2013.09.27. Jókai bableves, tejberizs, krumplis tészta, alma.

Tegnap este rápillantottam az étlapra, hogy felkészüljek a ma érkező ételekre. 
Oh my God!  Az "A" menü kifog rajtam! Nem rendeltünk belőle, de még csak képem sincs róla. Ez törvényszerű, mert ha jól emlékszem, utoljára kb. fél évszázada ettem tejberizst. Ez az az étel, ami nélkül le tudom élni hátralévő életemet. Soha nem voltam oda érte, és ezentúl is megleszek nélküle. Mit tegyek? Valahogy, meg kellene jeleníteni a kaját! Tegnap este, tehát nekiálltam a tejberizsnek. Ha most azt hiszitek, hogy elő a tej, a rizs, a kakaó, a fahéj, a cukor, akkor tévedtek! Leültem a gép elé, és 10 perc alatt összedobtam az én tejberizsemet. Eddig nem tudtam, hogy lehet a Photoshoppal is főzni, de sikerült. Bár nem hiszem, hogy életem hátralévő részében megkívánnám ezt a mások számára kitűnő ételt, a jövőben is megmaradok ennél a módszernél, ha véletlenül tejberizsre fanyalodnék.

Mint kiderült, tejberizs ma nem érkezett, de minden más igen.

Érkezett például Jókai bableves. A megszokott pénteki összeállítás, a gazdag leves, és a másodikként érkező tésztaétel kombinációjában. A leves, tényleg tartalmas. Minden van benne, aminek egy bablevesben lennie kell. Husinak, répának, zöldségnek, zöld fűszereknek, csipetkének. A végén tejföllel behabarva, biztosítva a pikáns, savanykás ízt. Ez ám a kezdet! A tálaláskor, egy kiskanálnyi tejfölt, magam is tetem az ételre (ez nem tartozék) mert illik hozzá. Na meg a csípős íz, amit szintén pótlok.

A folytatásban jöhetne, az előszóban megénekelt tejberizs, de a Photoshop ehetetlen, így marad az a kép, amit tegnap este főztem. Bevallom, nem is nagyon hiányzik. Mások asztalára biztosan kerül, mert lehet, hogy van, aki ezt favorizálja.A képet, csak azért teszem fel, mert büszke vagyok "főztömre"

Jött viszont krumplistészta. Magyarul, grenadírmars. Na ez már jöhet! Az egész család szereti, biztos jól fogunk lakni vele. már csak azért is, mert a megszokott, bőséges adag érkezett. Bár rendkívül egyszerű étel, nagyon finom. Természetesen, csak akkor, ha jól van megcsinálva. A krumplinak kicsit jobban meg kell főnie, hogy a tésztával való összekeveréskor kellően homogén legyen az állaga. Arra gondolok, hogy a megfőtt krumpli, ráragadjon a tésztára, és így az egész étel, krémes jellegűvé váljon amellett, hogy minden összetevő megőrzi az önállóságát. De hülyén fogalmaztam, de ezt nem lehet másképpen leírni. 

A pénteki menü elengedhetetlen koronája,  a  gyümölcs. A tartalmas leves, a tésztaétel mellé megszoktuk már, hogy valamilyen gyümölcs érkezik. A gyümölcs, mindig az alapján van kiválasztva, éppen minek van szezonja. Ma az szép, mosolygós alma lett kiválasztva. Nem a gonosz mostoha hozta, mint a mesében, hanem a jókedvű kajafutár, aki épp almát majszolva adta át az edényeket. Ebből azt a tanulságot rögtön leszűrtem, hogy ha az ételfutár eszik az almából, akkor semmi köze nem lehet a gonosz mostoha által forgalmazott hasonló termékhez. Természetesen, ez megint saját, az átlagosnál is lököttebb gondolkodásom eredménye, így kérem az utolsó mondatokat figyelmen kívül hagyni! 

Egyébként pedig, kellemes hétvégét, jó étvágyat!

2013.09.13. Frankfurti leves, rakott penne, alma.

Ne felejtsétek! Péntek, 13. van! Sok dolga van ma a kéményseprőknek, meg a fekete macskáknak. A tegnapi előkészítés, és a ma hajnali főzés, viszont sikerrel, minden kudarc nélkül zajlott le a konyhán. Én már meg is kóstoltam az eredményt, és meg vagyok elégedve.

A levessel kezdtem. Nagyon jól van eltalálva az íze. Kellemesen fűszerezve, a habarással lággyá, pikánssá téve. A Frankfurti leves fő tulajdonsága az, hogy virsli is van benne. Más is, de ez a legfőbb jellemző, ezért frankfurti. Van még benne kelkáposzta, és krumpli is, valamint zöld fűszer, ami ebben az esetben petrezselyem zöldje. A főszakács szerint, szívesen használnának friss fűszereket is, de ezzel könnyebb, gyorsabb dolgozni. Nem a reklám helye, de Böllér fűszereket használnak többségben, amiknek a minőségével, én is meg vagyok elégedve. Elfogadható az áruk, és jó a minőségük. Beszéltünk sokat a különféle fűszerekről, és vannak amiket nem használhatnak. Jellegzetes íze miatt, sokan nem szeretik például, a lestyánt. Pedig majd minden ételbe kerül így is. Külön nem, csak rejtve. A lestyán ugyanis, minden ételízesítő alapfűszere. Úgy is nevezik, hogy Maggi fűszer. Nézzétek csak meg a Vegeta, Delikát, vagy bármelyik ételízesítő tartalom listáját, biztos van benne. Így aztán, a mai levesünkbe is került mértékkel. A végeredmény, finom!

