2013.06.27. Salátaleves, pácolt sertéscsülök.

Töredelmes vallomással kezdem a napot. Ha kell hamut is szórok tar fejemre, de be kell vallanom, életem nagyobbik felét úgy éltem le, hogy utáltam a salátalevest! Nem tudom, mikor jött életembe fordulópont, de tény, hogy ma már vártam. Ahogy azt tenni szoktam, tegnap este megnéztem a gondosan beszkennelt heti étlapot, és felvillanyozódtam. Nem csak a leves miatt, de arról kicsit később. Egyszóval, nagyot változott az ízlésem az évek alatt. Az utálat tárgyából, nagy kedvenc lett. Bevallom! Nem tudtam megállni, és megreggeliztem. Jó meleg salátalevesből. Idényjellegű étel, és ezt nem lehet megcsinálni mirelit áruból. Az oka egyszerű. A salátát nem lehet fagyasztani. Más felhasználási terület mellett, viszont kitűnő leves készülhet belőle. Úgy, ahogy most érkezett. Kicsit savanykásan, tejföllel habarva, nagyon pikánsan. Nagyon ízlett. Várom, hogy kicsit hűljön, mert úgy még jobban szeretem.

Főételt, ma is csak egyfélét rendeltünk. A másik, a rakott karfiol lett volna, amit én szintén szeretek, de úgy tűnik a család ezt csípi jobban. Mármint a csülköt. Hát kérem! Mindamellett, hogy az egyik leglátványosabb étel, nyálcsorgató már kinézetre is, szerintem kevés ember van kis hazánkban, aki ne nyalná meg utána az összes ujját! Én is meg szoktam! Ha jól készítik, és miért ne lenne így, a bőrös hús finom, pácolt íze a hagymás szaft, a tört krumpli, mint kitűnő szafthordozó, olyan élményt biztosít, amihez kevés hasonlót érzel. Én meg aztán, imádom a bőrét! Úgy érzem kicsit elszaladt velem a ló, és sokan szidnak, hogy kora reggel honnan veszem a bátorságot, ilyeneket írni egy kajáról. Ez kérem az igazság! Erről az ételről nem tudok, és nem is akarok rosszat írni. Jól sikerült, finom ebéd. Mi is sűrűn készítjük, akár hasonló módon is. Egyik legszebb ételfotóm, pont a rozmaringos csülökről készült, amit tepsis, lecsós krumplival tálaltunk. Gondolom érthető rajongásom a csülök irányában. Az, hogy kaptunk mellé egy kis idei kovászos uborkát is, majdnem elsikkadt, pedig így teljes a kép. Ha már kép. A mai ebéd megjelenítésén, kicsit gondolkoznom kellett. Megértitek, hogy fő helyen a csülök szerepel, bár a mai kajánk, így komplett, ahogy látjátok. 
És a tiétek?

2013.05.09. Salátaleves, csilis bab.

Mai, ételszállító edényeink fedelének leemelését, izgatottan vártam! Megtörtént, és rögtön kérdések fogalmazódtak meg bennem. De menjünk szépen, sorban.

A leves, salátából készült. Gyermekkorom, nagy ellenszenvét, már régen sutba dobtam! Megbarátkoztam vele, sőt kifejezetten, megkedveltem a salátalevest. Ma is a múltkorihoz hasonló, kiváló minőségben érkezett. Bevallom, legutóbb is kétszer szedtem belőle, amire az adag mennyisége is lehetőséget adott, és most sem álltam meg, néhány kanálnyi mintavétel nélkül. Friss salátából, tejszínesen, finoman készült el. Igen. Most van a szezonja a salátának. Megjegyezném, hogy a spárgának is, de az alapanyag ára miatt, nem hiszem, hogy szóba jöhetne a közeljövőben, bármelyik menüben. Az még mindig úri eledel!

A kíváncsiságom, főleg a most következő ételre terjedt ki. Nagy kedvenc asztalunkon, a csilis bab. Elég jól készítem el, így vártam, vajon milyen lesz az, amit nem én csináltam. Első ránézésre megállapítottam, hogy nem autentikus módon készült. Nem darált húsból főzték. Erre nem is lenne szükség, mert kitűnő, a nagyon apróra vágott husi is hozzá. Az eredeti csilis bab, nem is mexikói étel. A texasi marhapásztorok kedvenc eledele volt, így természetes, hogy marhahús volt a fő alapanyag. Semmi baj, mert az évek során, ételek átalakulnak, változnak. Lényeg, a kulináris élmény! Magyarul, finomnak kell lennie. A mai étel finom. De nem nagyon csilis. Megértem, hogy sok idős ember kap az ételekből, és oda kell figyelni az ízekre, de erősen utána kell paprikáznom, hogy hasonlítson a csili eredeti ízére. Kicsit túlzottnak tartom a benne lévő paradicsompüré mennyiségét is, így inkább paradicsomos bab jelzővel illetném. Ne higgyétek, hogy most jól lefikáztam a kaját. Bevallom, nagyon finom lett. De nem csilis bab. Az, hogy van fogalmam az étel elkészítéséről, bejegyzésemmel igyekszem bizonyítani, amit itt elolvashatsz.
Nem egyszer készítettem már el, és még filmet is készítettem a főzésről. Valamennyire tehát konyítok hozzá.

És akkor jöjjön az, ami végleg nagy meglepi volt. A csilis bab mellé, az egyik edényben, uborkasaláta is leledzett. ??? Valószínű tévedésből került oda, mert a másik főétel mellé illik, amiről ma nem írtam, hiszen nem rendeltünk belőle. Ez pácolt, sült husi lett volna, de mivel nem kóstoltam meg, így nem írhatok véleményt róla. Az uborkasalátát meg köszönöm! Jó lesz a vacsorához. 
Addig viszont, mindenkinek jó étvágyat az ebédhez!

Ui: Közben, fiaim is mintát vettek a babból, és megjegyezték, hogy nagyon finom. Gergő azt mondta, hogy legközelebb, így is elkészíthetjük, csak kicsit csípősebben! Köszönjük az újítást!

2013.03.12. Salátaleves, rántott tengeri halfilé, pincepörkölt, csalamádé.

Azzal kezdem, hogy mivel kedd van, ma az ételekkel együtt, megérkezett a jövő heti étlap is. Áron fiam legnagyobb örömére, a héten elmaradt kedvence, a bolognai spagetti, jövő pénteken szerepel a választási lehetőségek között. Már tegnap említettem, hogy pénteken az ünnep miatt, szabadnapos a konyha. Jó pihenést! Tévedésből, viszont pénteki étel ajánlatot is kaptunk, amit gyorsan korrigáltak. Árontól, viszont kaptak egy piros pontot, a kedvenc kajája miatt. Mert a bolognai spagóca a mindene! Köszönjük!

Salátaleves. Nem mondható nagy
kedvencnek.

Áttérve mai ételeinkre, rögtön konstatáltam, hogy a leves színes. Igazából, nem rajongunk érte. Szerintem, senki a családban. Azért nem vész kárba, mert már egy falattal megkóstoltam, és nem volt szükség legyűrni ellenszenvemet. Valószínű kora gyermekkoromban leledzik a saláta leves elutasítása, mert emlékeim szerint, elég sűrűn volt szerencsém hozzá. Maradjunk abban, hogy egészséges étel. Semmi több! Fitness rajongóktól elnézést kérek!
Eszembe jutott, hogy egyszer hivatalos voltam egy lakodalomba. Korán kellett érkeznem, mert üzleti alapon, kamerámmal dokumentáltam a történéseket. Magyarul videóztam. A menün, viszont nagyon meglepődtem. Ebédre, salátalevest szolgáltak fel. Ez valami helyi szokás lehetett, amit azóta sem tudok felfogni. Salátaleves lagziban? Ott, ahol ilyenkor jó házi tyúklevest szoknak adni csigatésztával? Meg kell jegyezni, elég sok üres tányért láttam az asztalon. Többek közt, én sem laktam jól. Elvégre dolgozni mentem!

Pincepörkölt tarhonyával.

A pincepörköt viszont nyerő. Miért pince? Ki tudja. Nem pincében készítik az biztos. Annyit viszont gyakorlatból tudok, hogy kétféle húsból szokták csinálni. Sertés lapocka, vagy dagadó, és marha lábszár kerülhet bele. Rendes pörkölt főzés, de van egy kis rizikó. A sertéshús, hamarabb fő mint a marha. Ha borjú lenne, hasonló idővel lehet számolni. Én viszont amikor csináltam, először a marhát tettem a bográcsba, és csak később a lapockát. Így értem el, hogy azonos puhaságú lett mindkét husi. Tettem bele még füstölt szalonnát, és csülköt is. Én így csináltam. Jártam már néhány nagyobb konyhán. Láttam, milyen számunkra ismeretlen, nagy főző alkalmatosságokkal készítik ételeinket. Elképzelhető, hogy mint a kuktában, akár egyszerre is betehetők, a különböző húsfajták. (ezt is meg fogom kérdezni, ha a konyhán járok) A tálaláskor, pirított tarhonyát adtak hozzá, ami tán a legjobb választás. Ez a tészta, kitűnően felszívja a pörkölt bő szaftját, és így sokkal élvezetesebb az étel.

Rántott tengeri hal.

Gergő, ma rántott halat eszik. Pontosabban, rántott, tengeri halfilét. Petrezselymes krumplival, tartárral. Még nem találkozott a kajával, de kíváncsi vagyok mit fog szólni a leveshez, meg a tartár mennyiségéhez. Ő kritikusabban szemléli az ételeket mint másik fiam. Áron, szó nélkül nem eszi meg, ami nem tetszik neki. Gergő, minden alkalommal kevesli a tartár mennyiségét, de minden alkalommal pótolja egy kis majonézzel, ami ízében majdnem megegyezik a tartárral. De reklamálni, már csak megszokásból is kell. Inkább az a baj, hogy ételhordóban szállítva, nem olyan mintha az étteremben fogyasztaná az ember. Ott külön ibrikben hozzák a tartárt, és annyit locsolsz rá, amennyit szeretnél. Gergő, elég sokat szeret locsolni. 

A pincepörkölt mellé jár, az általam magas rangra emelt csalamádéból is. Örömmel tudatom, hogy óriási adagot kaptunk, amit képen is szemléltetek. Én, ezzel is jól tudok lakni. Biztos, a hal mellé is fogy belőle, bár ez nem hozzá tartozik. De itten kérem, családi étkezés folyik. Mindent megosztunk egymással, és így van jól. Nálunk, a hal mellé is jut a csalamádéból!