A héten, ma jelentkezek utoljára a menzai ebédünkkel, de az élet nem áll meg. Tegnap, egész nap az előkészületekkel voltam elfoglalva, pedig nem készülök nagy dolgokra. Ha viszont főzök, szeretnék nem csak finom, hanem szép ételt is vendégeink elé tenni. Ezért fordítottam több gondot az alapanyagok feldolgozására. A kétféle saláta is kész, most érnek az ízek, a hűtőben.
Lássuk, mit eszünk ma délben. Karalábéleves érkezett, eperlevél tésztával, karalábé kockákkal. Egyszerű módon készült, mert a szokásos alaplébe főtt a többi anyag. Így a legegyszerűbb. A végeredmény a fontos, az pedig most is jó. Nincs szándékomban dicshimnuszt zengeni egy rendkívül egyszerű levesről, de gondolom, senki nem is várja el tőlem.
A következőt viszont, mint mindig ki kell emelnem. Ez a húsgombóc, paradicsommártásban. Ez a hivatalos neve, és sűrűn látjuk szívesen. Rólam, már majdnem mindenki tudja, hogy nagy parirajongó vagyok, és mivel lassan termőre fordultak a saját töveim is, a következő hetekben, bőségesen ki fogom tudni elégíteni igényeimet. Leginkább saláta formájában, de jutni fog másra is. Ezt viszont mindig megtapsolom! Ugyanabban a minőségben készül mindig, és most is így érkezett. Elsősorban a szósz az, ami érdekel, mert az a lényeg. Ez, pedig most is kitűnő! Az, hogy az ilyenkor szokásossá vált főtt krumpli is ott van a tányéron, az már csak hab a szószon. Örülni fog fiam is, hiszen neki is kedvencei közé tartozik!
A következő főétel, a szezámos rántott szelet, egyenlőre talonban marad. Biztos el fog fogyni az is, de most még meg sem kóstoltam. Nem akartam megbontani a kaja egységét, így nemhogy nem vettem el belőle, hanem tettem is hozzá. A reggeli szüret egy részét, a gyönyörű pici koktélparadicsomokat. Csodás ízük van! Egyenlőre, még nem sok terem, de látva a zöld éretlen fürtöket, rengeteg lesz. Minden napra lesz bőven. A többit félretettem a ma esti kaja díszítéséhez. Illeni fog hozzá a bazsalikom levél, és a pari is. Mivel a bazsalikom ültetvényem (mind a négy nagy cserép) szintén gyönyörű, és mivel épp virágzik, csodás illattal ajándékozza meg a feléjük közelítőket, annak a feldolgozását is lassan megkezdem. Szárítva lesz, és pestot is készítek belőle.
Beszélnem kell még a sütiről, ami nem más mint piskótatekercs. Nejem egyik kedvence. Igaz, hogy még soha nem készítette el, pedig nagy gyakorlata van a sütkérezésben, de ez még kimaradt. Gondolom, sokaknál szintén. Azt találja macerásnak, hogy igen vékony piskótát kell készíteni, és azt később baracklekvárral megkenve feltekerni. Egy cukrászüzemben, sokkal jobbak az adottságok a süti elkészítésére. Így viszont a végeredményt megkóstolhatjuk. Szerencsére elég sűrűn, mert a konyha elég jó cukrásszal áll kapcsolatban, és mindig finomak a sütik.
A menzával, egyenlőre elbúcsúzom a héten, de jövök még!
Jó étvágyat!
A menzával, egyenlőre elbúcsúzom a héten, de jövök még!
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése