Jelentem, túl vagyok a munka dandárján, és minden kifogástalanul műxik számítógépemen. Nem is kellett hozzá olyan sok idő mint gondoltam, de végre garantáltan vírusmentes lesz egy rövid ideig a gépem. Persze csak addig, amíg nem szórnak meg ismét mindenféle sz@rságokkal, mint a múlt héten történt. Nem haragszom miatta senkire, a témát lezártam. Azt viszont furcsállom, hogy még rendszergazda ismerősömtől is kaptam volna vírust, ha nem vagyok elég éber. De nem kaptam, mert figyelmes voltam.
Tegnap ahogyan elvégeztem délelőtti munkámat, elkezdtem telepíteni, és már délben olvastam a híreket, itt a saját gépemen. Büszke vagyok magamra! Rögtön ittam is egy stampedli páleszt, meg egy pofa sört. Jól esett, a jól végzett munka után! Csupán azért idegeskedtem egy kicsit, hogy nem tudtam mennyi időmbe fog telni a művelet. Azt hitem, lényegesen tovább fog tartani, de meglepődtem, mert tényleg hihetetlen gyorsan végeztem mindennel. Meg is lepődtem, a hirtelen rám szabadult idő mérhetetlen nagyságától. Ma már csupán némi aprósággal kell foglalkoznom, pedig eredeti terveim szerint, ma még munkával töltöttem volna a napot. Pihenek helyette, mert jól fog esni! Persze csak a már régen megszokott, de önként vállalt feladataim teljesítése után, mert ugye első a munka!
Így minden nehézség nélkül tudok írni viszont, a mai ebédről is.
A mai ebédről, ami karalábélevessel indulhatna, bár ebből biztosan nem fogok repetázni úgy, mint a tegnapi krumplilevesből.
Nyilván azért, mert nem ebben a formában szeretem leginkább a karalábét, de ugye nekem sajátos ízlésem lehet. Én mindenféle zöldséget leginkább eredeti textúrája megőrzésével szeretek elfogyasztani, épp ezért elkészítettem magamnak azt a karalábélevest, amit már viszont nagyon csípek. Ezt pedig így csináltam.
A rántott csirkemellhez nincs különösebb hozzáfűznivalóm. Azt minden valamirevaló háziasszony, sőt ismereteim szerint a férfiemberek java része is el tudja készíteni. Csupán a megfelelően előkészített, széthajtva kiklopfolt csirkemelleket panírba forgatni, majd bő forró olajban kisütni. Úgy, hogy a panír utolsó elemébe, a prézlibe szezámmagot is keverünk. Ezzel aztán nem csak finomabb, hanem látványosabb is lesz a rántott husi.
A rakott brokkoli az már más, de az sem nagyon körülményes étel. Előkészületeket igényel, ugyanis a tepsiben sorba rakni az alapanyagokat, de a többit már elvégzi a sütő áldott melege. Ezt már előző napon előkészítik a szakácsok, majd a sorba rakott tepsik alatt csak be kell kapcsolni optimális időben a sütőt. Az étterem konyháján az egyik legmodernebb technika segíti a szakácsok munkáját, így a rakott brokkoli elkészítése sem okozhat számukra különleges kihívást. Mivel írtam már jóval ezelőtt, egy részletes összefoglalót a rakott zöldségekről, búcsúzóul ma ezzel zárom eszmefuttatásomat.
A rám szabadult, rengeteg szabadidővel pedig megpróbálok ma is valami hasznosat tenni. Unatkozni, biztosan nem fogok!
Tegnap ahogyan elvégeztem délelőtti munkámat, elkezdtem telepíteni, és már délben olvastam a híreket, itt a saját gépemen. Büszke vagyok magamra! Rögtön ittam is egy stampedli páleszt, meg egy pofa sört. Jól esett, a jól végzett munka után! Csupán azért idegeskedtem egy kicsit, hogy nem tudtam mennyi időmbe fog telni a művelet. Azt hitem, lényegesen tovább fog tartani, de meglepődtem, mert tényleg hihetetlen gyorsan végeztem mindennel. Meg is lepődtem, a hirtelen rám szabadult idő mérhetetlen nagyságától. Ma már csupán némi aprósággal kell foglalkoznom, pedig eredeti terveim szerint, ma még munkával töltöttem volna a napot. Pihenek helyette, mert jól fog esni! Persze csak a már régen megszokott, de önként vállalt feladataim teljesítése után, mert ugye első a munka!
Így minden nehézség nélkül tudok írni viszont, a mai ebédről is.
Nyilván azért, mert nem ebben a formában szeretem leginkább a karalábét, de ugye nekem sajátos ízlésem lehet. Én mindenféle zöldséget leginkább eredeti textúrája megőrzésével szeretek elfogyasztani, épp ezért elkészítettem magamnak azt a karalábélevest, amit már viszont nagyon csípek. Ezt pedig így csináltam.
A rám szabadult, rengeteg szabadidővel pedig megpróbálok ma is valami hasznosat tenni. Unatkozni, biztosan nem fogok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése