Már megint péntek van? Oly gyorsan telik az idő, hogy szinte már el sem hiszem. Ráadásul a rossz nyelvek szerint, ma van a sör világnapja. Iszok is mindenki egészségére egyet! Máris jobb lesz!
Persze, azért nem vagyok alkesz, tudom mindennek a helyét, és idejét. Ahelyett tehát, hogy eszméletlenre innám magam, szokásomhoz híven előbb beszámolok a hét utolsó menzai kosztjáról, ami mint a héten eddig mindig, szerintem ma is igen jól sikerült.
Indul a péntek tehát, finom ebéddel.
Rögtön elsőként levessel, mint minden alkalommal, hiszen jó magyar szokás szerint, ez nem maradhat el szinte egyetlen komplett étkezésből sem. Az ételek felszolgálásának hármas egysége nagyban köthető Marie-Antoine Carême nevéhez, aki megalapozta az étkezési kultúrát több náció köreiben, elsősorban azért, mert Napóleon bukása után dolgozott V. György angol király, I. Sándor orosz cár és I. Ferenc József udvari szakácsaként is. Értett a szakmához tehát az öreg, sokat köszönhet neki a nemzetközi gasztronómia.
A tárkonyos sertésragulevest viszont biztosan nem készített soha, már csak azért sem, mert a tárkonyt, - mint fűszernövényt - nagyon sokan erdélyi alapfűszerként ismerik, mint a lestyánt is. Tény, hogy mindkettő igazi levesfűszer, csupán az adagolás mennyiségével illik vigyázni. Könnyen el lehet rontani egy tökéletes levest is, a túlzásba vitt tárkony mennyiségének hozzáadásával. Ettem már ilyen levest, bevallom szívesen elfelejteném.
A most megkóstolttal viszont nincs semmilyen probléma. Kellemesen van fűszerezve, igen jól fog esni. Minden valószínűség szerint, jól is fogok lakni levessel, mert nyáron a saláták mellet bőven beérem ezzel is. Így meg, hogy rendkívül gazdag a leves, nincs is szükségem másra, hiszen jól fogok lakni már a levessel.
Pedig van még elvileg kétféle főétel is, bár azok közül csupán az egyikből rendeltünk ma. Ez a családunk körében talán a legnépszerűbb ételek egyike, a bolognai spagetti. Szerencsére ezt a kaját, jó ideje szerte a világban szinte mindenhol ismerik, így Áron fiam bármerre is tévedt, sehol nem maradt kedvenc eledele nélkül. Mert bizony, a bolognai spagetti magasan vezeti nála a népszerűségi listát. Ma tehát, mivel a levessel én már jól fogok lakni, feláldozom a saját adagomat, az éhes ifjúság oltárán. Kell az energia a fejlődő szervezetnek, én pedig már amúgy is jól lakom a levessel.
Számtalan bolognai receptem közül azt választottam ki, amelyik a legközelebb áll a valódi tradicionális bolognai mártáshoz. A bolognai spagetti ugyanis nem hagyomány, hiszen Bologna környékén nem spagettin, hanem az arrafelé igencsak népszerű metélt tésztával (tagliatelle) együtt tálalják a hagyományos ragut.
Volna ma is két választási lehetőség a főételek közül, de mivel családunkban mindenki sokkal jobban kedveli a bolognai spagetti a máglyarakásnál, ez utóbbi kívül maradt látókörünkön. Ez is rendkívül egyszerű étel, de mivel én nem nagyon csípem az édességeket, ettől is inkább tartózkodni szoktam. A cukros ételektől egyébként is tartózkodni szoktam, bár a cukorszintemet jó ideje tökéletesen karban tudom tartani. Ma viszont kizárt, hogy ezzel a főétellel lakjak jól, hiszen még a bolognait sem fogom magamévá tenni, a már ismertetett okok miatt.
Apropó! Tudja valaki, milyen a máglyarakás? Ha nem, van ehhez is receptem.
Én viszont így is jól fogok lakni, tehát akár jöhet egy kis sör.
Ünnepeljük együtt, a sör napját! A dinnyét inkább kihagyom, mert dinnyére sört???
Persze, azért nem vagyok alkesz, tudom mindennek a helyét, és idejét. Ahelyett tehát, hogy eszméletlenre innám magam, szokásomhoz híven előbb beszámolok a hét utolsó menzai kosztjáról, ami mint a héten eddig mindig, szerintem ma is igen jól sikerült.
Indul a péntek tehát, finom ebéddel.
A tárkonyos sertésragulevest viszont biztosan nem készített soha, már csak azért sem, mert a tárkonyt, - mint fűszernövényt - nagyon sokan erdélyi alapfűszerként ismerik, mint a lestyánt is. Tény, hogy mindkettő igazi levesfűszer, csupán az adagolás mennyiségével illik vigyázni. Könnyen el lehet rontani egy tökéletes levest is, a túlzásba vitt tárkony mennyiségének hozzáadásával. Ettem már ilyen levest, bevallom szívesen elfelejteném.
A most megkóstolttal viszont nincs semmilyen probléma. Kellemesen van fűszerezve, igen jól fog esni. Minden valószínűség szerint, jól is fogok lakni levessel, mert nyáron a saláták mellet bőven beérem ezzel is. Így meg, hogy rendkívül gazdag a leves, nincs is szükségem másra, hiszen jól fogok lakni már a levessel.
Számtalan bolognai receptem közül azt választottam ki, amelyik a legközelebb áll a valódi tradicionális bolognai mártáshoz. A bolognai spagetti ugyanis nem hagyomány, hiszen Bologna környékén nem spagettin, hanem az arrafelé igencsak népszerű metélt tésztával (tagliatelle) együtt tálalják a hagyományos ragut.
Apropó! Tudja valaki, milyen a máglyarakás? Ha nem, van ehhez is receptem.
Én viszont így is jól fogok lakni, tehát akár jöhet egy kis sör.
Ünnepeljük együtt, a sör napját! A dinnyét inkább kihagyom, mert dinnyére sört???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése