2013. március 8., péntek

2013.03.08. Bográcsgulyás, túrós csusza, grízes tészta.

Apró figyelmesség. Fogadjátok szeretettel!

Már ekkor látszott,
hogy a tánc az eleme.



Ma jelentősen előre tudtam dolgozni. Gergő ma veszi át harmadik diplomáját, a mesterfokon végzett tanulmányaiért. Eddig is azt csinálta, ami élete álma volt, de ezentúl magasabb fokon teheti. Pici korától éltető eleme volt a zene, és a tánc. Furcsa párosítás, hogy a könnyűzene, és a néptánc. Büszke vagyok, mert rendkívül tehetséges gyerek. 




A beszámolót előre írtam, de mindent eltaláltam. 

Ennyi előzmény után, lássuk blogom eredeti témáját. A mai ebédet. 
Levesként, bográcsgulyás fog érkezni. Azért csak fog, mert most hét óra van, és a kaja, csak fél kilenckor szokott jönni. Ha már ébren vagyok a nagy esemény miatt, előre dolgozok, és a beszámolóhoz, csak a képeket kell beilleszteni. Egyik étel leírása sem okoz gondot, hiszen számtalanszor készítettem már el, egy kivételével. A grízes tészta eddig, és ezután is ki fog maradni életemből. De erről később. 

Bográcsgulyás.
Lássuk a bográcsgulyást. Ami több mint valószínű, nem bográcsban készült. El sem tudom képzelni a szakácsot a konyhán, ahogy 600 adag ételt készít bográcsokban, a konyha kövén. Ott van erre megfelelő méretű alkalmatosság. Nekem megadatott már, hogy katona koromban, kipróbáljak egy igazi gulyáságyút is. Nem voltam szakács! De valahogy úgy adódott, hogy egy éleslövészeten, beosztottak a szakács mellé, és megismerkedhettem a szerkentyűvel. Akkor abban készült a gulyás. Valóban gulyást főztünk. Másnap, paprikás krumplit. A gulyást rengeteg húsból, karikára vágott zöldségból, répából, kockázott krumpliból, csináltuk, csipetkével. Nekem jutott a csipetke. Katonaként egész másképp álltam a dologhoz, de később megbarátkoztam ezzel az aprócska tésztával. Még nem tudom, mivel érkezik mai gulyásunk, de vagy galuskát szaggatnak bele, vagy az imént említett csipetkét adják hozzá. Valamelyiket biztosan, mert enélkül nem gulyás, a gulyás. Meg a marhahús nélkül. Elvégre azért bográcsgulyás. Valamelyik nap már szóba került, hogy tőlünk nyugatra, a pörköltet hívják gulashnak. Mekkora tévedés. Az pörkölt, ez pedig gulyásleves. Egy német vendégünk, nagyon meg is lepődött, mikor finom gulyáslevessel láttuk szívesen. Erről a gulashról, addig lövése nem volt. A lényeg, hogy ízlett neki.

Túróscsusza tepertővel.
Ízlett neki, a mellé kínált túróscsusza is. Mert már akkor, mi is ugyanabban a párosításban készítettük az ételeket, mint azt ma fogjuk kapni. A második, akkor is a túrós csusza volt, tepertővel bőségesen meghintve, tejföllel nyakonöntve. Ezt mindenhol így csinálják, gondolom Nálatok is. Nagyon jó párosítás, a gulyás, és a túrós tészta. A leves színes ízvilágát, kompenzálja az egyszerű, letisztult, semleges, de mégis finom tésztaétel. Lehet hosszú metéltből csinálni, de az igazi a kocka, vagy fodros kocka tészta. (kíváncsi vagyok, melyik lesz benne) A túró mellé a tejföl sem maradhat el, meg a tetején a tepertő. Helyesbítek! Nem tepertő, hanem kockázott, sült füstölt szalonna. Ha még a szalonnából kisült zsírban meg is forgatják kicsit a főtt tésztát, az már hab a csuszán. Meglátjuk.

Grízes tészta.
Már az elején említettem, hogy kimaradt eddig életemből, a grízes tészta készítése, és ezentúl sem kívánok tanfolyamra járni ebben az ügyben. Áron ezt kívánta meg. Kívánsága parancs, és egy grízestészta rendel! Kíváncsi vagyok, mit fog csinálni a lekvárral! Mert a grízes tésztára ezt is szoktak csorgatni, hígítva. Nem okozna gondot egy grízes tészta elkészítése, de ifjú, és katonakorom emlékei jelentősen rontották ennek az éteknek a nimbuszát. Magyarul, nem szeretem. És már nem is fogom megszeretni! Azért valami eszembe jutott! Ha van ész a konyhán, (és fel sem tételezem, hogy ne lenne) akkor a tepertő (szalonna) zsírját, ebben az ételben is lehet hasznosítani. A gríz (búzadara) pirítására. Majd az illata elárulja.
Hangsúlyozom, hogy előre készült a szöveg. Most 7,30 van, és még egy óra a kaja érkezésig. De a szabadidőt, ma is hasznosan töltöttem. A mai ételek mellé érkező gyümölcsről, egyenlőre nem tudok referálni, így az még rövid ideig titok marad. A képen, már látjátok!
Most, pedig nekiállok szendvicseket készíteni. Ill. segíteni a szendvicsek készítésében. Feleségem, ugyanis már tegnap este sajtos pulykatallérokat sütött a zsömlékbe. Az ünnepelt kívánsága ez volt a hosszú útra.
Azt még elárulom, hogy nagy meglepivel is készült Párom. Összeállított egy rengeteg fotóból álló portfóliót, és kinyomtatva, bekötve fogjuk átadni Gergőnek. Átfogó kép életéről, táncos, zenész múltjáról. A jövő, pedig előtte áll, amihez sok sikert kívánunk!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése