2013. május 6., hétfő

2013.05.06. Tarhonyaleves, tökfőzelék Stefánia vagdalt, hentestokány, ischler.

Néhány napig, saját konyhánkban készült az ebéd, így nem számoltam be a menzáról érkezett ételekről. Hiányzott! Hiába, ha kialakul egy bizonyos ritmus, és abban változás áll be, észrevesszük. Mától viszont ismét, rendes kerékvágásban minden, és jöjjön a kommentár.


Tartalmas ételeket kaptunk ma is. Levesként tarhonyaleves érkezett, de inkább mondanám másnak. Nem arról van szó, hogy nincs benne tarhonya, mert van benne bőven. De van benne, minden más is, ami gazdaggá teszi. Akár ezzel jól lehetne lakni. A tarhonya mellett, krumpli, és lebbencstészta is van benne, valamint nagyobb darab paprikák is. Előfordulhat, hogy lecsóból csinálták, nagyon helyesen. Ne gondoljátok, hogy a fotók kedvéért tálaltam így! Ennyi benne a hasznos anyag. Más kérdés, hogy igyekszem, minél szebben fényképezni az ételeket. 
Lesz rá alkalmam a közeljövőben rengeteg, mert a szabadban is lehet fotózni, és egyre szebb képeket tudok így csinálni. 
A képen, nem mutat annyira a tökfőzelék, ami Stefánia vagdalttal érkezett. Én nagyon szeretem. Szereti Gergő fiam is, mert mára Ő rendelte a tökfőzit. Már kezd hajtani a kapor a kertben, és hamarosan friss áruval készíthetem el. De először el kell készítenem öt ételt, egy gasztromagazin számára, ami az augusztusi számban fog megjelenni. Időben, értesülni fogtok róla! Tökfőzelék, biztos nem lesz köztük, mert mind szabadtéren, bográcsban, tárcsán készült étel lesz. 
Nem lesz köztük, a másik főétel sem, de valami hasonló fog készülni tárcsában. Ma hentes tokányt kaptunk, tésztával. Finom, szaftos étel. Nem tudom miért, de ez áll közel hozzám. Sokkal szívesebben eszem hasonló ételt, mint pl. rántott húst. Mindegy mi, csak mártás, szaft legyen mellé. Ezért imádom a paradicsomot is. A hentes tokányra visszatérve kicsit, most sertéshúsból készült, a szokásos csíkokra vágott husiból, kevés füstös ízzel, csíkozott csemege uborkával, jó bő szafttal. Orsótészta főtt mellé, ami kellően megtartja magán a bő szaftot. Tehát, jól fogunk lakni!
A befejezésként, pedig megehetjük a fejenként járó desszertet, ami ma ischler szerű süti. Azért szerű, mert az eredeti ischler, nem ilyen. Az kerek linzertésztából van, csokimázzal a tetején. Ma nem ilyen, de ki foglalkozik vele? Csak a látványban különbözik az autentikustól, ízében nem. Ugyanúgy lekvár van a két szelet tészta közt, és ugyanúgy rajta a csokimáz. Finom lesz!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése