2015.11.13. Palócleves, spagetti carbonara, diós metélt.

Néztétek már a naptárt? Ha igen, láttátok ma bizony péntek van, 13. A péntek 13.-tól való félelem az egyik legrégebbi hiedelem, és vannak történelmi alapjai is. 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a nagyhatalmú Templomos Lovagokat IV. Fülöp ("szép" Fülöp) francia király. Mély nyomokat hagyott az egész ismert világban. A Templomosokban még mélyebbeket. Azonban a szokás az ókorba is visszanyúlik. Állítólag pénteki napon feszítették meg Jézust, és ez volt a paradicsomi bűnbeesés napja is. (az a hülye kígyó!) Biztosan nem tudom, mert egyik eseménynél sem voltam személyesen jelen. Az utolsó vacsorán is tizenhárman ültek az asztalnál. Nem körülötte, mert minden festményen szemből látszik az összes szereplő. A tengerentúlon viszont annyira tartja magát a hiedelem, hogy sem szállodákban, sem más nevesebb intézményekben nincs tizenhármas szoba, a felhőkarcolóknak nincs 13. emelete, és más nyalánkságok. Tehát ma vigyázzatok, nehogy felfaljon benneteket egy fekete macska, amelyik balról - jobbra vakarózik. És nehogy a fejetekre essen a 13. emeletről egy elszabadult zongora. Én ezekkel a szerintem hülyeségekkel, soha nem foglalkoztam. Gyerekkoromban tán kicsit igen, de rég benőtt a fejem lágya. A kéményseprőt sem szedtem le a bicajról amikor véletlenül megláttam, de ma már nem is látni őket. Biztosan nem bírták már,  hogy mindenki meg akarta fogni valamelyik gombjukat. Én sem bírtam volna sokáig. Főleg  a sliccemét. 

Szerencsére szakácsaink sem tartják be a tizenharmadikával kapcsolatos hiedelmeket, és bátran főztek számunkra tegnap délután, valamint ma kora hajnaltól. Legfeljebb jobbról - balra kavarták a levest.

Amikor mi főztük barátommal a gyulai vár tövében, ilyen apróságokkal nem foglalkoztunk. Igaz, mi saját kedvtelésünkre, családtagjaink, barátaink jóllakatása miatt készítettük az ételt. Mi nem palóclevesnek hívtuk, hanem a készítés módja szerint, pálinkával flambírozott marha ragulevesnek, Mikszáth módra, de ez a lényegen semmit nem változtatott. Ebből kiderült a mai leves elkészítési módja, amit mi egészen különlegesen csináltunk akkor.  

Főételeink egyike a carbonara spagetti, ami egykor az olasz szénégetők egyszerű, de tartalmas ebédje volt. Én viszont elhatároztam, átalakítom kissé az ételt, és új néven fogom megjelentetni oldalamon. Szegény Magyar Szénégető lakomája, rezsibiztos módra lesz ételem neve, és már elhatároztam azt is, hogyan fogom csinálni. Lesznek benne bizonyos dolgok is, nem csak az üres tányér, bár valószínű sokan túl gazdagnak tartanák hallva terveimet, a készítendő ételt. Azért szívesen jóllakatnék néhány döntéshozót. Azzal, amit szerintem megérdemelnek. Kenyérrel, és vízzel. Vagy az már luxus?

Van még egy főkaja, ami az én asztalomon nem fog ma szerepelni, másokén viszont minden valószínűség szerint igen. A diós tésztáról van szó. Elkészítésének nehézségi foka vetekszik a tea, vagy a zsíros kenyér bonyolultságával, így aki maga szeretné elkészíteni, előtte a kihívás. Én viszont végeztem mára, elbúcsúzom, egész hétvégére. 
Még bejelentkezett az ingyenes vírusirtóm, - mert minden másnap megteszi - hogy frissítsem, és nem az ingyenest, hanem a drága pénzért megvásárolhatót ajánlja természetesen. És mindig találnak valami indokot, hogy szórjam, a pénzt. Tisztességes, piaci magatartás. Vagy csak vicc péntek 13.-ra? 

A nagy döntéseket viszont jeles napokon kell meghozni, így lehet, hogy ma eljött ez a jeles nap.  Visszavonhatatlan, életem további alakulását meghatározó végleges döntéseim lesznek minden bizonnyal. Nagyon érik a helyzet! Nem muszáj nekem eltűrni, valaki mindennapos ámokfutását. Uff beszéltem. - mondta a vén indián. Vigyázzatok a fekete macskával!