2013.09.19. Tejfölös krumplileves, sült csirkecomb, pacalpörkölt, uborkasaláta.

A megszokottnál kicsit később jelentkezek a mindennapos tevékenységemmel, de már előre is dolgoztam. Már 7 órakor fent volt az étterem oldalán a mai menü, pedig még meg sem kezdték a kiszállítását. Könnyű nekem, mert több ezer fotóval rendelkezek ételeinkről, így nem volt nehéz hasonlókat találni, és összeállítani a mai menüt.(a fotók mind saját készítésűek, így nem lehetnek jogi problémák)  Egyedül a savanyúságban tévedtem, de ott is csak kicsit. 

Nézzük, mi a véleményem a kóstolás után! Hát bizony, a levesben a krumpli, kicsit keményebb maradt. Nem elviselhetetlenül, de nem al dente. (ez a szakkifejezés, fogkeményet jelent)  Lényegesen roppanósabbak a krumplidarabok, mint azt vártam. Egyébként, semmi baj a levessel, mert finom így is, de megfogadtam, hogy a legapróbb problémákra is felhívom a figyelmet, fogadatlan prókátorként. A képen látható pici piros, egy madárszem csili. A legkisebbet választottam készletemből, és meg kell állapítanom, hogy az egész kondér ízesítésére is elegendő lenne. Tűröm a csípőst, de nem vártam ezt a mértéket. 

Mivel ma csak egyféle főételt rendeltem, legnagyobb bánatomra a pacalpörköltet nem tudom megkóstolni. Pedig biztos finom. Abba is tehetnék a csilipaprikáimból, amikből egész skálát tudok felsorakoztatni egészen a világbajnokig. Az már szinte elviselhetetlenül csípős. Azzal dicsekedni kell! Ajándékba adni, szép csomagolásban, és láttatni, hogy nekem ilyen is van. Azt pedig aki kapja, majd kitöri a frász, hogy meg merje kóstolni, vagy nem. Csilirajongó barátom, most hajtott végre egy  tesztet, és meg kell állapítani, hogy a gyengébb nem képviselői, sokkal bátrabbak voltak a csili kóstolásban. Gratulálok Hölgyek! Nekem pedig most kezd hatni a kapszaicin, és bevallom, nagyon kellemes érzés. Most járja át egész testem az a semmihez nem hasonlítható érzés, amit az a pici csili okoz. Jól esik!

Eddig el voltam foglalva mással, de essen néhány szó arról is, amit ma eszek. Kutyám, égnek álló orral jelzi, hogy ebből neki is jár! A csont biztosan. Merthogy csirkecomb jött mexikói rizzsel. Jól néz ki, és finom is. Kötelességemnek éreztem egy falat bekapását, mert anélkül nem tudnék objektív lenni. Igen jól sikeredett! 

Amiben tévedtem, az uborka elkészítési módja. Én is uborkát tettem volna a mai főételek mellé, de csemegeuborkára gondoltam. Ez még jobb! Sokkal jobban szeretem a friss salátákat, és így van vele az egész családom. Gyorsan el is teszem a saját adagomat, nehogy ne maradjon belőle! Fejlődésben lévő húszéves fiam, szerencsére igen jó étvágyú. Így aztán, fordult már elő, hogy mire észbe kaptam, nem maradt abból az ételből, ami nekem is ízlett volna. Szerencsére, jó helyre került!
Ennyit a mai ebédről, kicsit később mint szoktam, de még idejében. 
Mindenkinek jó étvágyat!

2013.07.31. Krumplileves, felesborsó főzelék kolbásszal, fűszeres tarja, süti.

Nem vagyok annyira happy, de legalább az ebéd jó lesz. Míg újraindítottam a gépet (ma harmadszor) gyorsan megkóstoltam a krumplilevest, és be is kanalaztam egy tányérral. Ismert személyiség mondotta volt, hogy "a krumplileves, legyen krumplileves"! Ez az volt, és bevallom, jól esett. Már nem volt nagyon meleg, és így hűvösebben szerintem még jobb volt. Az étlapon szerepel a figyelmeztetés, miszerint az ételeket fogyasztás előtt forraljuk fel! Erre nyilván az egészségügyi előírások miatt van szükség, de mivel mindig frissen készítik, én nem mindig követem az útmutatót. 

Mivel a főételeket nem kóstoltam meg, szemrevételezéssel állapítottam meg, mit is kaptunk. Az étlapról történő puskázásra, nem volt szükség. A főzelék feles borsóból készült, jókora kolbásszal a tetején érkezett. Vallomással tartozom! Nem bírtam ki! Csak azért, hogy véleményt tudjak mondani róla, egy pici kanállal meg is kóstoltam. Igen finom! A fokhagyma íze, számomra nagyon feldobja. Nem eltúlzott a mértéke, pont elég ahhoz, hogy harmonizálja az ízeket. A kolbász, biztos a megszokott szállítótól való, így azt nem méltatom. Illetve azt is méltatnom kell, mert mindig jó szokott lenni. Igazi, házi kolbász, ugyanolyan fűszerezéssel, mint azt én csinálnám.

A másik főétel, tarjaszelet, ami jókora adag. Rizi bizivel érkezett, ami nagyon illik hozzá. Gyorsan össze is dobok egy paradicsom salátát, hogy ebédre még összeérjenek az ízek. Én nem tudom elképzelni nélküle.
Mivel ma sütit kaptunk, savanyúságot nem adtak az ételhez. A főzelékhez egyébként sem illett volna, így igényemet magamnak kell kielégíteni. A süti pedig marad fiaimnak. Nyár van, később kelnek a megszokottnál, és lesz mivel kezdeni a napot. A kisebbik már benyomta a megszokott reggelizőpelyhet, a nagyobb viszont biztos rárabol a sütire. Két különböző pasi! Mindkettő szereti a gyomrát, és biztos ma is meg lesznek elégedve ezzel a mazsolás, krémes, finomsággal. Remélem, Ti is jól fogtok lakni!

2013.02.28. Krumplileves, gombapörkölt galuskával, rántott csirkecomb, hordós káposzta,

Holnap már március. Gyönyörű az idő, és minden jel arra mutat, hogy hamarosan itt a tavasz. Bár, minden kívánságom így teljesülne! Napok óta szeretnék, készülő bejegyzésemhez egy jó fotót csinálni, a hordós káposztáról. Így hívjuk, bár az utóbbi időben már nem hordóban készítik a savanyú káposztát. Már az is tervben volt, hogy vagy a piacon, vagy valahol máshol megjelenek képítőmmel, és odapofátlankodok néhány fotó erejéig. Csoda történt! Ma helybe hozták a fotó alanyomat, és nem is egy csipetnyit, hanem akkora adagot, amiből, akár egy jó adag torost is tudnék főzni. De ma, az érkezett ételeink mellé rendelt savanyúság szerepét tölti be a savanyú káposzta, így másra használódik el.

Tegnap újszerű képpel harangoztam be a menüt. Kértem, ha nem tetszik, írjátok meg. Nem vagyok híve, a nagyon csicsás dolgoknak, de szívesen újítok. Mivel néhányan még meg is dicsértétek újításomat, egyenlőre úgy néz ki, hagyományt teremtettem. Ma is kicsit több időt fordítottam a fotókra, elsősorban a megjelenítésre. Szívesen tettem.
Ma nem csak finom, hanem szépen fényképezhető ételeket is kaptunk. Sokan azért olvassátok a cikkeimet, mert mellette nyálcsorgató képek találhatók. Ma is így lesz!

A leves, annyira nem látványos, de nagyon finom. Krumplileves, pikánsan, savanykásan, tejfölös habarással. Nem tudtam ellenállni, kivételesen a kitálalt adagot, rögtön magamba gyűrtem. Nem volt annyira nehéz, mert a nagy készülődésben elfelejtettem reggelizni, így amellett, hogy jól esett, a reggeli is le lett tudva.

A rántott csirkecombot nem abban a formában kaptam, ahogy vártam. A méret is meglepett, mert válogatott méretű csirkékből készítették. Nem a kisebbekből, hanem a nagyobbakból. Nem hiszem, hogy a konyha igyekezete kifejezetten a fotósnak szólna. Tapasztalatom, hogy mások is ekkora adagot kapnak. Ismerőseim közül jó néhányan eszik ugyanazt, mint mi.. Szóltak volna már, ha nem így lenne. Ez jókora adag, amivel biztos jól fogunk lakni. A tavasz jele az is, hogy piciny kertemben szedtem a díszítéshez szolgáló petruskát, a gyenge petrezselyem zöldet. Egyre több növényem indult meg, így hamarosan, már más zöldekkel is tudom díszíteni ételeimet. A snidling is zöldel már. 

Másik főfogásunk, megint apás adag. A gombapöri nokedlivel, egyébként is Gergő kedvencei közé tartozik, de ez biztosan ízleni fog neki. Csak nekem volt baj a tálalással, mert az adag mérete miatt, kicsit keveredtek a pörkölt, és a galuska, így nehéz volt szétválasztani a tálaláshoz. Csak a kontraszt miatt tettem volna, de így is nagyon szép képeket sikerült készítenem róla. Ez a lényeg!

Meg az, hogy képet tudok csinálni a savanyú káposztáról, és nem kell érte kutyagolnom. Bár ebben a szép időben, még azt is szívesen tettem volna, de ha helybe hozták, akkor rögtön csináltam róla egy portfóliót. Legyen miből válogatni.
Közben a verebek is megérkeztek napozni a sövényre, így újabb potenciális fotóalanyokkal bővült a repertoár. Jó kedvvel, jóllakottan vágok neki a napnak. 
Délután, pedig lehet, hogy végre be tudom fejezni a "káposzta, káposzta, téli-nyári káposzta" című cikkemet. Ebben a gyönyörű időben, még az sem akadályoz meg, hogy az utóbbi napokban, gond van a gépem gyorsaságával. Jönnek a frissítések, és ilyenkor, mintha csiga költözne a gépbe. Ja! Csigát is láttam a kertben.
Jó étvágyat!