2013. február 18., hétfő

2013.02.18. Paradicsom leves, debreceni tokány, kakaós csiga.


Ez kakukktojás! Nem ebédre kaptuk, hanem
hét végén főztem Gergő szülinapjára.
Gasztropajti babja. Improvizáltam.

Mozgalmas hétvégét hagytunk magunk mögött. Rengeteg készülődéssel, sütéssel, főzéssel, ünnepléssel telt el. Gergő fiam 30 éves lett, és sikerült, pont a napján ünnepelni. Baráti társaságban, szűk körben. Feleségemmel csatlakozhattunk, és megtűrtek maguk között a fiatalok. Köszönjük! Még nem ért véget az esemény, mert ma "morzsapartit" tartanak, amin elpusztítjuk a maradékot. Lehet, hogy kevés frissítésre is szorul a készlet, de majd kitalálunk valami update-ot. Ma viszont ebédre nem maradékot, hanem frissen készült ételeket eszünk, amit már tálaltam is. Nem volt nehéz dolgom, mert egyféle főételt rendeltünk. Most elárulom, hogy csaltam!!! Van egy kép, ami a kakukktojás! Nem volt szívem üresen hagyni azt a négyzetet, ezért egy korábbi fotót tettem be. A Stefánia vagdalt stimmel! Nem egyezik viszont a répa főzelék, amihez, ki tudja miért, senkinek nem volt kedve. Miért? Biztos, végveszély esetén ráfanyalodnánk, de nincs végveszély. Tehát, mint kiderült, ma kihagytuk a répafőzeléket, stefivel. 

Ez a mai ebéd! Paradicsomleves, debreceni tokány tésztával, kakaós csiga. 
A Stefánia vagdalt, másokhoz érkezett. Mi nem kértünk belőle. A sárgarépa főzelék,
senkinek nem volt ínyére való a családban.

Paradicsom leves.


Kaptunk viszont, jó bőven paradicsomlevest. Legalább függőségem enyhítve lesz. Mármint a paradicsomfüggőség. Nem olyan káros, mint más fajta szenvedély, de nálam már-már beteges. Némi gyógyír. Meglepetésemre, nem betűtésztával főzték. Pedig azzal szokták. Nem baj ám! Kell a változatosság. Ma is végigvizslattam a heti étlapot, és meg kellett állapítanom, hogy ismételten, nagy a változatosság. Új ételt is véltem felfedezni, de arról majd pénteken írhatok. Annyit azért elárulok, hogy "csorbaleves" lesz. Várjuk!


Debreceni tokány tésztával. Finom lett!

Főfogásunk ma debreceni tokány, tésztával. A múlt héten kétszer is földrajzi értekezésbe bocsátkoztam ételeink kapcsán. Mind  Debrecennel kapcsolatos volt. Mind a debreceni kolbászt tartalmazó finomságok kapcsán. Ez is bizonyítja, hogy egy rendkívül sokoldalú alapanyagról van szó. Nékem osztán tök mindegy hogy híjják, csak jó legyen. Mondhatnám, és mondom is. Amit én főztem szombaton fiam kérésére, annak sem volt semmi köze az eredeti csilis bab recepthez. Sokszor jobb, ha improvizálunk. Mint ahogy azt megtették a fiatalok a szülinapon is. Zenészek lévén, előkerültek a hangszerek, és igazi örömzenének voltunk tanúi. Számomra, ugyanilyen örömöt okoz a főzés. Na meg az elismerés! Ha háromszor szednek az általad készített ételből, annál nagyobb dicséret nincs!!! A tokányból ugyan nem tudunk háromszor szedni, de ez is bőséges adag. Ebédre elég. 

Kakaós csiga.
A maradék szülinapi sütemények mellé kerül egyenlőre a kakaós csiga, amit ebédre kaptunk. Nem tudom mikor, de előbb-utóbb sorra kerül.
Ui: Eszembe jutott, és fel fogom vetni a konyhán. Nem emlékszem, hogy lett volna már a repertoárjukban csilis bab. Pedig közel három éve lakunk jól főztjeikkel. Kíváncsi lennék, ők hogyan csinálják. 

Ha egy jó receptre van szükségük, szívesen segítek!

Ekkora arcot!!!!!!!!!!!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése