Mivel a hét elejei látszólagos öröm után már annyi bosszúság ért, lassan nem tudom, mit tegyek. Hétfőn is megosztottam örömömet, de sajnos nem felhőtlen. Ha megoldódik a problémám, nem csapok nagy felhajtást, de ha nem, jajjjj annak, aki okozta! Nem akarok rejtvényekkel szórakoztatni senkit, ezért kérek mindenkit, érje be jelenleg ennyivel.
Most is harmadszorra vágok neki a mai ebédünkről készített beszámoló megosztásához, de eddig ezzel is csak a bosszúság volt. Már a fotók feldolgozása is több időt vett igénybe a megszokottnál, és a feltöltés!!!??? Megírtam a szöveget, és a megosztásra kattintva minden eltűnt! Már tegnap is voltak problémáim, de ma semmi nem megy. Nem adom fel! Akkor is látni fogjátok, ha délutánra sikerül!
Egyetlen biztos pont van ma, amiről éppen írok. A kaja! Időben, a megfelelő minőségben érkezett. Valami vigasz legalább! A levessel kicsit meg is leptek. Rögtön észrevettem a szeletelt sárgarépát, de ha nem vettem volna észre, nem is lenne jogosultságom, hogy írjak az ételekről. Ma viszont nem a megszokott kockázott, fagyasztott répát kaptuk. A levesben, más zöldségek mellett a karfiol is nagyon frissnek tűnt. Így van jól! Elvégre nyár van. a megszokott módon készült egyébként, ami azt jelenti, hogy alap lébe főttek a zöldségek, és az eperlevél tészta is. Bosszúságomban, a kitálalt mennyiséget be is kanalaztam, legalább valami örömöm is volt ma! Jól esett!
A főételekkel kapcsolatban, a rendelésnél, nagy dilemma volt előttünk. A pacalt ugyanis lehet nagyon szeretni, és nagyon nem. Középút nem létezik. Én az imádói közé tartozom, de aki tudja miből készítik, nem biztos, hogy szereti. Lehet, hogy az első élmény nem jött be. A pacalt ugyanis nagyon el lehet rontani. Ha nem megfelelő az előkészítés, akkor nagyon rossz tud lenni. A mai világban, amikor konyhakész alapanyagok állnak rendelkezésünkre, ennek a lehetősége ki van zárva. A megfelelő fertőtlenítés, főzés után, kifogástalan alapanyag marad, amiből csoda finom pörit lehet főzni. Ki-ki a maga módján. Fazékban, bográcsban, kuktában. Egy biztos, hogy nálunk a család is megoszlik. Döntetlen az arány, de mivel a döntetlen is azt jelenti, hogy csak olyat főzünk, ami mindenkinek ízlik, így saját konyhánkban nem főzzük ezt a finomságot. Szerencsére a konyhán gondoskodnak rólunk, pacalrajongókról is!
A másik főétel, bár a közzétett montázson nem a pacal, hanem ez szerepel előrébb, a bakonyi csirkemell. Mikor tálaltam, rögtön láttam miből készítették, így meg sem néztem az étlapot. Ebben biztos vagyok. Már régebben saját bejegyzésemben is foglalkoztam a bakonyi módra készült ételekkel, így most idehozom. Most látom, milyen népszerű lett írásom!
A csemegeuborka (nem kovászos) ugyan, csak a pacal mellé járt, de jutott mindkét étel tálalásához is. Sokkal jobban néz ki mindkét étel, ha komplett a kaja. Még valamit kipróbáltam, a szép idő, és a gyönyörű napsütés miatt. Kivételesen, a szabadban rendeztem be a műtermet, és ott készítettem a fotókat. Nem ott szoktam fotózni, mert higgyétek el, sokkal nehezebb, mint a megszokott körülmények közt. Az erősebb napsütés sokkal keményebb, kontrasztosabb képet ad, amit csak úgy lágyíthatunk, hogy azokat a részeket is megvilágítjuk, ami egyébként árnyékban van. Ezt derítésnek hívjuk, amit vagy egy fehér lappal, vagy vakuval végezhetünk el. Mindenkinek ajánlom, hogy a nyaraláskor készített képeket, nappal is vakuval fényképezze, ha nem a nappal a háta mögött fényképez! a legegyszerűbb fényképezőkön is van vaku, és van lehetőség a derítésre (többnyire portré módban) Sokkal szebb képeket készíthettek, ha az egyébként árnyékos részek is meg vannak világítva.
Mivel holnap családunk egyik kedvence lenne az étlapon, úgy döntöttünk, itthon készítjük el a bolognai spagettit. Így lesz lehetőség a repetára is. Nem mintha nem lenne elég bőséges a kiszállított étel, de nem ismeritek fiaim csillapíthatatlan étvágyát. Így aztán keddig elbúcsúzom! Hétfőre sem kértünk ebédet, mert jól esik itthon főzni.
Addig sem maradtok viszont olvasnivaló nélkül. Hamarosan megjelenik a Kifőztük magazin augusztusi száma, aminek (számomra) az a különlegessége, hogy öt receptem szerepel benne. Véget ér tehát az április vége óta tartó titkolózás, és végre láthatjátok, miket főztem a magazin felkérésére.
A sok bosszúság után, legalább valami öröm is ért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése