A hétvégén bevettem magam a konyhába, és mikor végeztem elkezdtem írni főztjeim receptjeit. Rájöttem, jelentős lemaradásaim vannak. Sok, nyáron, és ősszel készített étellel, szósszal vagyok adós. Rengeteg fénykép van archívumomban, viszont elmaradt a recept. Így aztán néhány napra találtam magamnak elfoglaltságot. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a megszokott napi ételismertetőt elmulasszam megírni. Két héten keresztül elég bő lére engedtem a bevezetőt, de most valamivel rövidebb leszek. Térjek a lényegre, a kajára.
Karfiollevessel kezdek, és töredelmesen bevallom, nincs receptem róla. Annyira egyszerűnek tartom az elkészítését, hogy nem tartottam szükségesnek leírni. Így van ez, a két főétellel is, amik ma érkeztek. Tegnap délután nem kellett sokat dolgozni a szakácsoknak az előkészítéssel, sőt az is lehet, hogy megérdemelt pihenéssel töltötték az időt. Megérdemlik! Tehát a leves karfiolból készült, és gyanítom, annak is a fagyasztott változatából. Mivel a karfiol sokáig tárolható, még a napokban is láttam az áruházak polcain, de már olcsóbban elérhető a gyorsfagyasztott karfiolrózsa, amiből a leves készült. Laza habarással, enyhén fűszerezve főtt. Úgy tűnik, kizárólag ételízesítőt használtak a fűszerezésre. A karfiolt, mint alapanyagot nagyon kedvelem, de a leves nem tartozik azok közé, amibe szerelmes vagyok. Ma nem túlzottan, de szétfőtt a karfiol, ami szintén bizonyítani látszik sejtésemet a fagyasztott karfiol használatára. Semmi gond, mert az a falat, amit kóstoltam, jó volt.
A lecsós apró pecsenyével sem kell sokat kínlódni. Tegnap nálunk brassói készült csirkemellből, és pillanatok alatt kész lett. Bár a csirke mellehúsa a leghamarabb megfőzhető alapanyagok közé tartozik, a mai apró pecsenyének sem kellett sokkal több idő 20 percnél. Már csak azért sem, mert szintén konzerv lecsó lett hozzá felhasználva. Mi is sűrűn használjuk mostanában, mert friss még egy jó darabig nem lesz helyette. A végeredmény a fontos, és ahhoz tökéletes alapanyag a konzerv. Nagyanyám mindig emlegette, hogy érzi a konzerv ízét, de az közel ötven éve volt, és azóta sokat változott a technológia, finomult, korszerűbb lett az eljárás.
A krumplifőzelék is készülhetne akár fagyasztott burgonyából, de van még ó-krumpli. Ha így haladunk, hamarosan új is lesz. A krumplifőzelékkel sem kell sokat bajlódni, hiszen a krumpli is gyorsan megfő, a feltétként szolgáló sült virsliről nem is beszélve. Ma igen jól sikerült, megfelelő a sűrűsége, és az íze is jó. Apropó virsli. Nem akartam gyenge minőségű alapanyagot használni, így a valamivel drágább virsliből vásároltam be hétvégi kreációmhoz. Spagettivel tűzdelt virslit készítettem, amit többször kipróbáltam már, kitűnő eredménnyel. Most nem az lett, amit vártam. A legolcsóbb baromfivirslivel is szebb eredményt kaptam. Ez nagyon megduzzadt, szét is repedt hamar. Megint megtanultam, hogy maradjunk a régen bevált alapanyagoknál.
Hogy teljes legyen a mai ebéd, egy ízes bukta is jár minden adaghoz. Pénteken én is csináltam valamit, ami hasonlít a kelt, de inkább a pizzatésztához. Már belekezdtem, és hamarosan le is írom, hogyan készítettem. Gyorsan elfogyott. Amin viszont nagyon meglepődtem, hogy milyen olcsón megúsztam. Bár eddig is tudtam, hogy ez a legolcsóbb süteményféle, így a jövőben is fogok készíteni, sőt lehet, hogy gyakrabban. Nem kell hozzá csak liszt, élesztő, tej, kevés só, és kevés cukor. Na meg valamilyen töltelék. Amit ma a buktába töltöttek, szintén a legolcsóbbak közt van. A hozzám hasonló korúak, és a nálam idősebbek úgy is ismerik, hogy "hitlerszalonna" Hasonlít a gyümölcssajthoz, sütésálló, szeletelhető lekvár, nyomokban gyümölcsöt is tartalmaz. A II. Világháború végén találták fel, a romló élelmiszer ellátás ellensúlyozására.
A mai ebéd viszont éhségünk csillapítását szolgálja, és remélem mindenkinek ízleni fog! Jó étvágyat hozzá!
A mai ebéd viszont éhségünk csillapítását szolgálja, és remélem mindenkinek ízleni fog! Jó étvágyat hozzá!
