziasszonyoknak esetleg. De nem a konyha dolgozóinak, akiknek ilyenkor több mint 600 adagot kell előkészíteni. Nem semmi a teljesítmény! Biztos nem félórás munka, mint itthon. Tegyük fel, hogy nem mindenki rántott husit rendel, hanem mint mi, a másik főétellel is szeretne megismerkedni. Mi tehetjük, mert egyszerre három adagot rendelünk, minden nap. 

Rakott zöldbab.

A másik mai főfogás, lényegesebben macerásabb mint a rántott husi. Szerintem ezzel is könnyen megbirkóznak a konyhán. Mert gyakorlatuk van benne. Ma granitírozott ételt kaptunk. Azt mondták, ha idegen szavakat használok, okosabbnak tűnök. Rám fér! Szóval a granitírozás, csőben sütést jelent. Ezt sem tudjátok mit takar? A cső, a kemence zuga volt, ahol a tepsis ételeket sütötték, anno. Ma a kemence helyét átvették a légkeveréses sütők, amik lényegesen eredményesebben működnek egy ekkora konyhán. Kellene néhány forduló a kemencében, ennyi rakott ételnél. Annyit beszélek mellé, hogy majd elfelejtettem megírni, mit is kaptunk. Rakott zöldbab érkezett, a szokásos, igen esztétikus, és finom formában. Van benne darált hús, rizs, alján, tetején zöldbab, és az egész leöntve egy szósszal, ami tejfölből, lisztből, és lehet, hogy reszelt sajtból van kavarva. Ez utóbbira nem mernék nagy összegben fogadni. A lényeg, hogy finom.
A rántott hús mellé érkezett még egy adag csalamádé is, a megszokott minőséggel.
Ennyit a mai kajákról. Valamit viszont meg kell köszönnöm! Tegnap, rekord mennyiségű látogatóm volt, különböző blog, és weboldalaimon. Bocsánat! emberi lények esetében, nem illik mennyiségről beszélni! Maradjunk abban, hogy sokan voltatok. Majdnem annyian, mint az ... Ezek szerint nem dolgozom hiába. Jól esnek az elismerő kommentárok is. Egy gasztrobloggernek, nincs ennél nagyobb elismerés. A kudarcok, pedig nem érdekelnek!
Jó étvágyat! Holnap is jövök!