Tegnap olvastam, hogy Hannoverben betiltották a cigánypecsenye elnevezést. Szoktam nézni a TV Paprika adásait, ahol Bódi Margó és sógornője büszkén vállalják cigányságukat, sőt lovári nyelven is elmondják az ételek leírását. Nem tudom, mit kellene szégyellni azon, hogy cigánypecsenye, cigányka, cigányzene, cigány kórus, stb. Én magam tisztelem identitásukat, még ha vannak köztük kivetnivalók is. De hol nincsenek? Most eszembe jutott, hogy az étteremben megkérdezi a vendég a pincért: cigánypecsenye van? Igen, de akkor nem lesz zene! Ismert vicc, biztos nem sértő, különösen azért, mert nem annak szántam. Hogy jön ez a mai íráshoz? Az egyik főétel kapcsán jutott eszembe, ami nem cigánypecsenye, hanem pácolt, roston sült tarja, de ezentúl, ezt is magyaros pecsenyének fogják hívni Hannoverben?
De nem ezért vagyok itt, hanem azért, hogy megmutassam a mai választékot. Kezdjük a levessel. Minden alkalommal, mikor májgaluska leves érkezik, az első, a galuska kóstolása. Ma kicsit keményebb lett! Tagnap jártam a konyhán, és kifejezetten kérték, hogy ha van valami negatívum, azt is jelezzem. Ennyi a mai észrevételem. Lehet, hogy ez csak az én, az átlagosnál is kritikusabb mivoltom miatt van, de nem is ragozom tovább. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, szól a versben, és ezt az eltévedt petúniát rátettem a tányér szélére. Mindjárt jobb a hangulatom, ebben a borongós, őszi időben.
Illatokkal is el lettem látva. Jelenleg mindent elnyom a nappaliban, a rozmaring csokor, amit kaptam, és köszönök. Figyelmeztet arra, hogy én is megmetsszem a fűszernövényeimet, és keressek helyet a szárításukra. A bazsalikomot már betakarítottam, mielőtt jött a fagy, a többinek nem ártott. Tanulva a tavalyi tapasztalatokból, ezúttal minden fagyálló fűszer kint fog telelni a kertben.
Bár ez egy régebbi kép a paradicsomos húsgombócról, akár így is tudtam volna tálalni most is. Tegnap láttam felsorakoztatva a 800 darab gombócot, ami ma szállításra kerül. Szép látvány volt. Mivel ma nem tudom megkóstolni, véleményt sem írhatok, de bízom benne, hogy akik ezt rendelték, sem fognak csalódni. Miért is csalódnának? Tegnap feltettem az új blogoldalamra a paradicsomos húsgombóc receptjét is, direkt azért, hogy ma ide tudjam hozni. Itt láthatjátok
Én sem csalódtam, sőt kifejezetten kedvemre való a pácolt tarja íze. Kellően fűszeres, jó kis kaja. Jó fűszerkeveréket választott a mai "főszakács" Annyit, amennyi kell a husihoz, se többet, se kevesebbet. Még az is lehet, hogy mások kicsit túl fűszeresnek fogják találni, mert tudom, vannak akik egyáltalán nem szeretik a fűszeres ételeket. Ez most az én ízlésem szerint való. Mint ahogy a hozzá tálalt tört krumpli is, ami szintén elég fűszeres.
A két kakaós piskótalap között kémmel rétegezett süti is biztos finom. Ezt most nem fogom megkóstolni, majd később. Ez a jó a házhoz szállított ételekben, hogy bármikor megehetem. Még akkor is, ha csak egy falatot kívántam meg belőle, később megehetem a többit. Ezt egy étteremben nem illő megtenni. Bár tudom, hogy sok helyen akár be is csomagolják a maradékot, és a mai nehéz világban ezt sokan kérik is. Itthon viszont akkor eszem meg az érkező ételt, amikor nekem jól esik.
Belekóstolva mindenbe, (a süti kivételével) jól is fog esni! Majd, ha eljön az ideje.
Ezt még meg kell mutatnom! A tegnapi húsgombóc mennyiség, ami a mai ebédhez készült.
Illatokkal is el lettem látva. Jelenleg mindent elnyom a nappaliban, a rozmaring csokor, amit kaptam, és köszönök. Figyelmeztet arra, hogy én is megmetsszem a fűszernövényeimet, és keressek helyet a szárításukra. A bazsalikomot már betakarítottam, mielőtt jött a fagy, a többinek nem ártott. Tanulva a tavalyi tapasztalatokból, ezúttal minden fagyálló fűszer kint fog telelni a kertben.
Belekóstolva mindenbe, (a süti kivételével) jól is fog esni! Majd, ha eljön az ideje.
Ezt még meg kell mutatnom! A tegnapi húsgombóc mennyiség, ami a mai ebédhez készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése