Probléma megoldva! Mivel az elmúlt napokban akkumulátor gondjaim voltak, tegnap végleg pontot tettem az ügy végére. Röviden leírom tapasztalataimat, hátha másoknak is segítek. Én is bedőltem az olcsóságnak. Istenem, emberből vagyok. Az olcsó nem jött be! Háromszor annyiért, vásároltam márkásat, ami viszont végleg megoldja gondjaimat. Ennyi! Az ebédünk a régi áron van, és úgy tűnik egy kis kiingás után, ismét a megszokott jó minőségben érkezett.
Karalábélevessel kezdünk. Érdekes, hogy a Magyar szokások szerint leves az első étel. Máshol nem. Az Olaszoknál, például többnyire tészta. Vagy leves, de a kettő együtt sosem. A mai leves, ízvilágát tekintve, viszont inkább franciás ízű. Nagyon kellemes, tejszínes karalábéleves, tésztával. Petrezselyem is van belefőve, nem eltúlzott mértékben. Elgondoltam, vajon milyen lenne egy kis lestyánnal. Biztosan úgy is finom. A lestyán, minden erdélyi leves fő alapanyaga. Rendkívül erőteljes az íze, ezért óvatosságra intek mindenkit ha használja! A mai leves így is finom egyébként.
Az egyik főétel ma a roston sütött csirkemell, kapros tejszínes mártással. Ez is a Francia konyhát idézi. A lényeg az, hogy ez is nagyon finom. A mártást megkóstolva megállapítom, igen harmonikus az íze. A kapor domináns, de nem eltúlzottan. Mi mindannyian szeretjük a szószos étkeket, és ez az ennivaló ilyen.
A kiemelt helyen fotómontázsomon a pacalpörkölt szerepel. Erre nem foghatom rá, hogy nem hungarikum. És még egy fontos dolog: Kaliforniában élő virtuális barátnőm sem fog reklamálni, hogy nem piros az étel. Szerinte, minden igazi Magyar étel piros. Nem vitatkozom. Ez kellően Magyar, kellően piros. Akár köret nélkül fogyasztható, jó puha friss kenyérrel. Katonakoromban, mikor kimenőre engedtek, sűrűn felkerestem a helyi tisztiklubot, ahol isteni pacalt főztek. Mekkorákat tunkoltam!!! Most, hogy mindenkinek megindult a nyálelválasztása, (kivéve azokét akik nem szeretik a pacalt) holnapig elbúcsúzom. Jó étvágyat saját ebédetekhez! Mi jól fogunk lakni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése