2016. július 25., hétfő

2016.07.26. Almaleves, szezámmagos rántott csirkemell, rakott brokkoli.

Meleg van, ez tény! Jól esik ülni az árnyékos nappaliban, a lakás leghűvösebb pontján, a nyitott ajtó mellett. Nem is vacogok mostanában. Lényeg az viszont, hogy a hangulatom kitűnő. Felénk még kicsit borult ugyan az idő, de biztosan ma is hét ágra fog sütni a nap. Tehát, egy hideg sör minden bizonnyal jó fog esni! Nem is fogom kihagyni minden valószínűség szerint. Majd az ebéd után, de nem fogom elkapkodni. 



Már csak azért sem, mert ma almalevessel kezdhetném az étkezést, ami után sört inni nagy bátorság lenne. Mint a dinnyére is. Az almalevest majd kipróbálom, legfeljebb a sört kicsit elhalasztom. A dinnyét is, egészen holnapig. De bepótolom, ígérem. Ha másért nem, legalább azért, mert vigasztal a tény, hogy a leves legalább újra egészséges, mint oly sokszor máskor is. A falnak nem megyek tőle, de elég ebédre. Elhízni biztosan nem fogok, akármennyit is eszek belőle.


Az egészséges étkezéshez túl sok köze nincs, viszont vannak olyanok, akiknek akár ünnepi is lehet a főételek egyike, ami ma rántott csirkemell. Mindannyian jól lakhatunk tehát, hiszen bár én nem vagyok annyira oda-vissza a rántott húsfélékért, van aki nagyon kedveli.  Még az én családomban is így van ez, és gondolom, más háztartásokban szintén. Ráadásul a rántott csirkemell szezámmagos bundában érkezik ma, ami amellett, hogy látványosabbá, de még lényegesen finomabbá is teszi az ételt. 


Nekem a rakott brokkoli maradhatna, de ennek én is örülök nagyon.  Sokkal jobban, mint a rántott húsnak. Ma korán reggel kitöltöttem egy közvélemény-kutató kérdőívet, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyire vagyok megelégedve a testsúlyommal? Semmi bajom nincs vele. Nem vagyok elhízott, koromnak megfelelőnek tartom. Nincs is szükségem, semmi fogyizásra. Azért, az eredményeket látva elkeserített kicsit, hogy mennyien tartják önmagukat is túlsúlyosnak. Legalább őszinték. A rakott brokkolitól elhízni kevésbé lehet, mint mondjuk egy isteni körömpörkölttől, de hétvégén abból is jóllaktam. Ma tehát kicsit kompenzálom a hétvégi lakomát. 
Nekem már jó lesz a napom, egészen biztosan. Különösen annak a tudatában lesz így, hogy holnap minden bizonnyal újra találkozni fogok egykori kedves barátommal,  akivel több mint 33 év után találkozunk újra. Erre például tökéletes a Facebook! Megtalálni a régi barátokat, felidézni közös emlékeinket, ápolni azokat. 
Nagyin várom a találkozást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése