Először is megköszönöm, hogy legutóbbi (pénteki) írásomat oly sokan olvastátok! Az átlagosnál jóval többen. Inspirált!
Tegnap korán reggel, unalmamban elkezdtem olvasgatni a neten, a hírek közt. Nem a politikai tartalmúakat, mert a hazugságok nem érdekelnek. Olyanokat, amik számomra érdekesek. Viszont nagyon úgy tűnik, mások egészen másként közelítik meg, ezeket az egyszerű, közönséges híradásokat is. Másként írnak róluk, mások a rájuk írt reakciók is. Mily meglepő?! Engem többnyire érdekelnek a részletek is, különösen más emberek véleménye egy adott, de nyilvánvaló esemény kapcsán. Azokat viszont, nem tartom feltétlenül összeegyeztethetőnek, sajátjaimmal.
Néhány napja nyitották meg Svájcban, a Gotthard-alagutat, amely 57 kilométeres hosszúságával a világ leghosszabb alagútja lett, egy ideig. (mindaddig, míg nem építenek hosszabbat.) Önmagában is óriási dolog! Én, mint velem együtt gondolom igen sokan, nagyon örülünk a ténynek, és nyilván ilyenkor illő módon, a megnyitón is tartanak. Elvégre 20 év, sikeres munkája, több bányás élete fekszik benne. Ezzel kapcsolatosan viszont, adódnak már némi problémáim! Néhány vélemény - aminek hangot is adtak - a megnyitót, egyenesen a sátánnak tulajdonítja, az Illuminátusok, a Szabadkőművesek, valamint a háttérhatalmak összeesküvése-demonstrációjának tartja. Szóval egyenesen elutasítandónak. Egy hozzászóló szerint, semmi kétség nincs, a rendező faját!!! illetően! Faját??? Itt tartunk?! Innen már csak egy lépés a "liebestraum"! (a rendező egyébként Német) Nem csak jelleméről, de hiányos intelligenciájáról is árulkodott állásfoglalása az illetőnek. Én elfogadom bárki véleményét, tiszteleten is tartom őket, de ez nem azt jelenti, hogy magamra nézve is kötelezőnek tekinteném bármelyiket. Maradjunk ennyiben! Divatos lett mostanság a konspirációs elméletek gyártása, és azok terjesztése, külhonban, és hazánkban egyaránt. A megnyitó, egyébként tényleg kissé szürreális, de számomra érdekfeszítő, és gondolatokat ébresztő volt. Nincs kificamodott ízlésem, egyszerűen ilyen vagyok! Gondolatokat ébresztett bennem a produkció, aminek nyilván ez is volt a célja. Tetszett tehát. A kritika kevésbé!
Utána olvastam tovább, immár egy újabb hírt. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, nekem tetsző véleményét, bizonyos aktuális témákról. Ezt meg is osztottam, mindenféle különösebb magyarázat nélkül. Csak azért, mert egyetértek álláspontjával, ami papok esetében igen ritka. Erre viszont érkezett reakció is, amivel nem feltétlenül azonosulok. Úgy tűnik mások sem! Ha véleményt nyilvánítok, nem feltétlenül azért teszem, hogy vitát nyissak, hanem mert úgy tartom, mások is gondolkodjanak el a tényeken, alakítsák ki magukban véleményüket. Magukban, kérem! Ezt viszont, ne próbálják ráerőltetni embertársukra. Sem rám, sem más gyanútlan olvasóra. Tartsák magukban. "Néha jobb ha csendben maradsz, akkor legalább nem beszélsz hülyeségeket!"
Tanultam ismét!
Ez történt a hétvégén dióhéjban, és bár történt más is, ennyit tartottam említésre méltónak.
Ez volt a hétvége, de mától ismét dolgos hétköznapok következnek, egészen az újabb hétvégéig.
Mától tehát, néhány napig újra más főz rám, nem pedig Párom, vagy esetleg én kaparom ki a hűtőt. Ma megint tudták a konyhán, hogy hétfő van, de elég volt csupán a naptárra nézni.
Magyaros ételekkel indul a hét, egy csekély apróságtól eltekintve.
A lebbencsleves mindenképpen erősíti a tényeket. Ez az egyszerű bográcsos pásztorétel igen laktató. Éppen ezért kedvelték már a régmúlt pásztorai, puszták lovagjai, a magyar cowboyok. Ma már igen ritkán űzik hivatásszerűen a különféle állatok őrzését, de az ételt most is szeretik, szinte mindenhol. Gondolom, az egyetemen is tanítják. Én is azok közé tartozom, akik szeretik a lebbencset. Ma nem pásztorok, hanem a konyha hivatásos szakácsai főzték nekünk. Naná, majd a kazánfűtők?!
A lecsós apró pecsenyét sem vetem meg, de ezt ma felajánlottam életem párjának, mert ezt Ő valószínűleg sokkal jobban kedveli, mint a lencsefőzeléket. Azt meg én szeretem jobban! Tegnap néztük meg, hogy hamarosan érik a paradicsom, azon a 2 négyzetméternyi területen, amit elfoglal kicsiny kertünkben ez a csodás gyümölcs. Imádom minden formájában a paradicsomot, így még jelenlegi gyeszora állapotom sem fog visszatartani attól, hogy ne készítsek majd magamnak legalább néhány salátát, és lecsót a nyáron. Erősnek érzem már magam, a cél pedig szentesíti az eszközt!
Most tehát én nem a lecsós aprót választottam, hanem főzelékezek. Ez is hétfői szokás, hogy a tokányszerű étel (jelen esetben apró pecsenye) mellett valamilyen főzelék, a másik választási lehetőség. Ma lencsefőzelék, és ami szokatlan, hogy bélszínrolóval érkezett. Én, aki már megittam kenyerem javát, lencsefőzeléket még nem ettem bélszínrolóval, tehát ez az a szokatlan páros, amit már korábban említettem. Mivel már szinte teljesen tökéletes a fotóapparátom, kicsivel később nekiesek néhány friss, még meleg képet csinálni a főzelék mai összeállításról. Addig is itt van az, amit tegnap eszkábáltam össze, és még magam sem találtam benne, semmi kivetnivalót.
Nekem már van belőle, így másoknak is jó étvágyat kívánok!
Na csá, csumi csá!
Tegnap korán reggel, unalmamban elkezdtem olvasgatni a neten, a hírek közt. Nem a politikai tartalmúakat, mert a hazugságok nem érdekelnek. Olyanokat, amik számomra érdekesek. Viszont nagyon úgy tűnik, mások egészen másként közelítik meg, ezeket az egyszerű, közönséges híradásokat is. Másként írnak róluk, mások a rájuk írt reakciók is. Mily meglepő?! Engem többnyire érdekelnek a részletek is, különösen más emberek véleménye egy adott, de nyilvánvaló esemény kapcsán. Azokat viszont, nem tartom feltétlenül összeegyeztethetőnek, sajátjaimmal.
Néhány napja nyitották meg Svájcban, a Gotthard-alagutat, amely 57 kilométeres hosszúságával a világ leghosszabb alagútja lett, egy ideig. (mindaddig, míg nem építenek hosszabbat.) Önmagában is óriási dolog! Én, mint velem együtt gondolom igen sokan, nagyon örülünk a ténynek, és nyilván ilyenkor illő módon, a megnyitón is tartanak. Elvégre 20 év, sikeres munkája, több bányás élete fekszik benne. Ezzel kapcsolatosan viszont, adódnak már némi problémáim! Néhány vélemény - aminek hangot is adtak - a megnyitót, egyenesen a sátánnak tulajdonítja, az Illuminátusok, a Szabadkőművesek, valamint a háttérhatalmak összeesküvése-demonstrációjának tartja. Szóval egyenesen elutasítandónak. Egy hozzászóló szerint, semmi kétség nincs, a rendező faját!!! illetően! Faját??? Itt tartunk?! Innen már csak egy lépés a "liebestraum"! (a rendező egyébként Német) Nem csak jelleméről, de hiányos intelligenciájáról is árulkodott állásfoglalása az illetőnek. Én elfogadom bárki véleményét, tiszteleten is tartom őket, de ez nem azt jelenti, hogy magamra nézve is kötelezőnek tekinteném bármelyiket. Maradjunk ennyiben! Divatos lett mostanság a konspirációs elméletek gyártása, és azok terjesztése, külhonban, és hazánkban egyaránt. A megnyitó, egyébként tényleg kissé szürreális, de számomra érdekfeszítő, és gondolatokat ébresztő volt. Nincs kificamodott ízlésem, egyszerűen ilyen vagyok! Gondolatokat ébresztett bennem a produkció, aminek nyilván ez is volt a célja. Tetszett tehát. A kritika kevésbé!
Utána olvastam tovább, immár egy újabb hírt. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, nekem tetsző véleményét, bizonyos aktuális témákról. Ezt meg is osztottam, mindenféle különösebb magyarázat nélkül. Csak azért, mert egyetértek álláspontjával, ami papok esetében igen ritka. Erre viszont érkezett reakció is, amivel nem feltétlenül azonosulok. Úgy tűnik mások sem! Ha véleményt nyilvánítok, nem feltétlenül azért teszem, hogy vitát nyissak, hanem mert úgy tartom, mások is gondolkodjanak el a tényeken, alakítsák ki magukban véleményüket. Magukban, kérem! Ezt viszont, ne próbálják ráerőltetni embertársukra. Sem rám, sem más gyanútlan olvasóra. Tartsák magukban. "Néha jobb ha csendben maradsz, akkor legalább nem beszélsz hülyeségeket!"
Tanultam ismét!
Ez történt a hétvégén dióhéjban, és bár történt más is, ennyit tartottam említésre méltónak.
Ez volt a hétvége, de mától ismét dolgos hétköznapok következnek, egészen az újabb hétvégéig.
Mától tehát, néhány napig újra más főz rám, nem pedig Párom, vagy esetleg én kaparom ki a hűtőt. Ma megint tudták a konyhán, hogy hétfő van, de elég volt csupán a naptárra nézni.
Magyaros ételekkel indul a hét, egy csekély apróságtól eltekintve.
Nekem már van belőle, így másoknak is jó étvágyat kívánok!
Na csá, csumi csá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése