A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sertéspörkölt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sertéspörkölt. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 14., hétfő

2013.10.14. Kacsanyak leves, sertéspörkölt tarhonyával, kelkáposzta főzelék, bélszínrolóval.

Kicsit elromlott az idő, de elvileg ősz van. Kinézve az ablakon, köd lepi a tájat (nekem a szomszédok kertje a táj) és a nyirkos idő nem tetszik. Még szerencse, hogy megint mozgalmas hetet hagytam magam mögött, tele sikerekkel, és finom ételekkel. A múlt heti ételek is nagyon finomak voltak, és remélem, ezen a héten sem lesznek mások!
Mi sem tétlenkedtünk hétvégén a saját konyhánkban, mert természetesen, nem maradhatunk étlen akkor sem, amikor a konyha nem gondoskodik rólunk. 
Megint sok új receptet töltöttem fel új oldalamra, és máshova is. Kicsit céltudatosabb voltam, mert este feltöltöttem azokból az ételekből is, amik ma érkeztek ételhordóinkban. Lássuk sorban.




A kacsanyak levest, gondolom mindenki szereti. Viszonylag olcsó alapanyag, és nem csak a hús adja a leves zamatát, hanem a csontból kioldódó alaplé is. Nem véletlenül készülnek csont alaplével a levesek. Más ételekbe is öntünk ebből a finom dús léből, ha javítani akarunk az ízén. Mi természetesen zöldségféléket is főzünk hozzá bőséggel, valamint levestésztát is. A Mama által házilag készített eperlevél, siplike, vagy csigatésztát. Így tökéletes! Mivel tegnap este előre dolgoztam, leírtam, saját konyhánkban, hogyan készítjük a kacsanyak levest.  Itt nézhetitek meg.
Ugyanígy leírtam a sertéspörkölt receptjét is. Nem okoz különösebb gondot, hiszen annyi receptet írtam, töltöttem fel az utóbbi időben saját oldalaimra, és különféle versenyekre, hogy óriási gyakorlatra tettem szert. Most reggel olvastam az emailt, hogy megint nyertem. Természetesen örülök, mert nagyot javít az egómon. Akik ismertek tudjátok, hogy néhány évvel ezelőtti súlyos betegségemből, a gasztronómiai sikereim segítségével lábaltam ki, na meg családom, barátaim, ismerőseim szeretetével, segítségével. Köszönöm!
A sertéspörkölt receptjét pedig álmomból felkeltve is le tudom írni, így tegnap sem kellett sokat gondolkodnom rajta. 
A sertéspörkölt receptjét itt találjátok.
Töredelmesen bevallom, a következő ételt, még az életben nem készítettem el, és lehet, hogy ez így is marad a hátralévő időben. A kelkáposzta főzelékről van szó. Soha nem tartozott a kiugró kedvenceim közé, de nem tudom miért. Általában szeretem a főzelékeket, sőt van olyan, amit imádok. Ez nem esik közéjük. Mint minden főzelék, ez is habarással, vagy rántással készül. A kelkáposzta főzelék szerves tartozéka a hozzáfőzött krumpli, és valamilyen feltét. Ma bélszínroló van mellette. Gondolom én. Mivel a mai főzeléket nem áll módomban fotózni, előkapartam az egyetlen képemet az archívumomból, amin viszont más feltéttel szerepel az étel. Ez a kakukktojás a mai menüben.
A kakaós csigából viszont a fotózás után, le is törtem a csücsköt. Olyan szép volt. Finom is, mert megbízható forrásból származik. Ezeket a sütiket, nem a konyhán készítik, hanem megfelelő beszállítóktól rendelik. Mind a péksütik, mind pedig a cukrászsütik is nagyon jó minőségben szoktak megérkezni. Így történt ma is, így nem maradt más dolgom, mint jó étvágyat kívánni!


2013. május 16., csütörtök

2013.05.16. Tojásleves, sertéspörkölt.

Ma megint könnyebb dolgom van, mert mindössze két étellel van dolgom, így nagyobb hangsúlyt fordítottam a képekre. Gyönyörű az idő, így kivittem a kajákat a szabadba. Egyre nagyobb gyakorlatot szerzek az ételfotózás terén is, és mások szerint is egyre színvonalasabbak a fotóim. Nem is olyan régen nyertem is velük. De a bejegyzés nem rólam, hanem az ételekről szól!




Ma a leves, rendkívül egyszerű, csorgatott tojásleves. Állítólag, kitűnő élettani hatásai vannak hímnemű sortársaimmal kapcsolatban, de én eddigi életem során, nem vettem észre. Egyébként, nagyon szeretem. Különösen akkor, ha rengeteg benne a tojás. Ebbe most a szokásos mennyiség van, de nem állok neki felforralni, és még több tojással felturbózni. Ismeritek a tojáslevest. Köményes, rántott leves, amibe a felvert tojást, állandó kevergetés közben, vékony sugárban csorgatják. Így, nem lesz darabos a tojás.
Ha most nem a sertéspörköltet rendeltük volna, akkor bakonyi csirkemellet ettünk volna, de ez most mások asztalán fog megjelenni. A múltkor, ez is nagyon finom volt. Mint ahogyan nagyon finom, a sertéspörkölt is. Pirított, reszelt tarhonyával érkezett, és friss uborkasalátával. Határozottan elérkezett az ideje a friss salátáknak is. Nem az első eset idén, hogy friss uborka érkezett. Keveset beszélek a pörköltről, de higgyétek el, nagyon finom. Szombaton, ha minden igaz, vaddisznóból főzök pörit, borókával, és almával. Ne lepődjetek meg! Az alma, ugyanazt a hatást biztosítja, mint a vörösbor. A benne lévő savasság a hagymát teljesen "szétrobbantja" nem beszélve arról, hogy kitűnő, sűrű szaftot biztosít a pörinek. Remélem jó idő lesz. Most viszont az van, és máris megyek vissza, további képeket csinálni. Ha már a természet kegyes hozzám, több beállítást ki fogok próbálni. 
Nektek pedig jó étvágyat kívánok!


2013. február 25., hétfő

2013.02.25. Karalábéleves, zöldbabfőzelék fasírttal, sertés pörkölt tésztával, ischler.




Újra hétfő, újra érkeznek ebédeink, az ételfutár által.Természetesen, a hétvége sem eseménytelen Hajduéknál. Hét végén sem maradunk éhen, hanem igen finom ételeket eszünk. Szombaton pl. csirkemáj készült, majorannás, kakukkfüves, lecsós szafttal. A leves sem volt kutya, de a kutya örült a levesbe főtt pulykacsontoknak, amivel igen jól is lakott. Mi is a levessel! De mától ismét a menza jön, péntekig.



A ma érkezett ebédünk. Kicsit közelebbről, mint azt megszoktátok.


A leves, karalábéból készült.


Mint a képen látható, mára ismét kétféle főételt rendeltünk. A leves, szokás szerint közös, és kis kockákra vágott karalábéból készült, hús alaplével, legalább kétféle levestésztával. Találtam ugyanis kiskocka, és fodros kocka tésztát is a leves ellenőrzése során. Sima hétköznapi leves, jókora adag. Nem lehet minden nap gazdag, tartalmas levessel kényeztetni gyomrunkat. Arra ott van a péntek. Kíváncsi lettem, és rögtön kielégítettem. Pénteken legényfogó leves lesz asztalunkon, a konyha jóvoltából. Mivel minden héten beszkennelem az étlapot, nem jöhetek zavarba. Minden nap előre tudom, mit hoznak. Persze ez ránézésre is megy, de a különböző fantázianevek miatt, néha jó puskázni.

Sertéspörkölt, tésztával.

Ma sertéspöri érkezett tésztával. Gergő pedig zödbabfőzeléket rendelt, amit fasírtszelettel tálaltak. Mindkét étel, kiadós ebéd. A sertés, és marhapörkolt, az egyik nemzetközileg is ismert hungarikum, amit szerte a világon "gulas"-ként ismernek. Zsuzsi barátnőm kaliforniából mesélte a minap, hogy egyik ismerőse "gulast" akart csinálni, de nem szereti a hagymát sem, meg a paprikát sem. Ráadásul csirkemellből akarta készíteni. Szívesen küldenék egy igazi Magyar receptet, de barátomat ismerem annyira, hogy rendesen helyreigazította az illetőt. Gondolom inkább grillezést javasolt a pöri helyett. Hagyma, paprika nélkül, nincs pörkölt. Vagy ahogy ott ismerik "gulas". 

Zöldbab főzelék, fasírttal.

Valószínű, a zöldbab főzeléket sem úgy készítik kaliforniában, mint itthon. Mert ez jó vastag rántással készül. Na nem annyira, mint azt az iskolai menzán, fiatalkori emlékeim szerint kaptuk, hanem jócskán dúsítva a belevaló zöldbabbal is. Emlékszem, mikor gimis koromben, több kanállal kellett ennem a főzelékbőll, mire egy szem zöldbab horogra akadt. Illetve kanalamba került. Ez akkor volt. Ég, és föld! Ezért utálják ma is sokan a menzai kaját. Tudnám ajánlani a mi vendéglátóinkat! A komplett stábot. Mert  úgy érzem, összszokott a csapat. Ételeinken legalábbis ez látszik. Két éve egyszer előfordult, hogy szakácsváltás volt. Észrevettük! Nem volt rossz, de másak voltak az ételek. Amióta dokumentálom, (4 hónapja) apró kifogásokon kívül semmi baj nem volt ételeink ízével. Ma sem!

Fejenként egy süti jár.

Kaptunk még fejenként egy ischler jellegű sütit is. Ez az ischler sem az, amit megszoktam. A régi, békebeli. Az sima szélű linzertésztából készült, kerekre szabva, és felül, és oldalt is csokimáz borította. A régi Komló cukiban, így lehetett venni, 3,40-ért!  Nem is tudom, hogy ischlernek nevezzem-e, mert az étlapon, egyszerűen "desszert" megnevezéssel szerepel. A lényeg, hogy ez is a megszokott minőség.
 Megint jól kezdődik a hét. Blogoldalamat egy kicsit turbóztam a hét végén. Több információval találkozhattok, és rákereshettek közvetlenül, más témájú blogbejegyzéseimre is. Tegnap csináltam, és megérte! Forgalmam ötszörösre ugrott. Ennek örül igazán a blogger. Annak ha sokan olvassák bejegyzéseit, meg ha van miről írni. 
Kellemes hetet!