A rakott penne is igen jól sikerült. Itthon is szoktuk készíteni, sonkásan, darált hússal, és úgy ahogy most kaptuk, lisztes, tejfölös, tojásos szósszal fixálva. Az, hogy nálunk sosem lehet így tálalni, két oka van. Az első, és legfontosabb, hogy sosem várjuk meg, hogy kicsit hűljön. Általában akkorra van kész, amikor már mindenki nagyon éhes, és nincs idő a tálalással vesződni. Ezért nem tudunk ilyen szép szeleteket vágni, mert forrón nem lehet szelni. Kicsit várni kell, hogy hűljön. A másik ok, nyilvánvaló. Más a saját sütőnk, tepsink mérete. Ezt a formát, csak a nagyméretű tepsiben készült rakott finomságokból lehet kimetszeni. Praktikus, mert így könnyebb adagolni is. Az állaga, fűszerezése tökéletes!

Nem tudom megállapítani a diós nudli állagát, ízét, mert az, nem kerül ma asztalunkra. Fiam, lehet, hogy ebből rendelt, majd megkérdezem milyen volt. Az archívumomból bányásztam elő a képet, azok közül, amiket szintén az erről a konyháról érkezett ételekről fotóztam. Van bőven!
Bár erre tippeltem, nem mertem biztosra venni azt, hogy ma almát kapunk. Erre, vagy a körtére gondoltam.

A péntek, az mindig gyümölcsös nap. Meg tésztás, és valamilyen olyan leves jön, ami önmagában is laktató. Tartsa meg az Isten a jó szokásotokat!
Én pedig hétvégére, szokás szerint elbúcsúzok, de nem tűnök el nyomtalanul. Újkígyóson búcsú lesz, így anyósomnál vendégeskedünk családostól. Természetesen, kedvenc képítőmet magammal viszem, így hosszabb beszámoló következik a Mama által készített rengeteg finomságról. Népes a család, de akár egy kisebb hadseregnek is elég lenne az a mennyiség, amit ilyenkor elénk tesz. Még titok mit főz, de biztos bőséges lesz. Nekem már meglesz, de nektek is jó hétvégét, és jó étvágyat kívánok!

2013.05.24. Lencsegulyás, zöldséges rakott penne, szilvás gombóc, alma.

Ki a szabadba! Na nem a barackfa alá, mint arra az új slágergyanús szerzeményben biztatnak, hanem csak az ételeinket vittem ki, egy-egy fotó erejéig. Mily szerencse, hogy csak akkor borult el, mikor már mindennel végeztem. Mindenkinek ajánlom egyébként, ha van lehetősége rá, fotózzon szabadban. Sokkal szebb képek készíthetők, mint zárt helyen. Vigyázni kell viszont, a megvilágításra! Ha olyan a fényképezőgépünk, akkor használjuk a vakut, még a szabadtéri képeknél is, úgynevezett derítésként. Így, a napfény, túlzott kontrasztját is ki tudjuk küszöbölni! A fotólecke után, viszont jöjjenek a kaják!

Lencsegulyás érkezett. A megszokott, pénteki tartalmas leves. Természetesen, ezt is megkóstoltam, mert anélkül, nem tudnám véleményezni. Több kanál mintát vettem belőle. Furcsa, pikáns íze volt. Nagyon jól esett, de az íz elemzését, több kanál után sem tudtam maradandóan elvégezni. Van egy furcsa, a vadas mártásra hasonlító íze, amiért csak dicséret illeti  a mai szakácsot. Belegondolva, hogy én mit szoktam tenni a vadasba, feltételezhető a kissé savanykás íz miatt, esetleg, akár egy kevés mustár is a levesben. Nem ragozom! Nekem jól esett.

A főételeink közül az egyik, zöldséges rakott penne. Meglepetésre, gomba is van benne, így lehet, hogy csere lesz. Áron, egyenlőre, nem szereti a gombát. Majd megszereti. Gergő, viszont nagyon. Így elképzelhető, hogy két fiam, ma ételt cserél. A rakott tészta is finom egyébként. Biztos utána fűszerezem kicsit, mert én ezeket a rakott finomságokat, mindig frissen őrölt borssal teszem, még élvezhetőbbé. Így is finom egyébként. Azoknak, a főként idős embereknek, akik a konyha fő megrendelői, biztos jól fog esni ebben, a kevésbé fűszeres formában is.

A másik főételt, nem kell fűszerezni. A tálalás látványa kedvéért, egy pici porcukrot szitáltam rá. így még szebb lett. Azoknak, akik szintén ezen a módon kapnak ebédet, ajánlom ezt a megoldást. Kinek-kinek saját ízlése szerint. Jelen esetben, biztos vagyok benne, hogy fagyasztott szilvás gombócokat kaptunk,  amiket csak egy kis pirított morzsával kellett még élvezetesebbé tenni. Így van rendjén!

A pénteki gyümölcs is megérkezett, ami nem barack, mint amiről az elején említett új slágerben énekelnek. A barack, még csak zöld bogyók formájában létezik a fákon, de hamarosan az is megérik. Hogy mi lesz belőle, lekvár, vagy pálinka, az mindenkinek saját ízlésétől függ. Az almából is lehet pálinkát csinálni, de azt inkább keverni szokták a más gyümölcsből készített nedűkhöz. Lekvárt viszont, alig-alig csinálnak belőle. Ez az alma biztos nem éri meg a lekvár, vagy pálesz állapotot, mert vagy megesszük, vagy felhasználjuk.
Addig viszont, mindenkinek kellemes hétvégét, és jó étvágyat kívánok!