2016.03.10. Zellerkrém leves, malac pörkölt, mézes-mustáros sült csirkeszárny.

Sokszor leírtam már, hogy nagyon, de ennyire még talán soha nem vártam a tavaszt mint most. Hetek óta vágtam a centit, mint annak idején katonakoromban. Úgy tűnik, az idő is megkönyörült rajtam, és mosolygós napsütés szárítja fel lelkemet, na meg az eső áztatta kertünket. Ez utóbbiért, főként kutyáim miatt vagyok hálás, mert szegény Páromnak komoly munkát okoz, amikor a sarat kell feltakarítani utánuk. Nem tehetnek róla szegény kutyákok, hiszen igen jámbor állatok. Jelenlegi állapotomban sajnos, ebben nem tudok segíteni feleségemnek, a kutyák pedig nincsenek még olyan értelmi szinten, hogy csak tiszta lábbal lépnének be a nappaliba. Pedig két  rendkívül jóindulatú ebről van szó, a nagyobbik még az ajtó előtt is megáll, hogy töröljem meg a lábát! Meg is lesz a jutalmuk a jóindulatukért majd ebédkor, mert mindketten elkapják az előbb érkezett csirkeszárnyak csontjait. Megérdemlik! A tegnapi levesből is övék volt a kacsanyak csontja.Az idő tekintetében, már nem vagyok annyira biztos! Olyan, mint áprilisban. Annyira változékony. Egyik pillanatban gyönyörű napos, másikban, már borult. Mindezek ellenére, tényleg a tavaszt szeretem a legjobban, és végre itt van!

A levessel én fogok jól lakni, bár Kimi, a nagyobbik kutyám, szerintem még azt is kilefetyelné szívesen. Mindent megeszik, amit én is megeszek. Nem válogat, csak kaja legyen! A zellerkrém levessel még nem kínáltam soha, és ma is el fog maradni számára, ez az általam kedvelt finom leves kóstolása. A zeller egyébként rendkívül egészséges hatású zöldség. Jót tesz a cukorbetegeknek is állítólag, bár én nem emiatt fogyasztom. Ma viszont kivételesen ki fogom próbálni, valóban csökkenti-e a vércukor szintjét. Nekem is vigyáznom kell a cukromra, de vércukor értékeimet, sok egészséges ember is megirigyelhetné. Mindezek ellenére ügyelek arra, mit eszek, és mennyit. Reggeli vércukorszintem 5.6 mmol/l. volt, ami teljesen egészséges érték, egy óra múlva ismét megmérem. 

Nem kell, hogy külön étkezzek tehát, nem kell külön diétás ételeket főzni számomra, hanem azt eszem, mint családom többi tagja. Mindkét főétel közül is nyugodtan mernék választani ma, hiszen egyik sem lenne ártalmas számomra. 

ez a saját főztöm!

Hosszú ideig nem főztek pörköltöt malacból az étterem konyháján, de mostanában volt már, hogy ezt az általam igen kedvelt alapanyagot is felfedezték. Környékünkön mindig lehet kapni malachúst, ami nem is olyan drága. Ne a szopós malacra gondoljon bárki, hanem a már testesebb süldőre. Bográcsban főzni, nem sok finomabbat ételt lehet! A malac gyenge bőrös húsa, a legkiválóbb pörkölt alapanyag. Kedvem is támadt egy bográcsozáshoz, és az idő állásából úgy látom, már nem kell sokat várnom rá. Akkor majd ismét elkészíthetem a malacpörit, a születésnapomon főzötthöz hasonló módon. Finom volt biztosan, mert senki nem merte bizonygatni az ellenkezőjét. Próbálták volna! Akkor így csináltam udvari malacpörköltemet. 

Malacpörkölt érkezett tehát az egyik edényben, míg a másik, mézes-mustáros csirkeszárnyakat rejteget. Én bármelyikkel elégedett lennék!

Készítettem már hasonló módon csirkét, igaz akkor combot, de receptem ugyanúgy alkalmazható a csirke szárnyára is, amivel ma leptek meg az étterem szakácsai.  Kutyáink most értesültek a hírről, hogy csak abban az esetben kapják meg időben az általuk oly áhított csontokat, ha feláldozom magam, és én eszem meg a szárnyakat. A másik esetben, csak este, nejem hazaérkezése után, élvezhetik a madárlátta csontikák ízét. Nekem teljesen mindegy! Most teljesen tiszteletben fogom tartani nejem választását, mert számomra mindkét étel tökéletesen megfelelne! De ez így van jól. Nemde?A kaján, még soha nem vesztünk össze! Nem úgy mint egy ismerősöm esetében, akinek a felesége mindig megkóstolta az általa rendelt ételt is, és végül azt ette meg, amelyik jobban ízlett neki. Istenem! Ezt szokta meg az asszonyka. Apró problémám mégis van, de ezúttal a csirkeszárnyak mellé szervírozott körettel. Nem a legjobban sikerült! Nagyon úgy néz ki, mintha főzelék lenne a csirkeszárnyak mellett! Nem is fényképeztem le így az ételt, hanem egy régi képemet töltöttem fel annak illusztrálására. Ritkán mondok negatívumot a naponta érkező ételről, de ma ez a helyzet. Nejem láva fancsali képemet, megkönyörült rajtam, így elvitte magával a csirkeszárnyakat ebédre. Az étel kinézete, legalább annyira fontos, mint az íze! - mondta egykor Benke László mesterszakács, aki megengedte, hogy barátjának tekintsem. Köszönöm!  Ma tehát semmi bajom az ételek ízével, csak a külcsín, ami ugye szintén lényeges dolog!