A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kelkáposzta főzelék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kelkáposzta főzelék. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 14., hétfő

2013.10.14. Kacsanyak leves, sertéspörkölt tarhonyával, kelkáposzta főzelék, bélszínrolóval.

Kicsit elromlott az idő, de elvileg ősz van. Kinézve az ablakon, köd lepi a tájat (nekem a szomszédok kertje a táj) és a nyirkos idő nem tetszik. Még szerencse, hogy megint mozgalmas hetet hagytam magam mögött, tele sikerekkel, és finom ételekkel. A múlt heti ételek is nagyon finomak voltak, és remélem, ezen a héten sem lesznek mások!
Mi sem tétlenkedtünk hétvégén a saját konyhánkban, mert természetesen, nem maradhatunk étlen akkor sem, amikor a konyha nem gondoskodik rólunk. 
Megint sok új receptet töltöttem fel új oldalamra, és máshova is. Kicsit céltudatosabb voltam, mert este feltöltöttem azokból az ételekből is, amik ma érkeztek ételhordóinkban. Lássuk sorban.




A kacsanyak levest, gondolom mindenki szereti. Viszonylag olcsó alapanyag, és nem csak a hús adja a leves zamatát, hanem a csontból kioldódó alaplé is. Nem véletlenül készülnek csont alaplével a levesek. Más ételekbe is öntünk ebből a finom dús léből, ha javítani akarunk az ízén. Mi természetesen zöldségféléket is főzünk hozzá bőséggel, valamint levestésztát is. A Mama által házilag készített eperlevél, siplike, vagy csigatésztát. Így tökéletes! Mivel tegnap este előre dolgoztam, leírtam, saját konyhánkban, hogyan készítjük a kacsanyak levest.  Itt nézhetitek meg.
Ugyanígy leírtam a sertéspörkölt receptjét is. Nem okoz különösebb gondot, hiszen annyi receptet írtam, töltöttem fel az utóbbi időben saját oldalaimra, és különféle versenyekre, hogy óriási gyakorlatra tettem szert. Most reggel olvastam az emailt, hogy megint nyertem. Természetesen örülök, mert nagyot javít az egómon. Akik ismertek tudjátok, hogy néhány évvel ezelőtti súlyos betegségemből, a gasztronómiai sikereim segítségével lábaltam ki, na meg családom, barátaim, ismerőseim szeretetével, segítségével. Köszönöm!
A sertéspörkölt receptjét pedig álmomból felkeltve is le tudom írni, így tegnap sem kellett sokat gondolkodnom rajta. 
A sertéspörkölt receptjét itt találjátok.
Töredelmesen bevallom, a következő ételt, még az életben nem készítettem el, és lehet, hogy ez így is marad a hátralévő időben. A kelkáposzta főzelékről van szó. Soha nem tartozott a kiugró kedvenceim közé, de nem tudom miért. Általában szeretem a főzelékeket, sőt van olyan, amit imádok. Ez nem esik közéjük. Mint minden főzelék, ez is habarással, vagy rántással készül. A kelkáposzta főzelék szerves tartozéka a hozzáfőzött krumpli, és valamilyen feltét. Ma bélszínroló van mellette. Gondolom én. Mivel a mai főzeléket nem áll módomban fotózni, előkapartam az egyetlen képemet az archívumomból, amin viszont más feltéttel szerepel az étel. Ez a kakukktojás a mai menüben.
A kakaós csigából viszont a fotózás után, le is törtem a csücsköt. Olyan szép volt. Finom is, mert megbízható forrásból származik. Ezeket a sütiket, nem a konyhán készítik, hanem megfelelő beszállítóktól rendelik. Mind a péksütik, mind pedig a cukrászsütik is nagyon jó minőségben szoktak megérkezni. Így történt ma is, így nem maradt más dolgom, mint jó étvágyat kívánni!


2013. július 22., hétfő

2013.07.22. Tarhonya leves, mexikói szárnyas ragu, kelkáposzta főzelék, linzer.

Tegnap vendégségben jártunk. Érdekes, hogy amióta ismerik tevékenységemet, vannak bizonyos elvárások is velem szemben. Nagyon finomakat ettünk, és természetesen, a különbejáratú fotóeszközöm is velem volt. Elválaszthatatlanok vagyunk az utóbbi időben. Be fogok számolni képekkel az eseményről, de valami kikívánkozik belőlem. A házigazda, egyben sütött nyúlpecsenyéjéről van szó. Természetesen, hozzám hozta először, hogy állapítsam meg művének színvonalát. Nagyon szépen tálalt, és különleges ízű pecsenyét rakott elém. Rögtön meg is kellett kóstolni, amit szívesen meg is tettem. Becsülettel végigettem az egész menüt, még a sütiket sem hagytam ki. A nyuszi, almával, hagymával sütve, fokhagymával tűzdelve érkezett. A fő fűszereket természetesen rögtön felismertem, de a zsályát nem sikerült. Már csak azért sem, mert a rozmaring, és a kakukkfű elhomályosított a zsálya lágyabb ízét. Az összhang viszont kifogástalan volt. Az almát, külön jó ötletnek tartom, mert abban gyűlt össze minden fűszer íze, illata. Képzeljétek el a sült almát fokhagymásan, hagymásan, sósan, borsosan, rozmaring ízzel. Már csak egy kevés csili hiányzott volna. Szóval jó volt, mint minden más is. Csütörtökön, és pénteken majd írok róla a menza helyett. Úgy beszéltük meg, hogy erre a két napra nem kérünk kaját. 




Mára viszont kértünk. Levesként, tarhonyalevest főztek nekünk. Másoknak is, de most csak a saját kajánkról írhatok. Megint, jó bőséges beltartalommal érkezett a leves. Nem tudom, miért juttatja eszembe az ínséges kórházban töltött napokat, mert ég és föld a különbség az itteni, és az ottani kaja közt. Nem nyitok fogadóirodát a tippek gyűjtésére, mert szerintem mindannyian nyernétek. Ez a leves tele van szó szerint mindennel, aminek kell egy ilyen levesben lennie. Krumpli, tarhonya, lecsó kellemesen ízesítve. Jó kezdete a mai ebédnek.
Másodikként a mexikói szárnyas ragut kóstoltam meg. Egy tokány jellegű étel, a mexikói konyha jellegzetes alapanyagaival dúsítva. Semmi csili, de ezt én biztos teszek rá. Érthető okok miatt, nem tettek bele, mert sok olyan ember is kap ugyanebből az ételből, akik nem biztos hogy csípnék, ha csíp. Ezt jól megmondtam! Nekem is jó akár így is, de ha növelni tudom az élvezetet, miért ne tenném.
A másik főételt, csak az étlap megtekintésével elemeztem. Nem én fogom beburkolni, mert nem nekem lett szánva. Ha megkóstoltam volna, tudnám, hogy kelkáposzta főzelék érkezett. Ránézésre is látható, mert a kelkáposzta főzelékbe elengedhetetlen krumplik is kikandikálnak a tányérból. A tetejére tett krinolinnal, bőséges adag. Általában, nagyon szeretem a főzelékeket, ez mégsem áll annyira közel ízlésvilágomhoz. Nem úgy, mint a tökfőzelék, ami annyira megihletett, hogy hosszabb értekezést is írtam róla. 
A desszertként érkezett linzerről nem írtam, és nem is fogok szerintem. Nem hiszem, hogy Párom a közeljövőben el fogja készíteni, bár szereti. Ügyes a csaj! Szombaton is olyan sütit csinált, amit még sosem. Finom lett. Mivel ezt is végig dokumentáltam, erről is írok hamarosan. Lehet, hogy még ma. Kráter sütit készített. Ismeritek? Ha nem, akkor kövessétek oldalamat, ahol hamarosan láthatjátok, hogyan csinálta. 
Addig viszont elbúcsúzom. Jó étvágyat, kinek - kinek a saját ebédjéhez!