A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldbab leves. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldbab leves. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 27., kedd

2013.08.27. Zöldbab leves, bakonyi csirkemell, rakott brokkoli

Jelentem, a másfél hónappal ezelőtt megnyert kávéfőzőt tudom használni! Nagy eredmény, hiszen mindenki hárította magáról a felelősséget, ide - oda küldözgettek, de most épp a mintát kóstolom a mai kajákról szóló beszámoló írása közben. Nagyon finom, de nem lesz mindennapos vendég asztalunkon. Alig kevesebb, mint 100 Ft-ra jön ki egy adag, így ebben az ínséges időben, maradunk a régi megszokott eszköznél. Ezzel is lehet hosszú kávét készíteni, de akár teát is. Hideget, meleget egyaránt. Csak ne lenne ilyen drága! Ha pedig azt nézem, hogy egy kávé árának 5-6-szorosából megvan a napi ebédem, nem kell tovább magyarázkodnom.


Lássuk, mi érkezett ma a nagyon kedvező árú menüként! Szezonális jellegű leves, zöldbabból. Kellemesen savanykásan, sok galuskával, zöld fűszerekkel. A végén, úgy ahogy azt kell, tejfölös habarással. A kitálalt adagot kint is hagytam, kicsit később megeszem. A gyomromat ilyenkor bőven megtölti a leves, meg az a rengeteg saláta, amit élvezettel fogyasztok. Tegnap is feldolgoztam egy vödör paradicsomot, mára maradt a másik vödörnyi, meg az a két kiló, amit ma szedtem. Végre ki tudom élni magam, még egy bő hónapig. 
A szemmel láthatóan bakonyi szelet, ami ma csirkemellből készült, makarónival érkezett. Jó köret hozzá, jól felszívja a bőséges szaftot, ami nem más mint egy gombapörkölt alap. Gundel Károly mester találta ki évtizedekkel ezelőtt, hogy házasítja az ételeket a gombapörivel. Ezeket nevezik bakonyi módra készült ételeknek. A blogomban több infót találhattok, így idehozom, amit írtam róla:
Itt olvashatjátok.
Kaptam egy feladatot is mára. Számtalanszor leírtam már, hogy egészen más az ételhordóból tálalni, később elfogadható fotót készíteni, mint az étteremben, ahol rögtön a tányérra teszik az ételt. Nem törődik mire ideér, nem esik szét, mire kiemelem az edényből. Nem is lenne semmi gond, ha nem lennék ilyen igényes a fotók terén is. Szeretném, ha minél látványosabb fotókat tudnék csatolni az ételleírásaim mellé, de a mai rakott brokkoli, kemény feladat elé állított. Megcsináltam! Szerintem, még ugyan szépen sikerült a fotó. Az étel is, de nekem is megvan a sikerélmény. Mivel még a nap is kisütött, úgy tűnik, az égieknek is tetszik!
Mivel a rakott, (csőben sült) ételekről is írtam már, azt is iderakom. Így egyszerűbb! Itt megnézhetitek.

A kávém is elfogyott, így nyugodtan belekezdhetek a maradék pari feldolgozásába. Fotózom is, így majd azzal is jövök!
Jó étvágyat saját ebédetekhez!
Tegnap ezt a salátát csináltam. Hatféle paradicsomból, kaporral, bazsalikommal, rozé borral, balzsamecettel, újhagymával.



2013. július 23., kedd

2013.07.23. Zöldbab leves, óvári szelet, majoránnás csirkemáj, kovászos uborka.

Ma és holnap, még hozatjuk az ebédet, utána néhány nap szünet jön. Nem maradtok anélkül, hogy ne írnék a kajáinkról, mert vendégek jönnek, és nekik főzünk, nagy lendülettel. Biztos, mindketten bevetjük magunkat, mert szerintem Párom is meglepi valamilyen sütivel a népes csapatot. Sok, tündéri gyerek is jön, így nekik külön fel kell mérni az ízlésüket. Ilyenkor előtte én is kérdezősködök, és a holnap esti menüt tisztáztam. A díjazott tésztát csinálom nekik, csak kicsit másképpen. Soha nem főzök ugyanúgy, mindig van az ételemben valami új elem. Nemsokára megyünk bevásárolni, és attól is függ a kaja, hogy mit kapunk. 


A mai ebéd, viszont megszokottan bőséges, finom. Bár a májból, a megszokottnál kevesebb érkezett, de ez is elég ebédre. Levesnek, zöldbab jött. A kitálalt mennyiséget kint is hagytam, hogy kicsit később elkanalazzam, de azért megkóstoltam. Pikáns, kicsit savanykás, tejfölös. Várok vele, hogy kicsit hűljön, mert hidegen jobban esne. 
A főétel kapcsán, puskáznom kellett. Ránézésre nem tudtam megállapítani az étel nevét, de mint kiderült, óvári borda érkezett. Bevallom, eddig soha nem csináltam, de tudom hogyan készül. A vékony szeletekre vágott bordát kikloffolják, lisztbe forgatva elősütik, majd tepsibe téve, sonkás, gombás, sajtos ragut pirítanak rá. Lehet, hogy a gombát kihagyták, de így is finom étel lett belőle. A nevét pedig valószínű a felhasznált sajtról kölcsönözték neki, mert eredetileg óvári sajtot használtak az ételhez.
Közben megjártam a piacot, mert be kellett vásárolni, a holnapi kajához. Viszonylag olcsón sikerült mindent megvennem, de a 100Ft-os paradicsom, az tényleg jó ár volt. Igaz, hogy befőzéshez kínálták, de nekem az ételemhez tökéletes lesz. Többet vettem, mert a salátába is teszek. 
Már említettem, hogy a máj, a szokásosnál kisebb, de elegendő adag ahhoz, hogy valamelyikünk jól lakjon. Hogy ki jár jól, vagy rosszul, még kérdés. Majoránnás májként aposztrofálták, de hagymakarikákat látok benne dinsztelve, és elég szaftos. Mivel a piacról hazatérve a már kellően meghűlt zöldbab levest bekanalaztam, egyenlőre nem kóstoltam meg.
A minden főétel mellé járó kovászos uborkát sem, de még nincs is itt az ideje. Biztos, a megszokott finom minőség. 
Tegnap este még gyorsan megírtam a vasárnapi vendégségről szóló írást, ami semmi személyeset nem tartalmaz, csak a kajákról szól. Azok pedig voltak bőven! Egy kisebb lakodalmat képzeljetek el!
Olvassátok el majd azt is!


2013. június 20., csütörtök

2013.06.20. Zöldbab leves, bakonyi szelet, rántott hal, uborkasaláta.

Gyerekkoromban, hosszú ideig csillagásznak készültem. A természettudomány szeretete továbbra is megmaradt bennem, és figyelemmel kísérem az eseményeket. Saját üzenőfalamon már közzétettem a tényt: Holnap reggel nyári napforduló lesz, tehát a leghosszabb nappal elé nézünk. Azt nem gondoltam volna viszont, hogy ennek a közelgő eseménynek, más hatása is lesz. Számomra jelentősen megnövekedett a gravitáció. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a nem rég vásárolt, kedvenc tálaló tányéraim egyikét kihúzta kezemből, és a fizika ismert törvénye szerint, a kövezetre érve szét is törte. Néhány másodpercre rá, a telefonomat is földre teperte, így mára tartós ismeretséget kötöttem a gravitációval.


   
Szerencse, hogy érkezett ebédünk egyenlőre nem került kapcsolatba a fizikával, így be tudok számolni róla. 
Zöldbableves érkezett. Csak így egyszerűen, tényként kezelve. A megszokott minőségben, magas beltartalommal, tejfölös habarással. Milyen csúnya szakszót találtam a leves jellemzésére. Az viszont biztos, hogy ez a jelző illik rá. Több kanállal kóstoltam belőle, és bevallom, nehéz volt abbahagyni. Nincs még itt az ideje. Jut belőle bőven ebédre is, mert az adag a megszokott mennyiség. Magyarul bőséges!
Áron fiam ma bajban lesz. Sem a halat, sem a gombát nem csípi. A bakonyi szelet, ami ma makarónival érkezett, igen sok gombát tartalmaz. A közelmúltban hosszabb értekezést írtam a bakonyi módra készített ételekről, amiből világosan kitűnik, hagy az ételek gombapaprikással való párosítását nevezik így. Így írtam róla korábbi bejegyzésemben. 
A méltán híres Gundel Károly készítette először ezen a módon ételét. Dicséret érte, mint oly sok más általa kitalált finomságért. Az étel finom, érezhető benne a pirított szalonna íze, a ragu kitűnő.
A másik főétel is igen finom lehet. Rántott hal. Azt, hogy milyen halból készítették, nem tudom megállapítani, de nem is ez a feladat. A lényeg a jóllakatás szándéka, ami biztos teljesül. Megfelelő mennyiségű krumplipürével érkezett, ami garantálja az étvágy csillapítását. Hogy jobban csússzon, uborkasaláta is került mellé. Így teljes a mai menü.
A gravitációval pedig egyenlőre remélem nem kerülök további konfliktusba. A tányér maradékait összesöpörtem, a telefont összeraktam, kipróbáltam. Nem halt meg! Ez a lényeg! Na meg, hogy ragadjon a bélyeg! Szép napot, ami ma elég hosszú lesz!


2013. március 28., csütörtök

2013.03.28. zöldbab leves, sült pulykaszárny, resztelt szárnyasmáj.

Tegnap, reklámkiadványt találtam, a postaládámban. Megszokott dolog, nem is érdemelne szót. Ezt, kivételesen megnéztem. A címlapon ugyanis, Bíró Ilonka néni mosolygott rám, csábos, metálos mosolyával. Kaját akartak eladni. Valahonnan a főváros környékéről hoznák, 200 kilométert utaztatva. Volt már egy időszak életemben, amikor igénybe vettem egy hasonló szolgáltatást, de akkor Benke Laci bácsi ajánlásával szállították a kaját. Nem volt rossz, de nagyon drága volt. Általában, csak salátát rendeltem, napi 400 körül. Rég volt, kb. 5 éve. Laci bácsi, sokkal jobb választás volt reklámarcnak is mint a Metállédi. Laci Bácsi, legalább szép testes ember, akin látszik, hogy szeret főzni, enni. Mit kapok Bíró Icától? Ha az általa ajánlott kaját eszem, nekem is szép szilikonos cicim lesz?
Döntöttem! A szép cici ide, vagy oda, maradok a jól bevált konyhám mellett, már csak azért is, mert osztottam, szoroztam. Az a menü, amit naponta kapunk, itt feleannyiba kerül, mint a felajánlott szolgáltatásban. A másik, hogy megvan a bizalom. Ismerjük egymást, helyben van a konyha, nem kell félnünk, hogy hófúvás esetén nem jut el a kaja hozzánk. Így aztán továbbra is látjátok beszámolóimat, még egy jó ideig.


Ha tovább olvassátok, rájöttök, mindent eltaláltam előre.


A leves pipa, a kapor meglepi.
Ma elsőként a levesről kell írnom. Zöldbab leves érkezik. (azért csak érkezik, mert előre dolgozom. Az írás, ma is hamarabb születik, mint ideérne az ebéd) A zöldbab leves, mint neve is mutatja, főleg zöldbabból készül. Tejfölös habarással, galuskával. Nem is emlékszem, ettem-e valaha zöldbab levest másként. Olyat már ettem, hogy volt benne a zöldbab mellett más zöldségféle, sárgarépa, krumpli, borsó, de azt nem zöldbab levesnek hívták. Elképzelem, magam előtt az érkező leves képét. Megnézhetném, egyre bővülő archívumomban is, de nem teszem. Látom a gazdag levest, tejfölös habarással, tetejét, kicsit piroslani az őrölt paprikától, és számban érzem az ízét. (Apró tévedés! Minden stimmel, de kapor is van rajta. Soha nagyobbat ne tévedjek!!!) Ez a tulajdonságom azóta alakult ki, mióta többet foglalkozok a főzéssel, a gasztronómiával. Az utóbbi időben, többször bizonyítottam, hogy kóstolás után, le tudom írni egy ételnek a receptjét. Ezt még meg sem kellene kóstolnom. Akár fejből menne, még a mennyiségekkel is.

Finom, fűszeres a repülő.
Mint ahogy menne a következő étel, a sült pulykaszárny is. Ebben semmi különleges nincs! Adott a pulyka szárnya. Ebben lehet válogatni, mert a szárnya combja, ill. a repülő is sülhet. Majd látjuk, melyik rész érkezik. Ha tehetném, előző este bepácolnám kicsit a szárnyakat, sós, borsos, mustáros olajban, ha magyarossá akarom tenni, kicsi őrölt piros paprikával, és mivel családunk szereti, kevés csilivel. A csilit, szinte biztos kihagyják, mert nem mindenki szereti a csípőset. Sok embert kell ellátniuk, és mások az ízlések. A hozzá való köret a kukoricás rizs, illik hozzá. én még a sült szaftot is rácsorgatnám tálalásnál, de ezt ma valószínű nem így kapjuk. (Bocs! A szaftot is megkaptuk)  Kapunk mellé savanyúságot. A tippem mára, a csemege uborka. Meglátjuk, jól tippeltem-e. Ha igen, egyel több lottót veszek a héten. (Az uborka is bejött! A Szerencsejáték Rt-t csókoltatom!)

Ezt is eltaláltam.
A resztelt szárnyasmáj, megint tág fogalom, de csak az alapanyag tekintetében. Lehet, csirke, kacsa, pulyka, de még strucc is. Ennyi erővel, lehetne Boeing 767-esből is, mert szárnya, ugye annak is van. De fogadok, hogy ma nem Boeinget vágtak. A struccot is kizárnám, így marad a másik három. Jó hagymásan, borsosan, szaftosan. Nyáron lecsósan szoktuk készíteni, de azt nem resztelt májnak hívják. az már lecsós máj. Épp mennek a hírek, és hallom, hogy talán, mégis eljön a tavasz. 

Az uborka a bónusz nyeremény.
A köret, itt a tört krumpli lesz, és mellé jár egy kis savanyúság is. Jóslatomban a csemege uborka szerepel, de hát nem vagyok Nostradamus! (Vagy mégis?)
Egy biztos. Hamarosan megtudjuk, mit eszünk, és nem kell félni attól, hogy Bíró Ica fogja a következő héten hozni ételeinket. Maradunk, a megszokott beszállítónknál!


2013. február 14., csütörtök

2013.02.14. Zöldbab leves, rakott húsos tészta, hortobágyi sertésszelet.


Oaaan jót aludtam! Akkorát, hogy az ételfutár ébresztett fel. Gyorsan előkaptam, különbejáratú fotóapparátomat, ami mindig kezem ügyében van, és elkezdtem tálalni, fotózni. Nem kellett sokat, mert elég lett volna hármat kattintanom. Természetesen, mindig több képet csinálok, hogy legyen miből válogatni. Következik a feldolgozás. A méretre igazítás, montázs készítés. Következett volna, ha nem omlik össze a gépem. Ill. csak a böngészők. Szép kis Valentin nap! Én nem esek kétségbe, mert tudom mit kell tennem. De eszembe jutottak azok az ismerőseim, akik mindig figyelemmel kísérik bejegyzéseimet, és nem rendelkeznek magasan szárnyaló számítógépes ismeretekkel. Én sem, de tudom mit kell tenni. Nekik, viszont meg kell várni, hogy valaki segítsen. Szóval! Rendszer-visszaállítás indul, és alig fél óra, és gépem olyan mint újkorában. A programok kiszidolozva, por letörölve, és majdnem olyan tettre készek, mint máskor. Lehet, hogy a Valentine Day lassít le mindent. Köszönjük Bálint!
Ennyi kitérő után, eljutottam a kajákhoz. 



A mai menüsor.
Azt hittem, péntek van! Komolyan. Leemelve ételhordónk tetejét, először a rakott makaróni fogadott. A másik edényben ismét. Alul, a leves, ami szemre is rendkívül gazdag, zöldbab leves. Belefőzött tésztával, jó sűrűn. Csábított, de egyenlőre nem ebédeltem meg. Majd eljön annak is az ideje. Azt a kanál finomságot, azért nem hagytam ki, amit kiemeltem. Vissza kellett fognom magam, hogy ne kövesse több kanál is, de ellenálltam. Finom, kicsit savanykás, érezhetően, tejfölös habarással készült, annyi csipetke-jellegű tésztával, amennyi szükséges. Szemre is tartalmazott petrezselyem zöldet, de elképzelhető, hogy más zöld fűszert(eket) is. Egyszóval olyan, mint ahogy az elő van írva.

Rakott, húsos makaróni.


Hortobágyi sertésszelet.


A leves, nagyon finom lett.
Főfogásaink közül kettő, rakott tészta ma. Pontosabban, rakott húsos makaróni. Egyszerű, csőben sült étel, amit egy nagyobb konyhán, igen könnyű, szépen is megcsinálni. Nagyobb mennyiségben, szebben lehet a sütőben elkészíteni, majd méretre vágva adagolni. Még a szállításnál sem hullott darabokra. A tálalás miatt felszeleteltem, így jobban látszik tartalma. Valahogy a grízzel, sosem voltam kibékülve. A tegnapi grízgaluska leves, nagyon finom volt. De úgy látom maradt mára is a spájzban a búzadarából. Ha már maradt, belekerült a tésztába. Állagjavítónak, sűrítőanyagnak. A gríz iránt nem érzek ellenszenvet! Én nem tettem volna bele. De nem én készítettem. Egyébként, ez is jó, de némi fűszerezést igényel. Helyből több sóval, borssal csináltam volna. Ezt viszont utólag is megtehetjük. Meg is tesszük!
Leglátványosabb mai étel, a hivatalosan, "hortobágyi sertésszelet" névre keresztelt finomság. A sertésszelet OK! Mitől hortobágyi? Ki tudja. Jól néz ki, és biztos finom is. Majd megkérdezem Gergőt, ha evett belőle. Merthogy ma ez az övé. Ha választunk előre, utána már nincs mese. Azt esszük, amit rendeltünk. Azért, kicsit megvizslattam. Natúr sertésszelet, amire a tálalás után került a ragu. Mivel ételhordóban érkezett, először a penne tészta, majd a husi, és legvégül  a ragu, ami szemre gombát, és debreceni kolbászt is belefőztek. Rájöttem! Innen a hortobágyi. Az egészet összefogja a sűrű mártás, ami így biztos nagyon finom lesz. Ne áruljátok el! Meg fogom kóstolni!
Közben, annak az egy kanál zöldbab levesnek jönnek elő az utóízei. Nagyon kellemes utóízek. Enyhén fokhagymásak, kicsit savanykásak.
Mindjárt mehetek enni!
Nektek, meg Boldog Valentin Napot! Ha ünneplitek. Mert mi aztán nem!