2014.03.07. Tárkonyos szárnyasragu leves, diós nudli, túrós csusza

Eljött a péntek. Ezen a héten folytatásos regény írtam a farsang végéről, a böjt kezdetéről, az elmúlt jeles napokról. Közben elkezdtek szivárogni nyereményeim is, és mily meglepő, a jó gasztroblogger az utalványt rögtön kajaalapanyagokra költi. Annyira, amennyit enged a keret. Ez aztán meghatározza, mi lesz a hétvégi menü. Felhatalmaztam magam, hogy garázdálkodhatok a konyhában, így jó szokásom szerint megint kísérletezni fogok. Annyit elárulhatok, hogy csülkös, babos torost, valamint spagettivel tűzdelt virslit fogok csinálni napon szárított paradicsomos, és barna csiperkés raguval. Kipróbálok még egy különleges pizza receptet is, ha lesz rá energiám. De ma még a menzáról kajálunk, így jöjjön az, aminek jönnie kell.

A tárkonyos, szárnyas raguleves, a nevével ellentétben nem bonyolult étel. Tegnap kint jártam kertemben, és a télen kint hagyott fűszernövényeim mindegyike zöldell. Köztük a tárkony is. Megint egész évre elegendő mennyiség lesz kertemben minden fűszerből, sőt marad ajándéknak is. Ha van egy kis helyetek, az alapvető fűszereket érdemes saját magatok által termeszteni. Akár erkélyen is. Snidling, rozmaring, kakukkfű, oregánó, majoránna, bazsalikom, petrezselyem zöld, és sokan mások. A tárkony egyébként rendkívül jellegzetes ízű fűszer, van aki nem szereti. Óvatosan kell bánni vele, mert túlzott adagolása tönkreteheti az ételt. Mindig eszembe jut az a tárkonyos kacsaragu amivel nyáron megkínáltak, de ehetetlen volt a rengeteg tárkony miatt. Alapjában mindennel vigyázni kell, amit jó szándékkal teszünk hozzá egy ételhez, de esetleg árt neki. Azt a pörköltet sem tudtam megenni a nyáron, amibe túl sok bort töltöttek. Ez egy főzőversenyen volt, és a zsűri más tagjainak is ez volt a véleménye. Az a pöri viszont, ami szinte csak borban főtt, nagyon finom lett. Nem mindegy a sorrend, az eljárás. Ehetetlen volt számomra, a currys pörkölt is, amit régebben kóstoltam. Ilyenkor hiába a kitűnő alapanyag, kárba vész az egész munka, és ehetetlenné, jobb esetben fals ízűvé válik az étel. Mindezt elkerülhetjük, ha többször kóstolunk, mert tenni lehet még az ételhez, elvenni már nem. Még egy lényeges dolog! Ne a versenyen kísérletezzünk! Készüljünk fel, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, csináljuk meg előre kisebb mennyiségben, amit szeretnénk főzni. Ezeken az eseményeken, nem saját magunknak főzünk, hanem jó esetben népes társaságnak. Ha csapatunknak főzök, elsősorban nem a zsűrinek, hanem barátaimnak, és azok családjának készül az étel. Ez számomra sokkal fontosabb megmérettetés, mint a zsűri véleménye. Azért nagy öröm, ha (mint általában mindig) díjazzák is főztjeinket. Mára jól kidicsekedtem magam! Tudom, többnyire nem versenyeztek főztjeitekkel, de ez mindenkire vonatkozik. A családotok véleménye talán még fontosabb, mint egy esetleges zsűrié. A levesről korábban írtam már receptet, így nem szaporítom a szót, idehozom.

A diós nudlit nem szeretem. Nincs őszinteségi rohamom, de ez az igazság. Pedig a dió, más formában jöhet. Magában, vagy süteményben kitűnő. Az a meggyes-diós süti pedig amit nejem készít egyszerűen fenomenális. Kavart süti meggybefőttel, darált, és darabolt dióval. Ma viszont a diós nudli az egyik főétel, de nem nekem. Mások biztosan szeretik, de én nem cserélném el a másik választható tésztaétellel, ami túrós csusza. Akik a diós nudlit választották, azoknak is jó étvágyat hozzá.

A tésztaételek közül azokat szeretem, amelyek sósak. Nem túlzottan, hanem épp annyira, amennyire kell. Kitűnő önmagában főételként, de nemrégen harcsapaprikáshoz csináltam köretnek. Isteni volt. Ma önmagában jött, így biztos jól fogok lakni vele. Milyen szerencse, hogy tegnap vettem egy nagy pohár tejfölt is, mert bőségesen öntözve szeretem. Meg bőven meghintve tepertővel. Ma tepertő nem érkezett hozzá, de a vásárláskor kevés szalonnát is vettünk, és lehet, hogy sütök hozzá. Receptemben pont úgy írtam le, ahogy legjobban szeretem a túrós csuszát.

Mint ilyenkor lenni szokott, jött gyümölcs is az ebédhez. Így van ez évek óta, hogy a pénteki ebéd tartozéka valamilyen gyümölcs, ami ma alma.
Jön a hétvége, holnap nőnap, ami internacionalista esemény. "Szeretettel köszöntjük a Nemzetközi Nőnapon"  hangzott nem is olyan régen a köszöntés, a céges bulikon, amikor joggal köszöntöttük nőtársainkat. Annak a "dögös  csajnak" aki 35 éve van mellettem, tegnap egy nárciszt csempésztem a kosaramba. Mivel nálunk demokrácia van, jogában állt a színét kiválasztani. Elég sok pasi válogatott egyébként az akciós virágok közül, de legtöbbjük mellett, úgy mint mellettem is ott állt a megajándékozott. Máshol is demokrácia van!
A nőnapon pedig bevetem magam a konyhába, de bármennyire furcsa, nincs még minden eldöntve. Tegnap azt vettem, ami akciós volt. A tervezés ezután kezdődik. A körvonalak már megvannak. Már csak finomítani kell, és lassan kirajzolódik a végleges mű. A sikerben biztos vagyok, de jó legalább fejben összerakni amit szeretnék csinálni. Már a bevásárlás során is improvizálni kellett, mert nem mindent sikerült kapni amit szerettem volna. Ami viszont időközben megtetszett nem hagyhattam ott. Nagyon sajnálom viszont életem párját, aki ráfázott a bevásárlásra. Az akciós polcra kirakott mosószer, nem hogy nem volt akciós, de jelentősen megrövidítette szerény anyagi keretünket. Alig tudtam megvigasztalni. Legszívesebben visszavitte volna, és kiverte volna a balhét. Számtalanszor találkoztam (találkoztunk) már hasonló esetekkel. Ez a vásárló tudatos megtévesztése. Jó lenne már egyszer tényleg véget vetni a vásárlók átverésének! 

Mivel a hölgyek holnap ünnepelnek, nekünk pasiknak a dolgunk, hogy az ünnep valóban ünnep legyen. Felhívom minden kedves kantársam figyelmét, a méltó megemlékezésre. Önöknek, Nektek pedig, Drága Hölgyek, sok boldogságot kívánok, valamint azt, hogy próbáljatok elviselni bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Ne csak ezen a napon legyetek boldogak! 

2013.10.18. Sárgaborsó gulyás, rizsfelfújt, túrós csusza, narancs

Tegnap nem dolgoztam előre, mert nem az én napom volt. Minden kiesett a kezemből, nem éreztem az ízeket, délutánra enyhe hőemelkedésem lett, így viszonylag gyorsan ágyba bújtam, de előtte kalapot húztam magamra. (Értitek!?)
Az előbb keltem, úgy tűnik használt a kúra, és minden OK. Gyorsan megnéztem a mai menüt, és láttam, a túrós csuszáról nincs még recept. Na ezen nem múlott! 5 perc alatt megírtam. 

A leves receptjével ma nem szolgálhatok, de később ígérem pótolom. Ma sárgaborsó gulyás érkezett, ami a szokásos pénteki tartalmas leves. Már Ti is tudjátok. Pénteken gazdag leves, tésztaétel, gyümölcs a hármas. Ez évek óta így van, és tudom, más konyhán is így szokták összehozni a pénteki menüt. Régebben már írtam róla, hogy ez a pénteki kisböjt miatt van így, aminek a hagyománya átragadt a vendéglátásra is. Az más kérdés, hogy a gulyás, nem kifejezetten böjti étel. Így viszont jobban járunk! Maga a gulyás is elegendő a jóllakáshoz, mert minden van benne, ami szükséges ehhez. Hús, zöldségfélék, galuska, nagyon sűrűre főzve. A sűrűséget maga a sárgaborsó biztosítja, ami szárított zöldborsó.

A főételek közül, a rizsfelfújttal (rizskoch) ma nem kötök közelebbi ismeretséget. Van viszont képem róla, mert Gergő már rendelt régebben, és szerepel az archívumomban. Kevés étel van, ami nem! Azok számára tehát ilyen formában érkezik, akik fiamhoz hasonlóan szeretik a rizsfelfújtat. Erről viszont már írtam receptet, de pont egy tejszínes oldalra. A tejszínt nyugodtan helyettesíthetitek tejföllel is. Mindkettő ugyanazt a szerepet tölti be. Lágyabbá teszi az ételt, és kis kötést biztosít neki. Itt megnézhetitek a rizsfelfújt receptjét.  Így készül a rizskoch

Mint már az elején említettem, most reggel írtam a túrós csusza elkészítési módjáról. Igazi hungarikum, talán a legegyszerűbb ételek közé tartozik. Ezt még kezdőknek is bátran ajánlom. Néhány alapanyagból, pillanatok alatt finom ételt lehet csinálni, és ez az egytálétel is rendkívül laktató. Nem tudom miért jutott eszembe a tésztaételről a foci. Még Mezei kapitánysága alatt volt botrány belőle, hogy a focisták tésztát kaptak a menzán. Pedig akkor többre vittük mint most. Lehet, hogy többször kellett volna túrós csuszát főzni az edzőtáborban? Így nyolc után könnyű okosnak lenni.
A túrós csusza receptjét sem felejtem el, ha már leírtam: A túrós tésztát így csinálom.  Én a hagyományos, tepertővel készült csuszáról írtam, a mai ételben viszont nincs tepertő, és nem is fogok hozzá gyorsan sütni egy keveset, hogy meg tudjam szórni vele. Így is laktató étel.

Már csak a gyümölcs maradt hátra, ami minden pénteki ebéd szerves tartozéka. Jó ez a hármas! Ma narancs érkezett. Kicsit meg is lepődtem, mert általában szezonális gyümölcsöt kapunk, de úgy látszik ma így döntöttek a konyhán. 
Mivel ma is végérvényesen elérkezett a hétvége, mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a következő napokra. Én is intézem dolgaimat, mert maradt bőven tegnapról.

2013.03.08. Bográcsgulyás, túrós csusza, grízes tészta.

Apró figyelmesség. Fogadjátok szeretettel!

Már ekkor látszott,
hogy a tánc az eleme.

Ma jelentősen előre tudtam dolgozni. Gergő ma veszi át harmadik diplomáját, a mesterfokon végzett tanulmányaiért. Eddig is azt csinálta, ami élete álma volt, de ezentúl magasabb fokon teheti. Pici korától éltető eleme volt a zene, és a tánc. Furcsa párosítás, hogy a könnyűzene, és a néptánc. Büszke vagyok, mert rendkívül tehetséges gyerek. 

A beszámolót előre írtam, de mindent eltaláltam. 

Ennyi előzmény után, lássuk blogom eredeti témáját. A mai ebédet. 
Levesként, bográcsgulyás fog érkezni. Azért csak fog, mert most hét óra van, és a kaja, csak fél kilenckor szokott jönni. Ha már ébren vagyok a nagy esemény miatt, előre dolgozok, és a beszámolóhoz, csak a képeket kell beilleszteni. Egyik étel leírása sem okoz gondot, hiszen számtalanszor készítettem már el, egy kivételével. A grízes tészta eddig, és ezután is ki fog maradni életemből. De erről később. 

Bográcsgulyás.

Lássuk a bográcsgulyást. Ami több mint valószínű, nem bográcsban készült. El sem tudom képzelni a szakácsot a konyhán, ahogy 600 adag ételt készít bográcsokban, a konyha kövén. Ott van erre megfelelő méretű alkalmatosság. Nekem megadatott már, hogy katona koromban, kipróbáljak egy igazi gulyáságyút is. Nem voltam szakács! De valahogy úgy adódott, hogy egy éleslövészeten, beosztottak a szakács mellé, és megismerkedhettem a szerkentyűvel. Akkor abban készült a gulyás. Valóban gulyást főztünk. Másnap, paprikás krumplit. A gulyást rengeteg húsból, karikára vágott zöldségból, répából, kockázott krumpliból, csináltuk, csipetkével. Nekem jutott a csipetke. Katonaként egész másképp álltam a dologhoz, de később megbarátkoztam ezzel az aprócska tésztával. Még nem tudom, mivel érkezik mai gulyásunk, de vagy galuskát szaggatnak bele, vagy az imént említett csipetkét adják hozzá. Valamelyiket biztosan, mert enélkül nem gulyás, a gulyás. Meg a marhahús nélkül. Elvégre azért bográcsgulyás. Valamelyik nap már szóba került, hogy tőlünk nyugatra, a pörköltet hívják gulashnak. Mekkora tévedés. Az pörkölt, ez pedig gulyásleves. Egy német vendégünk, nagyon meg is lepődött, mikor finom gulyáslevessel láttuk szívesen. Erről a gulashról, addig lövése nem volt. A lényeg, hogy ízlett neki.

Túróscsusza tepertővel.

Ízlett neki, a mellé kínált túróscsusza is. Mert már akkor, mi is ugyanabban a párosításban készítettük az ételeket, mint azt ma fogjuk kapni. A második, akkor is a túrós csusza volt, tepertővel bőségesen meghintve, tejföllel nyakonöntve. Ezt mindenhol így csinálják, gondolom Nálatok is. Nagyon jó párosítás, a gulyás, és a túrós tészta. A leves színes ízvilágát, kompenzálja az egyszerű, letisztult, semleges, de mégis finom tésztaétel. Lehet hosszú metéltből csinálni, de az igazi a kocka, vagy fodros kocka tészta. (kíváncsi vagyok, melyik lesz benne) A túró mellé a tejföl sem maradhat el, meg a tetején a tepertő. Helyesbítek! Nem tepertő, hanem kockázott, sült füstölt szalonna. Ha még a szalonnából kisült zsírban meg is forgatják kicsit a főtt tésztát, az már hab a csuszán. Meglátjuk.

Grízes tészta.

Már az elején említettem, hogy kimaradt eddig életemből, a grízes tészta készítése, és ezentúl sem kívánok tanfolyamra járni ebben az ügyben. Áron ezt kívánta meg. Kívánsága parancs, és egy grízestészta rendel! Kíváncsi vagyok, mit fog csinálni a lekvárral! Mert a grízes tésztára ezt is szoktak csorgatni, hígítva. Nem okozna gondot egy grízes tészta elkészítése, de ifjú, és katonakorom emlékei jelentősen rontották ennek az éteknek a nimbuszát. Magyarul, nem szeretem. És már nem is fogom megszeretni! Azért valami eszembe jutott! Ha van ész a konyhán, (és fel sem tételezem, hogy ne lenne) akkor a tepertő (szalonna) zsírját, ebben az ételben is lehet hasznosítani. A gríz (búzadara) pirítására. Majd az illata elárulja.

Hangsúlyozom, hogy előre készült a szöveg. Most 7,30 van, és még egy óra a kaja érkezésig. De a szabadidőt, ma is hasznosan töltöttem. A mai ételek mellé érkező gyümölcsről, egyenlőre nem tudok referálni, így az még rövid ideig titok marad. A képen, már látjátok!
Most, pedig nekiállok szendvicseket készíteni. Ill. segíteni a szendvicsek készítésében. Feleségem, ugyanis már tegnap este sajtos pulykatallérokat sütött a zsömlékbe. Az ünnepelt kívánsága ez volt a hosszú útra.
Azt még elárulom, hogy nagy meglepivel is készült Párom. Összeállított egy rengeteg fotóból álló portfóliót, és kinyomtatva, bekötve fogjuk átadni Gergőnek. Átfogó kép életéről, táncos, zenész múltjáról. A jövő, pedig előtte áll, amihez sok sikert kívánunk!