2016. június 2., csütörtök

2016.06.03. Nyírségi húsgombócleves, diós tészta, túrós csusza.

Tegnap jól át lettem baltázva már korán reggel, de úgy kell nekem! Viszonylag gyorsan megoldottam problémámat ellenben, mert korábban keljen fel, aki velem akar kibabrálni! Kicsit én is tehetek róla, mert nem voltam elég figyelmes.
Egyébként, hogy telik az idő?! Mintha csak néhány napja lett volna hétfő, és már péntek van ismét. Az idő tegnap nagyon semmirevaló volt, de legalább tudtam zavartalanul dolgozni. Befejeztem a blogomat, sőt még más öröm is ért. A dologhoz hozzátartozik, hogy még áprilisban tönkrement egy kütyü, ami a fényképezőgépem külső vakuját vezérli. Megrendeltem neten, amit vissza is igazolt egy cég, de azóta is küldik. Okulva az átb@aszásból, megrendeltem Kínából is, ahol olcsóbb volt mint itthon, ráadásul szállítási díj nélkül, és láss csodát! Az tegnap megjött! Fura egy dolog ez a kereskedelem! Tanultam a példából! Áron fiam, már onnan is öltözködik többnyire. Kínából. A rugalmatlanság bosszúja? Azért valamit tudhatnak, ezek a kis ferdeszeműek!


Ma tehát beindul ezerrel a hétvégi kaland, már ami a menüt illeti. Azért nagyon figyelek, mert tegnap például hittem az étlapnak, mégis meg lettem szívatva. Ma viszont úgy tűnik minden rendben!
A pénteki leves, mindig lényegesen tartalmasabb, mint a hét többi napján. A dolgos hétköznapok után, jól esik egy pöttyet nem csak pihenni, hanem kicsit kényeztetni is a gyomrunkat. A leves péntekenként, legalábbis amióta kapcsolatban vagyok az étterem konyhájával, mindig jóval gazdagabb, mint a hét más napjain. Így van ez ma is, hiszen a most érkezett nyírségi húsgombócleves, is ebbe a kategóriába tartozik. Jól fogok lakni vele biztosan! 
A többi most érkezett ételről nem, de erről szívesen mutatok egy receptet is. Ki tudja? Hátha valaki kedvet kap a nyírségi húsgombócleves elkészítéséhez. 

A kétféle főétel, is pénteki jellegű, tehát inkább böjti. Ez is így szokás régóta. Péntekenként, a szokásos gazdag leves mellé, kétféle tésztaétel, vagy valami hasonló jellegű kaja tartozik. Ma az egyik diós metélt. (lenne) Hiányos készlettel rendelkezem az ételt illusztráló fotók kapcsán, és ma sem fog bővülni diós tészta fotóim sora. Nem rendeltünk ugyanis belőle. Valahogy meg vagyok nélküle! Nem is kellene, mert van másik!

Ilyenkor jó, hogy van választási lehetőség, mert családunkban mindenki, inkább a túrós csusza iránt érez leküzdhetetlen vágyat. Ez most teljesülhet is, hiszen bőséges adagnyi túrós tésztát kaptunk az imént, így jóllakva köszönthetjük mindannyian a hétvégét. A hétvége pedig mint mindig, a saját konyhánkban zajló, sürgés-forgás ideje. Munkamegosztással. Feleségem sürög, én pedig forgok. De ilyen az élet! Én is szívesen sürögnék, de egyenlőre nincs rá módom! Remélem, ez az állapot nem tart örökké! Addig is marad a forgás!

Péntek van, így gyümölcs is tartozik a finom ebéd mellé. "Főztek" a szakácsok egy szép almát is. 
Kellemes hétvégét, jó étvágyat kívánok mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése