2013. július 23., kedd

2013.07.23. Zöldbab leves, óvári szelet, majoránnás csirkemáj, kovászos uborka.

Ma és holnap, még hozatjuk az ebédet, utána néhány nap szünet jön. Nem maradtok anélkül, hogy ne írnék a kajáinkról, mert vendégek jönnek, és nekik főzünk, nagy lendülettel. Biztos, mindketten bevetjük magunkat, mert szerintem Párom is meglepi valamilyen sütivel a népes csapatot. Sok, tündéri gyerek is jön, így nekik külön fel kell mérni az ízlésüket. Ilyenkor előtte én is kérdezősködök, és a holnap esti menüt tisztáztam. A díjazott tésztát csinálom nekik, csak kicsit másképpen. Soha nem főzök ugyanúgy, mindig van az ételemben valami új elem. Nemsokára megyünk bevásárolni, és attól is függ a kaja, hogy mit kapunk. 


A mai ebéd, viszont megszokottan bőséges, finom. Bár a májból, a megszokottnál kevesebb érkezett, de ez is elég ebédre. Levesnek, zöldbab jött. A kitálalt mennyiséget kint is hagytam, hogy kicsit később elkanalazzam, de azért megkóstoltam. Pikáns, kicsit savanykás, tejfölös. Várok vele, hogy kicsit hűljön, mert hidegen jobban esne. 
A főétel kapcsán, puskáznom kellett. Ránézésre nem tudtam megállapítani az étel nevét, de mint kiderült, óvári borda érkezett. Bevallom, eddig soha nem csináltam, de tudom hogyan készül. A vékony szeletekre vágott bordát kikloffolják, lisztbe forgatva elősütik, majd tepsibe téve, sonkás, gombás, sajtos ragut pirítanak rá. Lehet, hogy a gombát kihagyták, de így is finom étel lett belőle. A nevét pedig valószínű a felhasznált sajtról kölcsönözték neki, mert eredetileg óvári sajtot használtak az ételhez.
Közben megjártam a piacot, mert be kellett vásárolni, a holnapi kajához. Viszonylag olcsón sikerült mindent megvennem, de a 100Ft-os paradicsom, az tényleg jó ár volt. Igaz, hogy befőzéshez kínálták, de nekem az ételemhez tökéletes lesz. Többet vettem, mert a salátába is teszek. 
Már említettem, hogy a máj, a szokásosnál kisebb, de elegendő adag ahhoz, hogy valamelyikünk jól lakjon. Hogy ki jár jól, vagy rosszul, még kérdés. Majoránnás májként aposztrofálták, de hagymakarikákat látok benne dinsztelve, és elég szaftos. Mivel a piacról hazatérve a már kellően meghűlt zöldbab levest bekanalaztam, egyenlőre nem kóstoltam meg.
A minden főétel mellé járó kovászos uborkát sem, de még nincs is itt az ideje. Biztos, a megszokott finom minőség. 
Tegnap este még gyorsan megírtam a vasárnapi vendégségről szóló írást, ami semmi személyeset nem tartalmaz, csak a kajákról szól. Azok pedig voltak bőven! Egy kisebb lakodalmat képzeljetek el!
Olvassátok el majd azt is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése