2016.06.08. Májgaluskaleves, meggymártás főtt sertéshús, rántott sertésszelet

A tegnapi paradicsomleves után, ma végre itt a Kánaán számomra! Nem vagyok ugyan nagyétkű, de ma jelentősen repetázni fogok a májgaluskalevesből, amit az imént kaptunk meg. Jókora adag érkezett, amolyan háromszemélyes. Lehet, hogy még kicsivel több is. 

Tegnap annyira belefelejtkeztem a dolgomba, hogy majd elfelejtettem enni. Igazából ezt szeretem a legjobban! Azt, amikor gyorsan belapátolom az energiát, és egész nap el is vagyok vele. A gépemet már majdnem teljesen sikerült rendbe hozni, örülök a részsikernek is. Nem tartozik hozzájuk, de a levesnek ma különösen! Egyik nagy kedvencem akkor, ha jól van elkészítve. Ma úgy tűnik egészen jól sikerült! 

Az egyik főételt, ma konzerv képről tudom megmutatni, hiszen nem kértünk belőle. Másoknak nyilván ízlik a meggyszósz, mert a "Csak a Recept" blogoldalamon felváltva állnak élen a zöldbabfőzelékkel, éppen akkor, mikor melyik a szimpatikusabb. Ma nekem nem jön annyira össze, tehát mást fogunk mindannyian enni. Ha már viszont népszerűségben fetreng a recept, nektek is megmutatom. Így kell meggyszószt készíteni főtt sertésszelettel. A főtt hús levéből, pedig kitűnő alaplét lehet készíteni, amibe akár a májgaluskákat is bele lehet főzni. Persze ezt már én okoskodtam ki, mert azt is nagyon tudok. Okoskodni természetesen!

A másik választási lehetőség pedig a rántott hús, amiből ma két jókora adag fog rendelkezésünkre állni. Azt, hogy mi lesz a valódi sorsa, egyenlőre még nem tudom, de az is könnyen meglehet, hogy elajándékozom annak, aki nálam lényegesen jobban kedveli ezt az ünnepinek számító kaját. Ilyenkor, viszont mindig eszembe jut egy nagyon régi emlék, amit Bécsben éltünk át Párommal, és Húgommal. Nagyon meg akartak lepni alkalmi házigazdáink akkor, és egy echte Wiener snitzelt készítettek számunkra. Meglepetésünk kicsit színlelt volt, mert a bécsi szelet már addig sem volt ismeretlen, egyikünk számára sem. Azért meglepődtünk, vagy legalábbis úgy tettünk mindannyian. Egyébként, tényleg nagyon finom volt a borjú bécsi, ott Bécsben. Arrafelé nem sertés, hanem borjúhúst klopfolnak ki, és panírozzák a hússzeleteket. Az élményt, valamint a receptet is leírtam, és meg is osztottam, így ha bárki kíváncsi lenne az eredeti bécsi szeletre, olvassa el írásomat.  
Megéheztem!