Tegnap majdnem óriási hibát követtem el. Hiába na! Megzavartak az eltelt napok túlzsúfolt eseményei, és majdnem eltévesztettem az étlapot. Csak amikor leemeltem az ételhordók tetejét, jöttem rá, én már a jövőhetire számítottam igazándiból. Amiket előre kigondoltam az ételek leírásához, kukába! Rögtönözök, de azért előre is sokat gondolkodok az aznapi közlendőimen. Azért apró késéssel de nagy gyorsasággal megírtam beszámolómat, és mintha semmi nem történt volna, és még idejében megjelent az írás. Sokkal korábban, mint esetleg mások ténylegesen megkapják saját ebédjüket. Nekem nagy szerencsém van, mert elsők közt vagyok, akikhez eljut, még a reggeli órákban a futárt. Ezért mertem elvállalni, hogy mire mások asztalára ténylegesen rákerülhetne, már látják sokan azt is, mire számíthatnak aznap. Most is mindössze fél kilenc van még, de már itt az ebéd. Dobby természetesen illően megugatja a futár, és ha tehetné, még tán meg is tépné, de ő már csak ilyen. Elnézést kérünk kutyusunk vérmérsékletéért! De kutya!. Zsebterrorista!
De fenébe a kajával, amikor ilyen jeles nap van! Nemzetközi Erzsébet nap. Rögtön megragadom az alkalmat, hogy minden erre a gyönyörű névre hallagató hölgynek sok boldogságot kívánjak! Még a saját névnapomról is el szoktam felejtkezni, de erről valamiért sohasem. Nem is tudom miért? Szóval Erzsike, Erzsa, Erzsó, Erzsóka, Böbe, Böbi, Böbécske, Örzse, Bözsi, Bözsike, Pöre, Pöszi, Pötyi, Csöre, Csöri, Zsóka, Zsike, Liza, Lizi, Betta, Betti közel, s távol ünnepeljetek! Megérdemlitek! Természetesen az év többi napján is, de valamiért a mai mégis különleges. Híres elődökkel is dicsekedhettek. Magyarország tán legismertebb Erzsébete, királynő volt a maga korában. Voltak természetesen más e névre hallgató hírességek is. Köztük: Báthory Erzsébet - várúrnő Galgóczi Erzsébet - író Kútvölgyi Erzsébet - színésznő Spéter Erzsébet - mecénás, külföldre szakadt hazánkfia Szilágyi Erzsébet - Hunyadi János felesége. Elnézést, ha valakit kifelejtettem volna!
Én szaglószervemen érzem már napok óta az Erzsébet-nap közelségét. Nejem egyre jobban belejön a sütik készítésébe, és úgy tűnik szívesen is csinálja. Én eddig sem jeleskedtem ebben a számomra nem túl kézhez álló műfajban, de ha én nem jeleskedhetek a konyhában, legalább ez is örömöt okoz. Gondolkozni sokat, és írni élvezetesen, mindenki számára érthetően.
Mivel túljutottam a szokásos bevezetőn, örvendezhetek a ebédnek is innentől.
Számtalanszor leírtam már, hogy a karfiolt imádom, de a roppanós, szájpadlást bizsergető formájában. Párolt zöldségként is, de leginkább savanyúságként. Anyósomat is én vettem rá először csípős savanyúságként való eltevésére. A levest ebben a formában kevésbé kedvelem. Nem roppan. Így is megeszem, de nekem valahogy nem az igazi. Pont egy éve épp ezért csináltam meg azt a karfiollevest, ahogy én a legjobban kedvelem. A konyhán erre nincs lehetőség tudom, de azért megmutatom, hátha valaki szívesen készítené így, ahogy az én kedvencem.
A pásztortarhonya finom, nagyon laktató, de baromi egyszerű étel. Tulajdonképpen egy pörköltet kell elképzelni, amit krumplival, és tarhonyával együtt készítenek el, így egytálétellé válik egy pillanat alatt, Azért pásztor, mert kisebb bogrács volt a legalkalmasabb elkészítésére. Bogrács pedig, és a többi alapanyag is mindig volt a pásztoroknál. Esténként aztán jól esett falatozni a tűz mellett. Biztosan előkerült a bor, sőt a pálinka is, hiszen arról nem szólnak a krónikák, hogy a pásztorok önmegtartóztató életet éltek volna.
A csirke, így a csirkeszárny viszont már a flancosabb ételek közé számított. Faluhelyen nem számított hétköznapi ebédnek, inkább ünnepinek, hétvégi menünek készítette egykor nagyanyám is. Már neki is volt több megoldása rá, bár koránt sem ismert annyit, mint amennyi módon például akár én csinálnám a csirkét. A legtöbbször megfőzte, csinált belőle egy finom levest, majd a főtt húsokat panírozta, és rántotta. Ez volt akkor. Szerencsére a korszerű feldolgozóiparnak köszönhetően, most a csirkének azt a részért veszed meg, amit éppen kívánsz. Amerikában például érdekes módon a csirke szárnya a legkedveltebb a csirke összes része közül. Szakácsainknak így nem volt nehéz dolguk ma, mert nem kellett a csirkék bontásával vesződniük, hanem magát a szárnyat vehették rögtön kezelésbe. Mi meg ennek a briliáns eredményét élvezhetjük most.
Ma az összes étel nem hogy élvezhető, finom volt.
Mivel túljutottam a szokásos bevezetőn, örvendezhetek a ebédnek is innentől.
Ma az összes étel nem hogy élvezhető, finom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése