Tegnap este rápillantottam az étlapra, hogy felkészüljek a ma érkező ételekre.
Oh my God! Az "A" menü kifog rajtam! Nem rendeltünk belőle, de még csak képem sincs róla. Ez törvényszerű, mert ha jól emlékszem, utoljára kb. fél évszázada ettem tejberizst. Ez az az étel, ami nélkül le tudom élni hátralévő életemet. Soha nem voltam oda érte, és ezentúl is megleszek nélküle. Mit tegyek? Valahogy, meg kellene jeleníteni a kaját! Tegnap este, tehát nekiálltam a tejberizsnek. Ha most azt hiszitek, hogy elő a tej, a rizs, a kakaó, a fahéj, a cukor, akkor tévedtek! Leültem a gép elé, és 10 perc alatt összedobtam az én tejberizsemet. Eddig nem tudtam, hogy lehet a Photoshoppal is főzni, de sikerült. Bár nem hiszem, hogy életem hátralévő részében megkívánnám ezt a mások számára kitűnő ételt, a jövőben is megmaradok ennél a módszernél, ha véletlenül tejberizsre fanyalodnék.
Mint kiderült, tejberizs ma nem érkezett, de minden más igen.
Érkezett például Jókai bableves. A megszokott pénteki összeállítás, a gazdag leves, és a másodikként érkező tésztaétel kombinációjában. A leves, tényleg tartalmas. Minden van benne, aminek egy bablevesben lennie kell. Husinak, répának, zöldségnek, zöld fűszereknek, csipetkének. A végén tejföllel behabarva, biztosítva a pikáns, savanykás ízt. Ez ám a kezdet! A tálaláskor, egy kiskanálnyi tejfölt, magam is tetem az ételre (ez nem tartozék) mert illik hozzá. Na meg a csípős íz, amit szintén pótlok.
A folytatásban jöhetne, az előszóban megénekelt tejberizs, de a Photoshop ehetetlen, így marad az a kép, amit tegnap este főztem. Bevallom, nem is nagyon hiányzik. Mások asztalára biztosan kerül, mert lehet, hogy van, aki ezt favorizálja.A képet, csak azért teszem fel, mert büszke vagyok "főztömre"
Jött viszont krumplistészta. Magyarul, grenadírmars. Na ez már jöhet! Az egész család szereti, biztos jól fogunk lakni vele. már csak azért is, mert a megszokott, bőséges adag érkezett. Bár rendkívül egyszerű étel, nagyon finom. Természetesen, csak akkor, ha jól van megcsinálva. A krumplinak kicsit jobban meg kell főnie, hogy a tésztával való összekeveréskor kellően homogén legyen az állaga. Arra gondolok, hogy a megfőtt krumpli, ráragadjon a tésztára, és így az egész étel, krémes jellegűvé váljon amellett, hogy minden összetevő megőrzi az önállóságát. De hülyén fogalmaztam, de ezt nem lehet másképpen leírni.
A pénteki menü elengedhetetlen koronája, a gyümölcs. A tartalmas leves, a tésztaétel mellé megszoktuk már, hogy valamilyen gyümölcs érkezik. A gyümölcs, mindig az alapján van kiválasztva, éppen minek van szezonja. Ma az szép, mosolygós alma lett kiválasztva. Nem a gonosz mostoha hozta, mint a mesében, hanem a jókedvű kajafutár, aki épp almát majszolva adta át az edényeket. Ebből azt a tanulságot rögtön leszűrtem, hogy ha az ételfutár eszik az almából, akkor semmi köze nem lehet a gonosz mostoha által forgalmazott hasonló termékhez. Természetesen, ez megint saját, az átlagosnál is lököttebb gondolkodásom eredménye, így kérem az utolsó mondatokat figyelmen kívül hagyni!
Egyébként pedig, kellemes hétvégét, jó étvágyat!
Oh my God! Az "A" menü kifog rajtam! Nem rendeltünk belőle, de még csak képem sincs róla. Ez törvényszerű, mert ha jól emlékszem, utoljára kb. fél évszázada ettem tejberizst. Ez az az étel, ami nélkül le tudom élni hátralévő életemet. Soha nem voltam oda érte, és ezentúl is megleszek nélküle. Mit tegyek? Valahogy, meg kellene jeleníteni a kaját! Tegnap este, tehát nekiálltam a tejberizsnek. Ha most azt hiszitek, hogy elő a tej, a rizs, a kakaó, a fahéj, a cukor, akkor tévedtek! Leültem a gép elé, és 10 perc alatt összedobtam az én tejberizsemet. Eddig nem tudtam, hogy lehet a Photoshoppal is főzni, de sikerült. Bár nem hiszem, hogy életem hátralévő részében megkívánnám ezt a mások számára kitűnő ételt, a jövőben is megmaradok ennél a módszernél, ha véletlenül tejberizsre fanyalodnék.
