2015. november 30., hétfő

2015.11.30. Tarhonyaleves, frankfurti pulykatokány, zöldbabfőzelék.



Hosszú ideje nem csináltam már, de szombaton ismét zenét szolgáltattam. Harminc egynéhány éve, amikor napi rendszerességgel végeztem ezt a munkát, szerettem, időnként élveztem is. Sok barátot, ismerőst szereztem általa, sőt van olyan ebből a tevékenységből fakadó kapcsolatom, amelyik több is egyszerű barátságnál. Akkor azért nagyon más volt mint most. Nem csak arra gondolok, hogy jelentősen megöregedtem, hanem inkább arra, hogy akkoriban más volt a szórakoztatás jellege. A diszkósnak sokoldalú szórakoztatási szakembernek kellett lennie, értenie kellett a technika működtetéséhez, és valóban szórakoztatni kellett. Nem egyszerűen egymás után feltenni a számokat, azokat fel, le konferálni, átkötő szövegekkel kellett ellátni, élvezetes, komplett műsort kellett produkálni. Állítólag egész jól csináltam. Műsoraim mindig telt házasok voltak. A szokások az évek során jelentősen megváltoztak. Hallom, látom, a mai kor fiataljainak nem akkor kezdődik az "élet", mint egykor. Én általában este hétkor kezdtem a műsort, és tíz - tizenegykor be is fejeződött az. Nem sírom vissza! A mi életünkhöz ez tartozott hozzá. Máig tartó, életre szóló kapcsolatok születtek. Sokan az én műsoraim közben ismerték meg későbbi párjukat. Köszönöm a sorsnak, hogy akkor élhettem! Szombaton, látva a fiatalabb generációt rájöttem, ők is szeretnek önfeledten szórakozni. Az persze az én feladatom volt, hogy ráhangoljam őket az élvezetekre. Nem tudatmódosító szerekkel, hanem egyszerű, természetes eszközökkel. Hangulatot kell teremteni! Olyat, hogy senkinek ne jusson eszébe idő előtt befejezni a szórakozást. Megteremtettem ismét, immár sokadszorra, és megint bebizonyítottam, ezt nem lehet elfelejteni ugyanúgy, mint a biciklizést. Biciklizni sajnos hosszú ideje nincs módom állapotom miatt, de a diszkóban megmaradt a rutinom. Szórakoztattam, és nekem is nagyon jól esett. Kicsit fel is tolódtak agyamba a régi emlékek. Az emlékek pedig azért vannak, hogy újra, és újra átgondoljuk őket! Kellenek az emlékek! Éltetik az embert akkor is, amikor ritkán mélyponton van.

Most egy ideig újra feltöltődtem kicsit. Még úgy is, hogy nem egykori közönségemnek, hanem teljesen ismeretleneknek, javarészt fiataloknak szólt zeném. Minden szöveg nélkül, nem úgy mint régen. De így is rendkívül örültem!

Azért még egy érdekesség a technika mai állásáról: Annak a zenemennyiségnek, amit akkor magnókazettán hordtam magammal 4 nagy kazettatároló kofferben, jó hússzorosa fér el, egy 10 X 20 mm.-es pendrive-on. Jó ez a mai technika!


Mint ahogy jó a mai ebéd is. Hétfő van, így nem meglepő a leves, ami tarhonyalevesként került az étlapra. A legegyszerűbb levesek egyike. Én füstölt szalonnával szoktam készíteni, így a pirított szalonna zsírján futtatom meg kicsit a tarhonyát, ami így felveszi a füstös ízt, illatot is. Jól indul a hét, és a nap is. Belegondolva, hogy lassan itt a karácsony, az adventi gyertyák közül az első meg lett gyújtva a koszorún, az időjárás ellen nem lehet okunk különösebb panaszra. Tudom, sokan várják a havat, de valahogy én megvagyok nélküle is.

A menü második eleme is jelzi a hétfőt. Hétfőnként vagy valamilyen pörkölt, vagy tokány jellegű étel kerülhet asztalunkra. Ma éppen frankfurti tokány. Ez a pörköltszerű étel annyiban különbözik attól, hogy míg a pörköltben egyenlő kockákra, a tokányban csíkokra vágják a húst. Az angolban Erdélyi pörköltnek nevezik, a román tocană szó magyarosításából keletkezett, így került be később a köztudatba. Rengeteg változatát ismerjük, így a maiba például virslit is karikáztak. Ezért frankfurti.

Ma is van választási lehetőség, így most az a zöldbabfőzelék. Ma főtt, füstölt tarját helyeztek rá feltétként, így egészen biztos, hogy újabb ételfotóval gyarapodik mindenre kiterjedő gyűjteményem. Ebben a formában, még soha nem kaptuk ugyanis. Az viszont, hogy a Csak a Recepteket tartalmazó blogoldalamon erre a receptre kerestek rá eddig a legtöbben, így a maga nemében rekordernek számít ez az egyszerű étel. A receptet magát is megmutatom, mert úgy tűnik az országban ezt szeretik a legjobban. Ezt azért kétlem, bár ki tudja?  

Hétvégén nejem a múlt hetek szokásaival ellentétben, nem csinált sütiket. Lecsengett egyenlőre a névnapi vendégjárás. Hétvégén majd újrakezdődik. Akkor megint beindul a csajszi. Én meg igyekszem hozzájárulni egyik kedvenc elfoglaltságához azzal, hogy ajándékaim a magam igen szerény lehetőségeihez mérten a sütést megkönnyítő cuccok lesznek. Most kaptam róla értesítést, hogy talán még ma kiszállítják őket. Jó dolog ez az internetes vásárlás! Ez is a mai kor egyik találmánya, és igen jó találmány!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése