2016. június 16., csütörtök

2016.06.16. Gombaleves, sertésszelet betyáros raguval, rántott sajt.

Igen, megint hülye vagyok. Nem kicsit, nagyon! Mindenki akkora focilázban ég, hogy kíváncsiságból megosztottam tegnap egy januári hírt, melyben a magyar női vízilabda válogatott Európa bajnokságáról írtak. Nagyon örömteli volt az esemény, de mindössze egy figyelmes ismerősöm reagált helyesen a sutkára. Elnézést kérek érte mindenkitől! Éppen olyan volt, mint amikor még fiatalabb koromban, egy beszámolóba beleírtam: "aki idáig eljut, kap egy üveg bort." Persze, hogy senki nem jelentkezett a potya piáért! Megértem, hogy sokan megőrülnek a fociért. De én nem tartozom közéjük. Nem hanyagolok el tehát semmi, és senki mást miatta. A jó focit azért megnézem? De nem azért élek csak. Nem bonyolódok bele hiteltelen magyarázatba, mert tudvalévő, hogy ezen a 93 ezer négyzetkilométeren, mindenki jobban ért a focihoz szerény személyemnél. Én nem szállok velük versenybe. Inkább az imént érkezett, finom ebédemről írok.


Szeretem a gombalevest. Azt kaptunk elsőként ma. Még ebben a formában is, hogy nem friss erdei gombából, hanem konzerv csiperkéből készítették. Szinte egészen biztos vagyok ebben. Nincs vele semmi gondom, mert így is nagyon finomnak tartom. Azért, a friss szegfűgombából egészen más lenne! Majd egyszer csinálok magamnak. Elvégre már nyár van, és apró problémáktól eltekintve, erre időzítettem a globális javulást állapotomban. Remélem, nem bolondgombát főztek ma a szakácsok!

A főételekkel sincs semmi baj, hiszen mindkettő el fog fogyni maradék nélkül. A betyáros raguval tálalt natúr sertésszeletet én jobban csípem, mint a rántott sajtot, de bármelyiket is választhatnám, jól laknék vele. Nem attól betyáros a ragu, hogy elkurjantja magát a szakács főzés közben, hanem egy kolbászos, lecsós körítést kap a sertésszelet. Én tarjából készítettem legutóbb, és azt a receptet írtam le.  Most makarónival kaptuk, de ez is kitűnő hozzá, mert ugyanúgy magán tartja a bő szaftot, mintha mással érkezett volna. 

Bevallom őszintén, a rántott sajtért nem vagyok annyira oda-vissza. Van viszont olyan a családban, aki ezt nálam lényegesen jobban kedveli. Ez sem fog tehát a nyakunkon maradni. Érdekesség, hogy kisebbik fiam egyáltalán nem vegetáriánus, mégis csípi a rántott sajtot. A tartárt mát nem annyira. Én viszont ezt szeretem jobban.
Mint mindig, ma is jól esik majd gyenge gyomromnak a kaja. Remélem, másoknak is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése