2014. február 4., kedd

2014.02.04. Brokkoli krémleves, borított sertésborda, gombapaprikás, csalamádé.

Nálam, úgy érzem, hamarabb jött el a tavaszi fáradtság, mint máskor szokott. Hiába eszem a vitamint, szinte semmit nem használ. A borongós idő is csak ront a helyzeten. Időnként kisüt a nap, és saját állapotomat is javítják az időnként érkező jó hírek. Kár, hogy mindig van valami rossz, ami rögtön visszaránt az eredeti állapotba! Egyedül a kaja az, ami nem hullámzó minőségben jön. Ha mégis hullámzásról beszélhetnék, az is inkább fodrozódásnak minősül. 
Végleg kiszálltam egy versenyből, viszont felkérést kaptam egy másikban való részvételre. A Tesco receptoldalára továbbra is töltök fel recepteket, de nem pontokért. Odáig fajultak a dolgok, hogy még a reggeli rántottát , és szendvicset is felteszik receptként, a feltételezett nyeremény reményében. Szerintem ez már a vég! Eddig is inkább a szakmai megmérettetésekre hajtottam, de ezentúl csak akkor küldök receptet, ha szakértő zsűri bírálja el. Valamint akkor, ha felkérnek egy színvonalas játékban való részvételre, egy neves magazinban való publikálásra. Ez van most. Ha aktuális lesz, természetesen beszámolok róla, de addig türelmeteket kérem. Folyamatban van a dolog.


A mai ebéd viszont már meg is érkezett. Vele együtt a jövő heti étlap is. Rögtön átnéztem, és megállapítottam, a jövő heti kaja is finom lesz. 
A mai leves, brokkolikrém leves. Annyira nem rajongok érte, de becsületből megkóstoltam. Jól tettem. Bevallom, jobban szeretem a gazdag leveseket, főleg a ragukat, amivel akár önmagával is jól lehet lakni. A mai egyszerű kis leveske nem ilyen. Ennek ellenére egész finom. Van, aki biztosan nagyon szereti, de biztosan meg fogják bocsájtani, hogy én nem tartozok a rajongói közé. Kinek a pap, kinek a papné...
Mindkét főételt szeretem viszont. A borított sertésborda egyszerű natúrszelet, elősütve, majd ráborítva egy májkrémes, fűszeres massza, ami sajttal megszórva visszakerül a sütőbe. Így alakul ki rajta egy púp, kicsit roppanós kéreggel, ami biztosítja a pikánsságát. Nagyon jól illik hozzá a semleges ízű krumplipüré, és a csalamádé.
A másik főkaja is nagyon finom. Eldöntött tény, hogy ma ez lesz az ebédem, mert Áron fiam nem szereti a gombát, így gazdagon belakmározhatok belőle. Apró utánaízesítést fogok végrehajtani rajta, mert én lényegesen fűszeresebben szeretem. Az is lehet, hogy némi tejfölt is csorgatok mellé, mert az is feldobja a gombapaprikás ízét. Nem kellett sokat keresgélnem receptjeim közt, rögtön rátaláltam több gombapaprikás receptre is. Ezek közül, ezt hozom ide. Hátha valaki kedvet kap hozzá. Itt láthatod.
Mindkét főétel mellé jár a kora tavasz jellegzetes savanyúsága a csalamádé, ami egyébként kitűnő vitaminforrás. A káposzta C vitamin tartalma különösen fontos ilyenkor. 
Megyek is, eszek belőle! Jó étvágyat nektek is!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése