Mint a képről is kiderül, teljes a mai menü. Nem vagyunk válogatósak, de ha valamit jobban szeret a két gyerök, akkor meghajlok a közösségi akarat előtt. Ezért volt az, hogy az utóbbi időben csak az egyik menüt tudtam publikálni. Ma teljes a menüsor.
Levesként, tavaszi zöldségleves érkezett. Már benne vagyunk a nyárban, bár az időjárás kicsit visszafogott, mégis valóban tavaszi alapanyagokból készítették. Még akkor is derék, ha nem frissekből. Az elmúlt időszakban, sok minden tisztázódott bennem, a nagyobb mennyiségben való főzéssel kapcsolatban. Az alapanyag feldolgozás, a tárolás, mind buktatói a rendszernek. Az idő, mint tudjuk, pénz! Ahhoz, hogy időben érkezzen minden nap ebédünk, praktikus dolgokat kell alkalmazni egy akkora konyhán, ahol naponta több mint 600 adagot főznek, szállítanak ki, és emellett a la carte is üzemelnek. Ezek az ételek, mint a mai leves is, kevesebb munkával készíthetők el, mint egy frissensült, főtt étel. Tudom, többnyire csont alaplét használnak, és fagyasztott zöldségeket. A lényeg, hogy jól teszik! Az eredményt mi értékeljük. Az, hogy én, saját konyhámban másképp csinálnám, friss alapanyagokból, az az én privát szerencsém. Van, lenne rá időm. Az ízben, így sincs sok különbség! Meg vagyok elégedve!
A rántott hús, akkora adag, hogy szó szerint lelóg a tányérról. Szezámmagos bundában, finomra sütve érkezett. Egyszerű étel, nem is tudom, miért ez az ünnepi étel sok helyen. Ugye? Nálatok is szokott lenni hétvégén, vagy ünnepen. Mivel érzem, szomszédasszonyom mit főz nap mint nap, tudom, hogy hétvégén rántott hússal látta vendégül a családot. Ilyenkor a teraszon főz, indukciós sütőn, és terjengenek a finom illatok. Még az adagok számát is tudom, mert reggel hallom a kloffolást. Ez az az étel, ami egyetlen étterem étlapjáról sem hiányzik hazánkban. Pedig nem Magyar, hanem monarchiás étel. Tudjátok! A bécsi szelet.
A másik kaja nem ünnepi étel. Érdekes, hogy főzelékeket nem tálalunk ünnepeken. A magam részéről szeretek majd minden főzeléket. Tény, hogy a fotózás szempontjából, nem a legszerencsésebb. A feltétet rá kell helyezni a főzire, és mire ide érkezik, rendesen belucskosodik, esetleg szét is rázódik, sőt ilyenkor jön a trükkök sora. Látnátok, ahogy megpróbálom kihalászni a fasírtot, hogy sérülésmentesen tudjam a tányérba szedett főzelék tetejére helyezni ismét! Na ez az igazi művészet. A kaja sem rossz, sőt! De az igazi siker az, ha viszonylag jó képet tudok produkálni a tálalásról.
A süti ma gyönyörű. Nem emlékszem, hogy érkezett már hasonló desszertként, így elemezni kezdtem. Szemre, ízre egyaránt. Két tésztaréteg közt olyan töltelék van, mint amit a hagyományos krémesben ízlelhetünk. Különbség csak annyi, hogy dúsítva van mazsolával a krém, ami igen jót tesz neki. A krémes vajas, leveles tésztarétegeivel szemben a két tésztaréteg viszont más állagú. Jól sikerült süti. a töltelék legjobban a vanília pudingra hasonlít. Szemben a múltkori fiaskóval, épségben érkezett. A mai időjárás sem tett volna kárt benne, mert nincs olyan meleg mint a múltkor. Akkor ráadásul vajas krémmel érkezett volna a süti, de mire ideért inkább hasonlított egy rokkantnyuggerre, mint egy tinire.
Ez ma egyik kajára sem érvényes. Megint minden adott arra, hogy jól lakjunk.
Remélem, nálatok is így lesz!
Ez ma egyik kajára sem érvényes. Megint minden adott arra, hogy jól lakjunk.
Remélem, nálatok is így lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése