2013.06.24. Grízgaluska leves, lecsós, apró pecsenye, kakaós csiga.

A hétvége eltelt, és nem lazsáltam. Mint azt megígértem, recepteket írtam két ételhez, és ezt most közzé is teszem. Az ismertetőm végére be lesz illesztve az Erzsébet szelet szubjektív receptje. Kicsit személyre szólóan, de annál nagyobb szeretettel írtam!
De nem ezért fizetnek. Fizetnek? Szó sincs róla, ugyanis hobbyként csinálom az ételekről szóló írásaimat. Rendszeres, mindennapi elfoglaltság. Ma lesz még feladat, amiről már sokat titkolóztam, de augusztusban minden meg fog világosodni! Akkor jelenik meg az a receptmagazin, ahova öt receptet kell írnom. Igyekszem becsülettel megfelelni a feladatnak.

Megint elkalandoztam! A leves ma a grízgaluska leves. Erről is fogok írni hamarosan. A legbizonytalanabb láncszem a levesben, pont a grízgaluska. Ez az amit nagyon el lehet rontani. Ezért fogom leírni, a ha nem is totálbiztos recit, de legalább támpontot próbálok adni a kezdőknek. Sokszor a gyakorlottak is inkább kihagyják a galuskát, félve a kudarctól.

Mivel ma egyféle főételt rendeltünk mindannyian, könnyebb dolgom van. A lecsós apró pecsenyéről, nem lehet sokat beszélni. A lényeg, hogy finom, szaftos étel, amit mindenki szeret a családban. Az az egy szem koviubi nem tartozik a kajához, azt gondosan őrzött készletemből raktam mellé. Apropó koviubi! Tegnap járt nálunk sógornőm, aki nem szereti a kovászos uborkát. Megkóstoltattam vele az enyémet. Ezt szerette. Amiket eddig kóstolt, mind nyúlós, szerinte penészízű (a kovászt érezte benne) volt. az enyém roppanós, fokhagymás, enyhén csípős, kapros lett. Ha kíváncsiak vagytok, hogyan csináltam, erről is itt a link: Ide kattints!

A legnagyobb kép a mai fotón a kakaós csiga, ami desszertként érkezett. Kicsit eltúlzott az arány, ami a fotót illeti, de ez is jókora adag. Ennek ellenére, megint minden elegendő ahhoz, hogy megtömjük bendőnket. Mindannyian, itt nálunk. Remélem, Ti is hasonló finomakat esztek!
És a végére itt a beígért Erzsébet szelet: Az Erzsébet szelet receptjét itt láthatod.

2013.04.08. Zellerkrém leves, krumplifőzelék fasírttal, rejtélyes aprópecsenye, kakaós csiga.

Megérkezett, az első zsákbamacsek is, amióta írok az érkező ebédünkről. A héten, ugyanis, nincs étlapom. Egyszerű az ok, ugyanis lebetegedtem, és nem szkenneltem be. Ez újabb kihívás, mert a héten, analizálnom kell az ételeket, és csak saját benyomásaim alapján kell nevet adni a kajáknak. 

Lássuk a leveskét. Egyértelmű! Zeller darabkák úszkálnak a tetején, és az íze is kísértetiesen hasonlít a főtt zellerre. Ez bizony zellerkrém leves. Nem is krém tulajdonképpen, mert bőségesen vannak benne zellerkockák. Kitűnő! Pont így szeretem. Annyira besűrítve, amennyire éppen kell. Ha most látnátok, röhögnétek rajtam! Felálltam a gép mellől, és ismét belekóstoltam a levesbe. Megállapítottam, hogy tejföl is van benne, és a tetején, pirított kenyérkockák lubickolnak. Igen finom, de melegíteni kell rajta.

Az egyik főkaja is pipa. Nem is lehet eltéveszteni, sőt megkóstolnom sem kellett. Nem is illene, mert ez ma Gergő étke. Krumplifőzelék érkezett, fasírttal. Ez utóbbi, valószínű csirke, vagy pulyka származék, és valamelyik konzervgyár terméke. Mi is sűrűn készítünk ilyet itthon, mert gyors, olcsó, és finom. A krumplifőzelék is biztosan. Jó párosítás.
Ami ma az igazi rejtvény, az általam fogyasztandó főétel. Ezt most analizálnom kell! A tészta, ami a köret, rendben.

A rejtélyes aprópecsenye.
Bakonyinak semmiképpen nem
nevezhető.

A husikák mérete miatt, aprópecsenye. Ismét séta volt az asztalhoz, és a friss benyomások alapján folytatom. Tehát, a hús, sertés. Mind az állaga, mind az íze alapján, bátran állítom. A ragu, amivel összefőzték, az viszont kérdőjeles. Van benne sárgarépa, kockára vágva, zöldbab, és más kockára vágott fehér zöldséget is találtam benne, ami legjobban a karalábéra hasonlított. Nagyon finom, jó szaftos, de a fantázianéven gondolkodnom kell. Tavaszi, vagy palóc aprópecsenye nevet adnék neki. A zöldbab miatt, inkább ez utóbbit. Előbb-utóbb kiderül a valódi elnevezés is.

A kakaós csigabigán, viszont nem kell vacillálni. Azért a biztonság kedvéért mintát vettem belőle. Még a végén elhízok! Ha azt hiszitek túlzok, tévedtek. Minden érkező ételünk, finom, és minden nap bőségesen jól lehet lakni velük.
És akkor jöjjön a mai nap legnagyobb tévedése. Nemrég fedeztem fel a facebookon egy oldalt, ami csak gyulaiaknak szól. Aru-hazhoz az oldal neve, és tartalmazza, néhány gyulai étterem menükínálatát. Többek közt, a ma érkező menüt is. Nehezményezem, hogy elég későn teszik fel. Jobb lenne, napokkal előre feltenni a menüt, mert könnyebb lenne a rendelés. Különösebb gondot sem okozna, mert már az előző kedden megérkezett a heti étlap. Felajánlottam segítségemet, mert hihetetlen mennyiségű ételfotóval rendelkezek, ami a menü mellé tehető. Az oldalon, ugyanis, fotóval szerepelnek a menük. Ezek egyelőre, hiányoznak. A beharangozó után, jöjjön a tévedés. Hát kérem, ez bizony nem bakonyi! Mert az oldalon, bakonyiként szerepel az aprópecsenye. Pont a hétvégén írtam egy hosszabb értekezést a bakonyi módra készített ételekről. A bakonyi módra készült ételek közös jellemzője, hogy gombapaprikás szerű ragu van rajta. Ezen tschokkolom, gombát, keresve sem találtam. Az étel, nagyon finom, de nem bakonyi! Ennek bizonyítására, kénytelen vagyok a végére belinkelni a bejegyzésemet. Ha van időtök, olvassátok el! Jó Étvágyat!
A bakonyi módra készült ételekről itt írtam!

2013.02.18. Paradicsom leves, debreceni tokány, kakaós csiga.

Ez kakukktojás! Nem ebédre kaptuk, hanem
hét végén főztem Gergő szülinapjára.
Gasztropajti babja. Improvizáltam.

Mozgalmas hétvégét hagytunk magunk mögött. Rengeteg készülődéssel, sütéssel, főzéssel, ünnepléssel telt el. Gergő fiam 30 éves lett, és sikerült, pont a napján ünnepelni. Baráti társaságban, szűk körben. Feleségemmel csatlakozhattunk, és megtűrtek maguk között a fiatalok. Köszönjük! Még nem ért véget az esemény, mert ma "morzsapartit" tartanak, amin elpusztítjuk a maradékot. Lehet, hogy kevés frissítésre is szorul a készlet, de majd kitalálunk valami update-ot. Ma viszont ebédre nem maradékot, hanem frissen készült ételeket eszünk, amit már tálaltam is. Nem volt nehéz dolgom, mert egyféle főételt rendeltünk. Most elárulom, hogy csaltam!!! Van egy kép, ami a kakukktojás! Nem volt szívem üresen hagyni azt a négyzetet, ezért egy korábbi fotót tettem be. A Stefánia vagdalt stimmel! Nem egyezik viszont a répa főzelék, amihez, ki tudja miért, senkinek nem volt kedve. Miért? Biztos, végveszély esetén ráfanyalodnánk, de nincs végveszély. Tehát, mint kiderült, ma kihagytuk a répafőzeléket, stefivel. 

Ez a mai ebéd! Paradicsomleves, debreceni tokány tésztával, kakaós csiga. 
A Stefánia vagdalt, másokhoz érkezett. Mi nem kértünk belőle. A sárgarépa főzelék,
senkinek nem volt ínyére való a családban.

Paradicsom leves.

Kaptunk viszont, jó bőven paradicsomlevest. Legalább függőségem enyhítve lesz. Mármint a paradicsomfüggőség. Nem olyan káros, mint más fajta szenvedély, de nálam már-már beteges. Némi gyógyír. Meglepetésemre, nem betűtésztával főzték. Pedig azzal szokták. Nem baj ám! Kell a változatosság. Ma is végigvizslattam a heti étlapot, és meg kellett állapítanom, hogy ismételten, nagy a változatosság. Új ételt is véltem felfedezni, de arról majd pénteken írhatok. Annyit azért elárulok, hogy "csorbaleves" lesz. Várjuk!

Debreceni tokány tésztával. Finom lett!

Főfogásunk ma debreceni tokány, tésztával. A múlt héten kétszer is földrajzi értekezésbe bocsátkoztam ételeink kapcsán. Mind  Debrecennel kapcsolatos volt. Mind a debreceni kolbászt tartalmazó finomságok kapcsán. Ez is bizonyítja, hogy egy rendkívül sokoldalú alapanyagról van szó. Nékem osztán tök mindegy hogy híjják, csak jó legyen. Mondhatnám, és mondom is. Amit én főztem szombaton fiam kérésére, annak sem volt semmi köze az eredeti csilis bab recepthez. Sokszor jobb, ha improvizálunk. Mint ahogy azt megtették a fiatalok a szülinapon is. Zenészek lévén, előkerültek a hangszerek, és igazi örömzenének voltunk tanúi. Számomra, ugyanilyen örömöt okoz a főzés. Na meg az elismerés! Ha háromszor szednek az általad készített ételből, annál nagyobb dicséret nincs!!! A tokányból ugyan nem tudunk háromszor szedni, de ez is bőséges adag. Ebédre elég. 

Kakaós csiga.

A maradék szülinapi sütemények mellé kerül egyenlőre a kakaós csiga, amit ebédre kaptunk. Nem tudom mikor, de előbb-utóbb sorra kerül.
Ui: Eszembe jutott, és fel fogom vetni a konyhán. Nem emlékszem, hogy lett volna már a repertoárjukban csilis bab. Pedig közel három éve lakunk jól főztjeikkel. Kíváncsi lennék, ők hogyan csinálják. 
Ha egy jó receptre van szükségük, szívesen segítek!

Ekkora arcot!!!!!!!!!!!!!