2013.07.22. Tarhonya leves, mexikói szárnyas ragu, kelkáposzta főzelék, linzer.

Tegnap vendégségben jártunk. Érdekes, hogy amióta ismerik tevékenységemet, vannak bizonyos elvárások is velem szemben. Nagyon finomakat ettünk, és természetesen, a különbejáratú fotóeszközöm is velem volt. Elválaszthatatlanok vagyunk az utóbbi időben. Be fogok számolni képekkel az eseményről, de valami kikívánkozik belőlem. A házigazda, egyben sütött nyúlpecsenyéjéről van szó. Természetesen, hozzám hozta először, hogy állapítsam meg művének színvonalát. Nagyon szépen tálalt, és különleges ízű pecsenyét rakott elém. Rögtön meg is kellett kóstolni, amit szívesen meg is tettem. Becsülettel végigettem az egész menüt, még a sütiket sem hagytam ki. A nyuszi, almával, hagymával sütve, fokhagymával tűzdelve érkezett. A fő fűszereket természetesen rögtön felismertem, de a zsályát nem sikerült. Már csak azért sem, mert a rozmaring, és a kakukkfű elhomályosított a zsálya lágyabb ízét. Az összhang viszont kifogástalan volt. Az almát, külön jó ötletnek tartom, mert abban gyűlt össze minden fűszer íze, illata. Képzeljétek el a sült almát fokhagymásan, hagymásan, sósan, borsosan, rozmaring ízzel. Már csak egy kevés csili hiányzott volna. Szóval jó volt, mint minden más is. Csütörtökön, és pénteken majd írok róla a menza helyett. Úgy beszéltük meg, hogy erre a két napra nem kérünk kaját. 

Mára viszont kértünk. Levesként, tarhonyalevest főztek nekünk. Másoknak is, de most csak a saját kajánkról írhatok. Megint, jó bőséges beltartalommal érkezett a leves. Nem tudom, miért juttatja eszembe az ínséges kórházban töltött napokat, mert ég és föld a különbség az itteni, és az ottani kaja közt. Nem nyitok fogadóirodát a tippek gyűjtésére, mert szerintem mindannyian nyernétek. Ez a leves tele van szó szerint mindennel, aminek kell egy ilyen levesben lennie. Krumpli, tarhonya, lecsó kellemesen ízesítve. Jó kezdete a mai ebédnek.

Másodikként a mexikói szárnyas ragut kóstoltam meg. Egy tokány jellegű étel, a mexikói konyha jellegzetes alapanyagaival dúsítva. Semmi csili, de ezt én biztos teszek rá. Érthető okok miatt, nem tettek bele, mert sok olyan ember is kap ugyanebből az ételből, akik nem biztos hogy csípnék, ha csíp. Ezt jól megmondtam! Nekem is jó akár így is, de ha növelni tudom az élvezetet, miért ne tenném.

A másik főételt, csak az étlap megtekintésével elemeztem. Nem én fogom beburkolni, mert nem nekem lett szánva. Ha megkóstoltam volna, tudnám, hogy kelkáposzta főzelék érkezett. Ránézésre is látható, mert a kelkáposzta főzelékbe elengedhetetlen krumplik is kikandikálnak a tányérból. A tetejére tett krinolinnal, bőséges adag. Általában, nagyon szeretem a főzelékeket, ez mégsem áll annyira közel ízlésvilágomhoz. Nem úgy, mint a tökfőzelék, ami annyira megihletett, hogy hosszabb értekezést is írtam róla. 

A desszertként érkezett linzerről nem írtam, és nem is fogok szerintem. Nem hiszem, hogy Párom a közeljövőben el fogja készíteni, bár szereti. Ügyes a csaj! Szombaton is olyan sütit csinált, amit még sosem. Finom lett. Mivel ezt is végig dokumentáltam, erről is írok hamarosan. Lehet, hogy még ma. Kráter sütit készített. Ismeritek? Ha nem, akkor kövessétek oldalamat, ahol hamarosan láthatjátok, hogyan csinálta. 
Addig viszont elbúcsúzom. Jó étvágyat, kinek - kinek a saját ebédjéhez!