Nem tudom, jártatok-e már úgy, hogy hiába próbáltátok becsülettel elvégezni munkátokat, de mindig sikertelen lett a végeredmény. Nem is munka tulajdonképpen, hanem az életem részévé vált gasztronómiai tevékenységemről van szó, a blogok írásáról. Egy ideje a blogger meghülyült. Szerintem már a Lipóton sem tudnák helyrehozni! Megírom, megosztom, szétcincálódik. Megpróbálom frissíteni, de még rosszabb lesz. És ez bizony már így megy hetek óta. Olvashatatlanok írásaim, mert a blogger teljesen rapszodikusan dönti el, hogy mekkora betűkkel, és milyen stílusúakkal legtöbbször vegyesen (olvashatatlanul kis méretben) teszi közzé azokat. Az eleje, és a vége teljesen olvashatatlan! Szégyellem őket! De nem tudom, mire gondoljak! Az viszont tény, hogy az internetért fizetek (nem is keveset) viszont egyre sűrűbben önállósítja magát. Munkára alkalmatlan! Számítógépemet naponta többször kell újraindítanom, hogy hozzáférjek leveleimhez, más számomra fontos tartalmakhoz.
Legújabb írásomhoz is minden készen van, de nem merem leírni, mert nem akarom, hogy kárba vesszen hosszú munkám. Így tegnap, egész délelőtti írás helyreállító tevékenységem után feladtam. Mégis megpróbáltam este, és ezzel is megjártam.
Az is furcsa, hogy egy elvileg felújított, sokkal korszerűbbé tett másik oldalon sem működnek bizonyos funkciók zökkenőmentesen. Csak tán nem én vagyok az Anonymus hackercsoport új célpontja? Esküszöm, sem gondolatban, sem ténylegesen nem tartoztam soha az Iszlám Állam eszmeiségéhez! Ha büntiben vagyok, jó lenne tehát befejezni! Köszönöm! Ha nem dolgoznék kicsit előre, képtelenség lenne időben jelentkeznem. Ezért fizetek?
Látva az étlapot pedig rájöttem, ma megint át akarnak verni! A papíron tejfölös burgonyaleves van, ám megkóstoltam. Ez bizony krumplileves! A sokak által ismert hangon is számtalanszor néztük TV-ben, hallottuk rádióban: " A krumplileves, legyen krumplileves!" És akkor úgy is volt! Nem kellett parancs hozzá, de ukáz nélkül is tudták a konyhai dolgozók, hogyan kell főzni a krumplilevest. Jó sűrűn, mert úgy az igazi. Szerencsére szakácsaink is tisztába vannak a tökéletes krumplileves - készítés technikájával, így biztosan jól fog lakni ma mindenki akár már a levessel is. Nekem az is elég lenne, de van más is.
Például fokhagymás, sajtos csirkemell csíkok. Biztosan elő kell kapnom fényképezőgépemet is, mert megint olyan formában kaptuk az ebédet, ahogyan eddig még soha. Az étlap szerit barna rizs a köret a mai csirkemell csíkokhoz. Ezek szerint ma nagyon jól fogok lakni. A barna rizst köreként különösen szeretem. Nagyon egészséges is. Azok, akik hozzászoktak a közönséges rizsekhez, nem biztos, hogy elnyeri tetszésüket. De nekem ízlik. Mint a barna kenyér, a fehér helyett. Ha még magvakkal is van dúsítva, akkor még inkább. De nem vagyunk egy kaptafára gyártva. Ez a jó! Kicsit azonban csalódtam. A rizs nem barna. Kifakult útközben. Sebaj, így is jó lesz.
A zöldségkedvelők is megtalálhatják számításukat a rakott zöldbab láttán. Igaz, hogy ez legalább annyira húsos étel is, mint amennyire zöldséges. A bőség zavarában szenvedhetnék tehát. Van mit ennem legalább. Szerencsés helyzetben vagyok tehát. Nem térnék ki azokra a mondatokra inkább, ahogyan egyesek mostanában mentegetik a menthetetlent, a gyermekéhezés kapcsán. Egyáltalán mindenféle éhezés kapcsán. De mint azt hallottuk, csak mindenki önmaga tehet róla, ha nincs pénze ennivalóra. Hogy nem szakad rá az ég, a luxus Audijára? Szégyellje magát!
Így is pipa vagyok! Megírtam amit most éppen olvashattok. Megosztanám, hogy Ti is lássátok, de kétséges, hogy sikerül-e megmutatnom mindenkinek. Szerencsére igen gyakorlott vagyok eltűnt dolgok felkutatásában, és helyreállításban, a számítógépes katasztrófák kezelésében. Ezért aztán, még valamit megpróbálok. Megint éjszaka gondolkodtam sokat. Reggelre kiokoskodtam valamit, ami lehet, hogy hatásos lesz. Elvégre a nagy megoldó vagyok! El is neveztem, magam Pajtinak, a Nagy Varázslónak! Oztán mi a baj? Volt röhögni? Csak el ne induljak a Got Talentben. Akkor majd röhöghetnétek. Rajtam! Most pedig megyek varázsolni!
Legújabb írásomhoz is minden készen van, de nem merem leírni, mert nem akarom, hogy kárba vesszen hosszú munkám. Így tegnap, egész délelőtti írás helyreállító tevékenységem után feladtam. Mégis megpróbáltam este, és ezzel is megjártam.
Az is furcsa, hogy egy elvileg felújított, sokkal korszerűbbé tett másik oldalon sem működnek bizonyos funkciók zökkenőmentesen. Csak tán nem én vagyok az Anonymus hackercsoport új célpontja? Esküszöm, sem gondolatban, sem ténylegesen nem tartoztam soha az Iszlám Állam eszmeiségéhez! Ha büntiben vagyok, jó lenne tehát befejezni! Köszönöm! Ha nem dolgoznék kicsit előre, képtelenség lenne időben jelentkeznem. Ezért fizetek?
Így is pipa vagyok! Megírtam amit most éppen olvashattok. Megosztanám, hogy Ti is lássátok, de kétséges, hogy sikerül-e megmutatnom mindenkinek. Szerencsére igen gyakorlott vagyok eltűnt dolgok felkutatásában, és helyreállításban, a számítógépes katasztrófák kezelésében. Ezért aztán, még valamit megpróbálok. Megint éjszaka gondolkodtam sokat. Reggelre kiokoskodtam valamit, ami lehet, hogy hatásos lesz. Elvégre a nagy megoldó vagyok! El is neveztem, magam Pajtinak, a Nagy Varázslónak! Oztán mi a baj? Volt röhögni? Csak el ne induljak a Got Talentben. Akkor majd röhöghetnétek. Rajtam! Most pedig megyek varázsolni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése