Здравствуйте, дорогие друзья!
Ezt a köszöntést valamikor nagyon régen, úgy 45 éve használtam utoljára, de mégis tisztán emlékszem rá. Halványabban ugyan, mint gimnazista koromban, de még mindig élnek bennem a szavak. Más lett volna, ha nem kötelező! Az angollal, de még a némettel is jóval könnyebben elboldogulok, mint diákkorom tanult nyelvével. Ezt a másik kettőt nem tanultam, egyszerűen csak szerettem, és ragadt rám. A rendszer hibája? Nem feszegetem tovább a kérdést.
Azt viszont megmagyarázom, hogy miért intéztem a köszöntést ezúttal orosz nyelven olvasóimhoz. Eddig is a világ minden tájáról érdeklődtek írásaim iránt, de a múlt héten a magyar olvasókat az orosz látogatók követték a statisztikai sorban. Ezres nagyságrendben. Meglepetésemre utána az USA, Románia, és Kína közönsége következett. Ez minden publikált oldalamra vonatkozik, tehát a látogatottsággal ezek szerint nincs nagy baj. Nemzetközi vagyok. Úgy tűnik, a világ minden táján olvassák írásaimat, aminek rendkívül örülök.
Lássuk, mivel örvendeztetem meg tehát a nemzetközivé duzzadt közönségemet, augusztus első napján?
Mivel mással, mint eddig is minden hétköznapon, a napi menü leírásával. Azzal a menüvel jelentkezek naponta, amit nem én főzök ugyan, de általában minden ilyen alkalommal, jó étvággyal megeszek. Ma például tarhonyalevessel indulhat a menü. Igen egyszerű leves, alig kell hozzá néhány alkotóelem. Igazi pásztorétel, mert minden található volt hozzá régen, a tarisznyában. Ma a kamra polcain. Nem hiszem, hogy lenne hazánkban olyan, aki nem tudna egy finom tarhonyalevest főzni, de a kezdők kedvéért itt a receptem hozzá.
A főételek sem utolsók! A pulykacsíkok sajtszószban szintén igen finom étel, és mint minden hétfőn, ez is jellemző a menü összeállítására. Húsétel, amolyan tokányjellegű, mint az általában a hét első munkanapján. Most még vacillálok, mert van a hétvégéről is egy kis maradék a hűtőben, de ilyenkor nyáron beérem egy isteni paradicsomsalátával is. Nem fogyókúrázok, csupán egyszerűen jól esik. A paradicsom pedig szerencsére folyamatosan terem. Éppen most kezd beérni a San Marzano, és a Lucullus fajta, amelyeknek a gyümölcseit talán a legjobban kedvelem.
A finomfőzeléket sajnos már kevésbé szeretem. Még akkor sem, ha virslit tesznek rá feltétként. Annyira nem népszerű szerencsére másoknál sem, hogy túl sokszor kerülne fel az étlapra. Idén harmadszor. Szerencsére nem túl sűrűn tehát! A statisztikából mindent meg lehet tudni, így ezt is, valamint azt, hogy mindháromszor hétfőn került fel az étlapra, kétszer tarhonyaleves, valamint csikóstokány kíséretében. Látjátok, mire jó a statisztika? Jó, hogy van, mert sok minden kiderülhet belőle. Most például az, hogy Oroszországból is igen sok olvasóm van.
До свидания!
Ezt a köszöntést valamikor nagyon régen, úgy 45 éve használtam utoljára, de mégis tisztán emlékszem rá. Halványabban ugyan, mint gimnazista koromban, de még mindig élnek bennem a szavak. Más lett volna, ha nem kötelező! Az angollal, de még a némettel is jóval könnyebben elboldogulok, mint diákkorom tanult nyelvével. Ezt a másik kettőt nem tanultam, egyszerűen csak szerettem, és ragadt rám. A rendszer hibája? Nem feszegetem tovább a kérdést.
Azt viszont megmagyarázom, hogy miért intéztem a köszöntést ezúttal orosz nyelven olvasóimhoz. Eddig is a világ minden tájáról érdeklődtek írásaim iránt, de a múlt héten a magyar olvasókat az orosz látogatók követték a statisztikai sorban. Ezres nagyságrendben. Meglepetésemre utána az USA, Románia, és Kína közönsége következett. Ez minden publikált oldalamra vonatkozik, tehát a látogatottsággal ezek szerint nincs nagy baj. Nemzetközi vagyok. Úgy tűnik, a világ minden táján olvassák írásaimat, aminek rendkívül örülök.
Mivel mással, mint eddig is minden hétköznapon, a napi menü leírásával. Azzal a menüvel jelentkezek naponta, amit nem én főzök ugyan, de általában minden ilyen alkalommal, jó étvággyal megeszek. Ma például tarhonyalevessel indulhat a menü. Igen egyszerű leves, alig kell hozzá néhány alkotóelem. Igazi pásztorétel, mert minden található volt hozzá régen, a tarisznyában. Ma a kamra polcain. Nem hiszem, hogy lenne hazánkban olyan, aki nem tudna egy finom tarhonyalevest főzni, de a kezdők kedvéért itt a receptem hozzá.
До свидания!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése