2014. február 3., hétfő

2014.02.03. Hamis gulyásleves, gyulai finom falatok, karalábéfőzelék.

Profán hasonlat, de a legjobban illik a mai helyzetemre!
Nem tudom, jártatok-e már úgy, hogy kölcsönadjátok az autót, és úgy kapjátok vissza, hogy üres a tank,de még a gyújtást is elállították? Így jártam a fényképezőgépemmel. Akkumulátorok lemerítve, és minden, ami eltekerhető volt, az el is lett tekerve. Megtehettem volna, hogy a régi fotók közül választok ma is, de inkább azt választottam, hogy feltöltöm az akkumulátorokat, mindkét garnitúrát (külön a gépét, külön a vakuét) megpróbálok mindent visszaállítani és a megszokott formában jelentkezni, friss fotókkal a mai kajákról. Kicsit hosszabb volt a szokásosnál, de holnapra minden rendbe fog jönni. Véget ért az a projekt is, amin az elmúlt két hétben nagyon sokat dolgoztunk, a remélt siker érdekében, és úgy tűnik, nem reménykedtünk hiába. Örömmel tölt el az is, hogy egyre közelebb kerültünk, a várt tavaszhoz, és ma reggel is csupa jó híreket kaptam. Úgy tűnik, egy neves gasztromagazin érdeklődik munkáim iránt, és nem csak egy szálon, de ígéretet kaptam a magazinban való megjelenésre. Igyekszem megint megfelelni a kihívásnak. Megint nyertem egy receptversenyen, de a jövőben, más formában veszek részt ezeken a receptes oldalakon. Ebben a játékban pl. a továbbiakban nem kérem a pontjaim jóváírását, és nem a nyereményért töltöm fel ezentúl a receptjeimet. Több oka van elhatározásomnak, és nem akarlak vele untatni senkit. Lássuk a mai ebédet!


Hamis gulyásleves érkezett, meglehetősen sűrűn. A hús kivételével, minden egy hagyományos gulyáslevesre emlékeztet, de hát azért hamis, mert a marhahús hiányzik belőle. Ha nem marha lenne benne, az nem gulyásleves lenne. Többször leírtam már, hogy tőlünk nyugatra, a pörköltöt nevezik gulashnak. Nem a levest tehát, hanem a  jó magyar pörköltöt. Persze az évek alatt ez a kifejezés sem azt takarja mint eredetileg, hiszen minden húsos ragura ráhúzták már azt, hogy pörkölt. Mi viszont tudjuk, mi a különbség a gulyás, és a pörkölt közt.
Főételként gyulai finom falatok jött. Ez az étel sem tekint vissza évszázados múltra. Valamelyik vendéglős találta ki, hogy olyan pörkölt szerű ragut készít, amiben a gyulai kolbász főszerepet kap. Így született meg ez az étel, ami tulajdonképpen pörkölt, kolbásszal. Természetesen, én is elkészítettem már a saját változatomat, ami egyik legnépszerűbb receptem lett.Bográcsos oldalamon szerepel, és ha belekukkantatok, rájöttök miért. Itt olvasható.
Nem írtam még receptet a karalábéfőzelékről, és nem is áll szándékomban a közeljövőben megtenni. Ez nem jelenti azt hogy nem szeretném, sőt kizárásos alapon, valószínű ez lesz a mai ebédem, de annyira nem vagyok főzelékrajongó. Kivéve talán a tökfőzeléket, mert azt egy idő óta imádom. Valószínű azért, mert nejem is nagyon finoman tudja elkészíteni.
Az, hogy biztosan ne maradjunk éhen, egy lekváros táska formájában garantálva van. Ez a leveles süti, egyik kedvencem volt, még siheder koromban. Néhány hetet dolgoztam pékségben, még a gimnázium elvégzését követő nyáron, egy kis zsebpénz reményében, és szabadon ehettem ebből a sütiből. Annyit, amennyi jól esett. Másokból is tehettem volna, de nálam ez volt a favorit. Ma is fogok egy kicsit nosztalgiázni!
Nektek is jó étvágyat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése